Az online szinkrón tanórák kapcsolatteremtő epizódjában található megnyilatkozástípusok számadatait az 1. ábra összegzi.

 

 

Összesen 147 darab megnyilatkozás jelenik meg a 10 vizsgált online szinkrón tanóra kapcsolatteremtő szakaszában. Ezek közül 58 fatikus jellegű megnyilatkozás, amely az összes megnyilatkozás 38 százaléka. A fatikus megnyilatkozások mellett közel hasonló számú óraszervezői megnyilatkozás is megjelenik (54 darab, 37%), így ezek a pragmatikai funkciók tekinthetők a legjelentősebbnek a vizsgált epizódban. A fatikus megnyilatkozások többféle módon jelennek meg a tanári beszédben. Egyrészt megfigyelhetők az olyan ténylegesen kontaktust megteremtő fatikus nyelvi elemek, mint a köszönésformák. Másrészt egy-két alkalommal megjelennek a small talk mozzanatai is a kapcsolatfelvétel tanári beszédfordulóiban. (3. példa, 2. tanóra, részlet).

 

Látható (3), hogy az ilyen jellegű tanári nyelvi viselkedés egyrészt megteremti magát a kontaktust, a szükséges mentális kapcsolatot a kommunikációhoz, másrészt a small talk előkészíti a tényleges információcserét, segít a biztonságos kommunikációs légkör megteremtésében (Coupland 2000). Fatikus funkció figyelhető meg továbbá az olyan mozzanatokban is, amelyekben a tanár egy-egy tanulót célzottan megszólít, például kérdésfeltevéseknél vagy feladatkijelöléseknél. Az 1. tanóra bevezető epizódjában például a tanár a csetfelület segítségével arra kéri a tanulókat, hogy osszák meg vele, hogy hogyan érzik magukat. Ez a gyakorlat részben kapcsolatot is teremt tanár–diák között, mivel a tanulók hogylétéről érdeklődve a tanár személyes közeget, kapcsolatot teremt (Coupland 2000), másrészt ráhangoló jellegű is, mivel a tanár arra kéri a tanulókat, hogy azzal a szófajjal fejezzék ki az érzéseiket, amelynek gyakorlására a további órarészek épülnek. A tanár ebben a feladatban a csetfelületre érkező válaszokra reflektál, a válaszokat felolvasva kapcsolatot teremt a diákokkal és értékeli is a tanulói válaszokat (4. példa, 1. tanóra, részlet).

 

A 4. példában látható, hogy részben egy-egy tanulót közvetlenül megszólít a tanár, részben pedig felolvassa a többi alapvetően negatív konnotációjú szóalakokat, és azokra empatikusan reflektál. Ezekkel a megnyilatkozásokkal figyelmet és együttérzést fejez ki a tanulók irányába, ilyen módon erősítve velük a személyes kapcsolatot. A kevés számú értékelő megnyilatkozás is leginkább ehhez a kiemelt jelenethez köthető: a tanulói válaszok értékelése itt nem a tartalmi helyességet jelenti, inkább a tanár részéről megjelenő figyelmet, együttérzést.

 

Az 5. példa mutatja, ahogy a tanár rögtön a kontaktust felvevő fatikus megnyilatkozás után a tanóra első feladatához vonatkozó óraszervezési közléseket kapcsol. Az online tanulási-tanítási színtéren való szinkrón tanulás esetében a kutatások azt mutatják, hogy megnőnek a magára az eszközre/platformra vonatkozó utalások (Greyling 2020), az 5. példa tanári óraszervező megnyilatkozásai ezt a jelenséget tükrözik (5). A kapcsolatteremtő epizódhoz kapcsolódó óraszervező megnyilatkozásoknak fontos szerepe lehet a tanórai feladatok megkezdését illetően: a tanulóknak biztonságosabb tanulási környezetet biztosíthat, ha megkapják a megfelelő információkat a tanóra elején (Antalné Szabó 2006; Herbszt 2010). Az óraszervezői megnyilatkozástípus magas száma a 2. tanóra nyelvi interakcióihoz kötődik. Ennek a 2. tanóra kapcsolatteremtő epizódjában megjelenő hosszabb adminisztratív jelenet az oka. A tanár a tanóra elején egyesével végigmegy a névsoron, minden tanulót megszólít, a tanulók pedig egyenként válaszolnak. A késő/épp visszajelezni nem tudó tanulók a csetfelületen jelzik a tanárnak, ha megérkeztek. Ezek a megnyilatkozások egyben fatikus és óraszervező jellegűek is: amellett, hogy a tanárnak fontos adminisztratív szempontból a tanulók megszólítása, a megszólítással a kapcsolat is létre jön (6. példa, 2. tanóra, részlet).

 

Ezek mellett nagyobb arányban jelennek meg még a tájékoztató megnyilatkozások is a tanári beszédben: 20 darab (14%). Ezek a tájékoztató jellegű közlések elsősorban a tanulási-tanítási folyamat tágabb kontextusára vonatkozó megnyilatkozások, például az előző tanórán tanultakról osztanak meg a tanárok információkat a tanulókkal, esetenként a kutatási helyzetre, a tanóra felvételére is utalnak (7. példa, 7. tanóra).

 

Végül pedig az online szinkrón tanórák kapcsolatteremtő jeleneteinek tanári beszédében kis számban találhatók kérdő, magyarázó és feladatkijelölő megnyilatkozások is. A kérdések leginkább óraszervező jellegűek, például a 2. tanóra adminisztratív epizódjában figyelhetők meg („D8 megérkezett-e közben?” 2. tanóra, részlet), a feladatkijelölő megnyilatkozások kifejezetten az 1. tanóra fatikus és ráhangoló jellegű gyakorlatához kapcsolódnak (4. példa), a magyarázatok pedig 1-1 tanári cselekvés magyarázataként jelennek meg, ebben a jelenetben még nem a tananyaghoz kapcsolódnak („T: … Na mindegy, szóval ezt az óránkat felvesszük (T), ugyanis hasznos segítséget fogunk nyújtani majd (M).” 3. tanóra, részlet).