A tisztán fatikus nyelvi elemek típusainak tanári beszédben való megjelenési arányait a 2. ábra összesíti.

Az adatok alapján kijelenthető, hogy az online osztálytermi diskurzusok bevezető jeleneteiben a megszólításformák fontos részét képezik a tanári beszédnek (Hollóy 2024b). A vizsgált epizód jeleneteinek tanári beszédében megtalálható megszólításformák számadatait mutatja be a 3. ábra.

A tulajdonnévi és a névmási megszólítások mellett két esetben főnévi alakok is megfigyelhetők. A főnévi megszólítások a 3. és a 9. sorszámú tanórákon jelennek meg, és az egész osztályt megszólítják: „No, drágáim, akkor újra itt a fedélzeten, nyelvtannal folytatjuk…” (9. tanóra, részlet); „Na, srácok, kezdjünk bele, illetve folytassuk akkor tovább!” (3. tanóra, részlet). Mindkét megszólításforma figyelemre méltó, mivel a hagyományosan formális osztálytermi kommunikációs kontextushoz képest közvetlen, informális alakok (Erdélyi 2017). A drágáim alak a drága főnévből képzett, birtoktöbbesítő jellel és E/1. birtokos személyjellel ellátott köznévi megszólításforma, kedveskedő alaknak tekinthető (Balogh 2002), amely segít a barátságos, biztonságos légkör megteremtésében. A srácok alak szlengkifejezés, ebben a kontextusban az osztály egészére, a tanulókra összességében utal. A diskurzusokban megjelenő szlengkifejezések minden esetben a kommunikáció formalitásának szintjét csökkentik, szolidaritást fejeznek ki, a kommunikációs helyzetben részt vevő felek társadalmi-hierarchiai különbségeit mérséklik (Chapman 1999; Drake 2002; Kövecses 1997). Egy ilyen jellegű kapcsolatfelvevő nyelvi elem használatának célja szintén lehet a biztonságos légkör megteremtése, illetve tükrözheti a tanár attitűdjeit, személyiségjeleit is (Hollóy 2019).

A korpusz 10 tanórájából 6 tanórán található köszönésforma/köszönéspótló kifejezés a tanórák kezdő epizódjának tanári kommunikációjában. A köszönésformákat megvizsgálva látható, hogy a tanórákat tartó pedagógusok elsősorban a formális, teljes alakos, kollektív köszönésformákat részesítik előnyben (Balázs 1993; Domonkosi 2017). Ezek a formák megfelelnek az osztálytermi diskurzus formális kommunikációs színterének, mivel a tanulók felé a tanár részéről udvariasságot, tiszteletet tükröznek. A korpusz online tanóráinak tanári beszédében nem figyelhető meg rövidített köszönésforma, illetőlegesen az olyan, hagyományosan közvetlenebb, informálisabb viszonyt jelölő köszönésformát sem használják a pedagógusok, mint például a sziasztok (Domonkosi 2017). Érdemes megjegyezni, hogy míg számos kutatás arra mutat rá, hogy az olyan formálisabb köszönésformák, mint a jó napot kívánok több esetben a magázó, úgynevezett V-formákat vonzzák maguk után (Domonkosi 2017), az online osztálytermi diskurzusban ez nem jellemző. A vizsgált jelenetek tanárai közül egyedül a 9. és a 10. sorszámú tanórákat tartó pedagógus az, aki V-formákat használ a tanulókkal folytatott kommunikáció során (12. példa, 9. tanóra, részlet),

Az online szinkrón tanórák kapcsolatteremtő epizódjának tanári beszédében a tisztán fatikus nyelvi elemek mellett megtalálhatóak a fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek is. A fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek típusainak előfordulási arányait a 4. ábra összegzi.

Az elemzett korpusz adatai azt is megmutatják, hogy a fatikus funkciót is felvevő igék alakjai a szám/személy aspektusaiból milyen arányban jelennek meg, ami fontos adat a fatikus funkciót is felvevő igék pragmatikai működésének elemzésében (5. ábra).

Az E/3. igealakok szintén nagyobb arányban jelennek meg a kapcsolatteremtő tanári beszédfordulókban, szám szerint 13 ilyen fatikus funkciót is felvevő igét találni, (24%). Habár az E/3. igealakok alapvetően nem több befogadót jelölnek, az online szinkrón tanórák kapcsolatteremtő epizódjában mégis az egész osztályra/kisebb tanulói csoportokra vonatkozó közlésekben találhatóak meg. Ennek elsősorban grammatikai oka van: egyes névmások, mint például az általános névmások E/3. alakú igéket vonzanak maguk után, aminek köszönhetően magasabb arányban jelennek meg ezek az alakok a tanári beszédben (14. példa, 4. tanóra, részlet).

A kapcsolatteremtő szakaszban az E/2. és T/3. alakok kis számban figyelhetők csak meg: az előbbiből, 3 darab, utóbbiból egy sem található a bevezető tanári beszédfordulókban. Ez egyrészt azt mutatja, hogy az online szinkrón tanórák ezen szakaszában a tanárok nagyon ritkán teremtenek kapcsolatot pusztán egy-egy tanulóval, sokkal inkább a kollektív, osztályra vonatkozó közlések dominálnak. Másrészt ebben a szakaszban nem jelennek meg olyan tevékenységek, amelyeket például az osztály egy része csinál, akikre lehetne a T/3. igealakokkal utalni.

A fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek online szinkrón tanórák bevezető epizódjában megjelenő másik jelentősebb kategóriája a fatikus funkciót is felvevő diskurzusjelölők. A különböző fatikus funkciót is felvevő diskurzusjelölők megjelenési arányait a vizsgált epizódban a 6. ábra szemlélteti.

A fatikus funkciót is felvevő birtokos szerkezetek elsősorban a különböző, fatikus funkciót is felvevő birtokos személyjellel ellátott főnevek. Ezen elemek alakjainak számbavételével szintén láthatóvá válik a kontaktusalkotó szerepük. Akárcsak a fatikus funkciót is felvevő igék esetében, a fatikus funkciót is felvevő birtokos szerkezeteknél is a többes alakok dominálnak: T/1. alakból 3 darab, T/2. alakból 2 darab, míg E/3. alakból 1 darab figyelhető meg a tanári beszédben. Ahogy a többes alakú fatikus funkciót is felvevő igék, ezek a birtokos személyjeles alakok is a tanulókkal való kontaktus megteremtésében segítenek: alakítják a közös figyelmi jeleneteket, világossá teszik a tanulók számára, hogy az adott közlés kire vonatkozik. A T/1. alakok ezek esetében is a közösséget hangsúlyozzák tanár és tanulók között, míg a T/2., E/3. alakok kifejezetten a diákokra vonatkoznak (19. példa, 5. tanóra, részlet).

Az online szinkrón tanórák kapcsolatteremtő epizódjának tanári tisztán fatikus nyelvi elemeiről összegezve kijelenthető tehát, hogy alapjaiban véve fontos részét képezik a tanórai kapcsolatteremtésnek. A tisztán fatikus nyelvi elemek közül a legnagyobb arányban a megszólítások jelennek meg, azokon belül pedig elsősorban a tulajdonnévi alakok. A tulajdonnévi megszólítások mellett jelentős szerepet játszanak még a névmások is a kapcsolatteremtésben, ezek közül elsősorban az általános, egész osztály megszólítására alkalmas alakok a jellemzők ebben az óraszakaszban. A köszönésformák/köszönéspótló kifejezések jóval kisebb arányban, de szintén megjelennek a tanári beszédben, elsősorban teljes, formális alakokban. A fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek közül a legnagyobb számban a fatikus funkciót is felvevő igék figyelhetők meg, melyek közül a T/1. alakok a legjellemzőbbek. Hangsúlyos még a tanári fordulókban a fatikus funkciót is felvevő diskurzusjelölők jelenléte is, ezek irányulhatnak a kapcsolat megteremtésére vagy a tanulók megerősítésére is. Végül pedig, ugyan kis számban, de fatikus funkciót is felvevő birtokos szerkezetek és reflektív elemek is jelen vannak: előbbiek leginkább többes alakban, utóbbiak egy interaktív ráhangoló gyakorlatban.