A vizsgálat alapját a „B” részvizsgálatban is a videóra rögzített online szinkrón és jelenléti tanórák szegmentált, annotált és kódolt lejegyzése képezi. A kiválasztott jeleneteket a szoros szövegelemzés módszerével elemzem, a jelenetek illesztett mintával kerültek kiválasztásra az online szinkrón és a jelenléti tanórák közül. A „B” részvizsgálat nem a kutatás teljes korpuszának elemzésére épül annak érdekében, hogy egyes elemzési szempontok a két tanulási-tanítási színtéren relevánsan összevethetők legyenek. A „B” részvizsgálathoz kiválasztott tanórákat a 4. táblázat foglalja össze.

 

 

A jeleneteket egy általam előre kidolgozott kritériumrendszer alapján választottam ki. A mikroszinten történő vizsgálat rámutathat a kapcsolattartás nyelvi cselekvéseinek közvetlen hatásaira, ami segíthet a fatikus kommunikáció működéséről teljesebb képet alkotni. A párbeszédes jelenetek kiválasztási kritériumainak megalkotásakor az volt a cél, hogy a kapcsolatfenntartás nyelvi folyamatait olyan tanórai helyzetekben elemezhessem, amelyek kifejezetten több résztvevőre épülő, többirányú, hosszabb dialogikus jelenetek. Ezek a részek elsősorban a megbeszélés módszerére épülő szegmensek, mivel a megbeszélések során dialogikus formában a tanáron kívül több tanuló is részt vehet a diskurzusban, válaszolhat a tanár kérdéseire. A kritériumok alapján olyan jeleneteket választottam ki, amelyekben a tanulók aktívan részt vesznek az interakcióban, amelyekben a tanárok a kontaktust egyrészt a megszólaló tanulókkal, másrészt párhuzamosan az egész osztállyal is hosszabb ideig fenntartják. Így a kritériumok között szerepelnek például a résztvevők számára, a dialógusok minimális terjedelmére, a dialógusok tematikájára vonatkozó szempontok is. A kiválasztási kritériumok a „B” részvizsgálathoz a következők voltak.

 

Diskurzusjellemzők:

 

Módszertani jellemzők:

 

Kommunikációs jellemzők:

 

A jelenetek annotálása és kódolása során a fatikus nyelvi elemek elemzése mellett az epizódok diskurzusjellemzőit is vizsgálom. Ezek a jellemzők olyan további információkat nyújthatnak a fatikus kommunikációhoz, mint a kapcsolatfenntartás és a nyelvi viselkedés egyéb összefüggéseinek megismerése. A diskurzusjellemzőkhöz kapcsolódó kódolási szempontok a következők voltak:

 

A párbeszédes jelenetekben megszólaló tanulók számánál a pontos szám megjelölése helyett kategóriákat hoztam létre annak érdekében, hogy az adattorzítást elkerüljem. Ugyan az online szinkrón tanórák esetében a videókonferencia-programok felületének köszönhetően rendkívül pontosan megállapítható a megszólaló tanulók száma, a jelenléti osztálytermi diskurzusokat tekintve ez nem tehető meg teljes megbízhatósággal. Megfigyelőként a jelenléti osztálytermi diskurzusoknál a tanuló hangjának beazonosítására, a tanulók nem verbális jeleire (jelentkezés) és a tanári beszédre (tanulók név szerinti felszólításra) lehet hagyatkozni, azonban ezek nem mindig megbízható jelzések, hiszen számos esetben nincs név szerinti megszólítás a tanári beszédben, a felvett hang torzulhat, a videófelvétel nem tud egyszerre mindent mindig rögzíteni. Ezen okokból kifolyólag a jelenléti osztálytermek megszólalóinak kódolása során jelentős a hibázási esély, így a tágabb kategóriákba való besorolás megítélésem szerint pontosabb eredményt ad. Ilyen módon a kódolás során a 2 megszólaló, 3–5 megszólaló, 6–10 megszólaló és a 10+ megszólaló kategóriákat használtam. A párbeszédes jelenetek hosszát másodpercben és percben is jelölöm, a párbeszédes jelenet hossza és a beszédidő arányai külön adatként is megjelennek. Ennek oka az osztálytermi diskurzusok sajátosságaiból adódik: a párbeszédes jelenetek során előfordulnak párhuzamos tanár–diák vagy diák–diák beszédfordulók, továbbá – különösen az online térben – előfordulnak hallgatások, üres idők is a technikai nehézségek, a késleltetett hangátvitel miatt. A lehető legpontosabb elemzés érdekében a jelenetek teljes hosszát és a beszédidőt külön adatként kezelem, habár ezen adatoknál az esetek többségében kicsi az eltérés. A tanári és tanulói beszédfordulók megállapításához Steve Walsh definícióit használtam (Walsh 2006).