4.2. A kutatás anyaga

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 20 jelenléti tanóra az ASZ MODA korpusz (ASZ MODA 2002–) válogatott magyar nyelv és irodalom tanórái. Az ASZ MODA korpuszból jelen vizsgálathoz használt tanóráinak jellemzőit a 2. táblázat összegzi.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. táblázat. A korpusz jelenléti tanóráinak adatai
A tanóra sorszáma
A tanár neme
A tanár tapasztalata
A tanóra típusa
Az iskola típusa
Az iskola helye
1.
tapasztalt
magyar nyelv
középiskola
Budapest
2.
tapasztalt
magyar nyelv
középiskola
Budapest
3.
férfi
tapasztalt
magyar nyelv
középiskola
Budapest
4.
férfi
tapasztalt
irodalom
középiskola
Budapest
5.
pályakezdő
magyar nyelv
középiskola
Budapest
6.
pályakezdő
magyar nyelv
középiskola
Budapest
7.
férfi
pályakezdő
magyar nyelv
középiskola
Budapest
8.
férfi
pályakezdő
magyar nyelv
középiskola
Budapest
9.
tapasztalt
magyar nyelv
középiskola
Budapest
10.
férfi
tapasztalt
magyar nyelv
középiskola
Budapest
11.
férfi
pályakezdő
magyar nyelv
felső tagozat
Budapest
12.
tapasztalt
magyar nyelv
felső tagozat
Nyíregyháza
13.
tapasztalt
magyar nyelv
felső tagozat
Nyíregyháza
14.
pályakezdő
magyar nyelv
felső tagozat
Budapest
15.
pályakezdő
magyar nyelv
felső tagozat
Szeged
16.
pályakezdő
magyar nyelv
felső tagozat
Párkány
17.
férfi
pályakezdő
magyar nyelv
felső tagozat
Párkány
18.
férfi
pályakezdő
magyar nyelv
felső tagozat
Eger
19.
férfi
tapasztalt
magyar nyelv
felső tagozat
Budapest
20.
férfi
tapasztalt
magyar nyelv
felső tagozat
Budapest
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jelenléti tanórák heterogén mintának tekinthetők, a tanórák és a tanórákat tartó pedagógusok arányosan oszlanak el a pedagógusok neme és tapasztalata, illetve a középiskolai és a felső tagozatos órák tekintetében. Pályakezdő tanárnak tekintem a maximum 5 év tanítási tapasztalattal rendelkező tanárt, a tapasztalt tanárok kategóriájába pedig a több mint 5 év tanítási tapasztalattal rendelkező tanárokat sorolom. A tanórák típusa és az iskola helye szempontjainál nem törekedtem arányosításra, mivel az osztálytermi diskurzusokat vizsgáló eddigi kutatások arra mutatnak rá, hogy azok nincsenek kimutatható hatással az osztálytermi kommunikáció főbb aspektusaira (Antalné Szabó 2006; Antalné Szabó 2015; Herbszt 2010; Asztalos 2020). A tanórákat tartó pedagógusok mellett adatközlőnek tekintendők a tanórákon részt vevő tanulók is. A tanórákon jelen lévő pontos tanulói létszámok ismeretlenek, így a tanulói létszámot az átlagos magyarországi tanulói létszámok alapján értelmezem, ami 28 tanulót jelent egy osztályban (Hajdu et al. 2021). A jelenléti tanórák eredményei a korpusz mérete miatt nem tekinthetők reprezentatívnak, a vizsgálati eredmények tendenciákat, további kutatási irányokat jelölnek ki.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az online szinkrón tanórák vizsgálatához használt, általam épített korpusz tanóráit a Covid–19 járvány második hullámában, 2020 őszén és telén rögzítették a pedagógusok. A pedagógusok résztvevői nyilatkozatokat írtak alá, illetve vállalták a segítséget abban is, hogy a tanórákon jelen lévő tanulókkal (vagy szükség esetén gondviselőjükkel) aláíratják a kutatásban való részvételhez hozzájáruló nyilatkozatokat. A kísérleti személyek anoniman vettek részt a kutatásban, a személyazonosságukat az elemzések alatt is végig védve tartom: a tanárokra és a tanulókra kódnevekkel utalok, a megszólításokat elemző részvizsgálatok alatt pedig a megszólítás típusát megtartva fantázianeveket használok, a rögzített online szinkrón tanórákból képernyőfelvételeket nem mellékelek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Covid–19 járvány terjedésének lelassítását szolgáló intézkedések nagymértékben megnehezítették a korpuszépítés folyamatát: a kísérletben részt vevő tanárokkal ezen időszak alatt kizárólag levelezés vagy telefonhívások útján tudtam tartani a kapcsolatot, a rögzítés, a fájlok rendezése, rendszerezése, a hozzájáruló nyilatkozatok beszerzése hosszadalmas folyamat volt. Az online szinkrón tanórák korpusza az eredeti tervek szerint 20 tanórát tartalmazott volna, jelen kutatás végül 10 online szinkrón tanórát elemez a korpusz órái közül. A csökkentett óralétszám a korpuszépítés nehézségeiből fakad: egyrészt több pedagógus végül nem vállalta a felkérést személyes okokra, technikai nehézségekre, leterheltségre hivatkozva, másrészt több pedagógus önszántából vagy kényszerből visszalépett a kutatásban való részvételtől (mivel elvesztek a tanulói beleegyező nyilatkozatok egy szerverproblémának köszönhetően, így a tanár sem vehetett részt a kutatásban). A lemorzsolódás körülbelül 40%-os volt tehát a korpuszépítés folyamatában. Habár a korpuszbővítés igénye az online szinkrón tanórákat illetően hangsúlyosan felmerült, a kutatás mivolta, a vizsgált tanórák jellemzői miatt a kutatás további szakaszaiban ez már nem volt lehetséges. A Covid–19 járvány mára már lezajlott, az iskolák teljes mértékben visszaálltak a jelenléti oktatásra, így az online szinkrón tanórák ma már nem képezik a köznevelés tanítási gyakorlatainak részét. Míg technikailag kivitelezhető volna, hogy egyes osztályokban online szinkrón tanórákat tartsanak, a tanórák kontextusa ma már merőben eltérne az akkoritól. A Covid–19 okozta járvány időszakának tapasztalataival, más tudással, fejlettebb digitális kompetenciával és eszközökkel állnának neki a pedagógusok a tanórák megtartásához. Az eredmények abból a szempontból is nehezebben értelmezhetőek lennének, hogy az online szinkrón tanórák kutatási előzményei is kifejezetten a Covid–19 járvány időszakára érvényesek, melyekkel jelen kutatás eredményei ilyen módon nem lehetnének összevethetők. A kommunikációra jelentős hatással lehet a résztvevők érzelmi állapota (Fercsik–Raátz 2018), a Covid–19 járvány alatti, a járvány terjedését gátló intézkedések (pl. kötelező karantén) pedig több szempontból befolyásolhatták a tanulók tanórai kommunikációs viselkedését, mentális és érzelmi állapotát (Banks–Xu 2020; Panchal et al. 2023). Ilyen módon a később felvett online szinkrón tanórák kommunikációja a tanulók lelkiállapotának a szempontjából is különbözne, így jó eséllyel nem ugyanolyan tanórai kommunikáció lehetne megfigyelhető. Végezetül a később felvett online szinkrón tanórák csoportösszetétele is valószínűsíthetőleg különbözne: mivel a Covid–19 járvány alatt az online szinkrón tanórákon kívül sok esetben a tanulók nem vehettek részt máshogyan az iskolai oktatásban, így minden tanuló részt vett azokon az órákon (Nambiar 2020; Orhan–Beyhan 2020). Feltételezhető, hogy az utólag, az intézményes oktatáson kívül megrendezett online szinkrón tanórákon inkább a motiváltabb tanulók vennének részt, akik minden bizonnyal aktívabb tanórai részvételt mutatnának. A korpuszbővítés tehát nem volt lehetséges, így az online szinkrón tanórákat illető eredmények szintén nem tekinthetők reprezentatívnak. A 10 tanóra továbbá nem arányosan oszlik el a pedagógusok szempontjából: egyes tanórákat ugyanazok a pedagógusok tartanak, a kísérleti személyek aránya nem azonos nemi, tapasztalati szempontból sem. Az aránytalanságok ellenére is a korpuszt mindenképpen elemzésre érdemesnek tartom, mivel jelen kutatáson kívül hazánkban napjainkig nem készült olyan osztálytermi diskurzusokat vizsgáló elemzés, ami tanórafelvételek alapján tárná fel a Covid–19 járvány során megtartott online szinkrón tanórák diskurzusait. Az online szinkrón tanórák adatait a 3. táblázat foglalja össze.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. táblázat. A korpusz online szinkrón tanóráinak adatai
A tanóra sorszáma
A tanár neme
A tanár tapasztalata
A tanóra típusa
Az iskola típusa
Az iskola helye
1.
pályakezdő
magyar nyelv
középiskola
Budapest
2.
férfi
tapasztalt
irodalom
középiskola
Budapest
3.
férfi
pályakezdő
irodalom
középiskola
Budapest
4.
férfi
tapasztalt
irodalom
középiskola
Budapest
5.
pályakezdő
irodalom
középiskola
Budapest
6.
tapasztalt
irodalom
középiskola
Budapest
7.
férfi
pályakezdő
irodalom
középiskola
Budapest
8.
férfi
pályakezdő
irodalom
középiskola
Budapest
9.
férfi
tapasztalt
magyar nyelv
középiskola
Budapest
10.
férfi
tapasztalt
magyar nyelv
középiskola
Budapest
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatás részvizsgálatai a korpusz tanóráit tehát különböző számban és szegmensekben vizsgálja a tanári fatikus kommunikáció szempontjából. A jelenléti tanórák esetében a bevezető és a záró epizódok elemzésekor mind a 20 tanóra jellemzőit vizsgálom, mivel a két tanulási-tanítási színtér tanári fatikus kommunikációjának jellemzői önmagukban is értelmezhetők. A jelenléti tanulási-tanítási színtér tanórai fatikus kommunikációjának mélyebb megismerése érdekében indokoltnak találtam a 20 jelenléti tanórát elemezni akkor is, ha a kötetben vizsgált összes tanórát nézve ez aránytalanságot eredményez a tanulási-tanítási színterek viszonylatában. Az aránytalanságot az elemzéseknél minden esetben szem előtt tartom.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave