Hollóy Zsolt: A tanári fatikus kommunikáció online és jelenléti tanórák diskurzusaiban
›
5. Eredmények
›
5.2. A jelenléti tanórák kapcsolatteremtő epizódjának elemzési eredményei
›
5.2.2. A jelenléti tanórák kapcsolatteremtő epizódjának pragmatikai funkciói

5.2.2. A jelenléti tanórák kapcsolatteremtő epizódjának pragmatikai funkciói

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jelenléti tanórák kapcsolatteremtő jeleneteiben összesen 212 tanári megnyilatkozás regisztrálható. A jelenléti tanórák bevezető epizódjának tanári megnyilatkozástípusainak számadatait a 7. ábra összegzi.
 
7. ábra. A jelenléti tanórák kapcsolatteremtő epizódjának tanári megnyilatkozástípusai
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezek közül a legnagyobb arányban az óraszervező (75 darab, 35%) és fatikus megnyilatkozások (68 darab, 32%) jelennek meg. Kijelenthető tehát, hogy a kapcsolatteremtő epizód fatikus funkciója mellett az óraszervezési funkció a legfontosabb a jelenléti tanórák bevezető epizódjában (Hollóy 2024a).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fatikus megnyilatkozástípusok többféle módon jelennek meg a korpusz tanári beszédében. Egyrészt jelen vannak az olyan hagyományos fatikus megnyilatkozások, mint a köszönések, köszönéspótló kifejezések, amelyek kapcsolódhatnak például a jelentés rituáléjához is, de attól függetlenül is megjelenhetnek a tanári nyelvhasználatban (21. példa, 14. tanóra, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(21)
D1, D2: *Tanárnőnek tisztelettel jelentjük, az osztály létszáma 32, és hiányzik D3 és D4.*
T: Köszönöm szépen (F). Foglaljatok helyet (Ó)! (...) Nos, sok szeretettel köszöntök mindenkit (F).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gyakoriak továbbá az olyan fatikus megnyilatkozások is, amelyek egy-egy tanulót követlenül szólítanak meg. Ilyenek például az egyes tanulóknak szóló óraszervezői megnyilatkozások, amelyek ilyen gyakoriak a vizsgált epizódban (22. példa, 19. tanóra, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(22)
T: Jó, és akkor ha a D5 is kinyitotta a füzetét (F)(Ó), akkor a D2 el is kezdheti (F)(Ó).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Végül a fatikus megnyilatkozások harmadik típusába tartoznak a tanulókkal való személyes kapcsolatot építő tanári megnyilvánulások. A korpusz több órája például egy anyanyelvtanítási verseny keretein belül megrendezett óra, amelynek az elején a versenyzők rendszeresen be is mutatkoznak az osztálynak, mivel a felvett órák az egyedüli olyan órák, amelyeket az adott osztályokban tartanak. Ezeknek az óráknak a kapcsolatteremtő jelenetében rendszeresen személyes információk is elhangzanak a tanárok részéről, amelyek tájékoztató jellegük mellett fatikus funkciót is betöltenek: a tanárok rövid bemutatkozója a small talkhoz hasonlóan biztonságos légkört teremt, jó benyomást tehet a tanulókra, építi a tanár–diák személyes kapcsolatot (23. példa, 8. tanóra, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(23)
T: Akkor üdvözlök mindenkit (F). Sziasztok (F), én T8 vagyok (F)(T), Szegedről érkeztem (F)(T), a Szegedi Tudományegyetem magyar–orosz szakos hallgatója vagyok (F)(T)…
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az óraszervezői megnyilatkozások szintén többféle helyzetben jelentkeznek. Gyakoriak az egész osztály számára szóló, óravezetést támogató közlések (felszerelés, hely elfoglalása, adott tanóra témája/tevékenységei, tanítási eszközök láthatósága stb.) (24. példa, 4. tanóra, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(24)
T: Tessék (Ó)!
D1: Tanár úrnak tisztelettel jelentem, hogy az osztály létszáma 34, és D2.
T: Köszönöm (F), tessék leülni (Ó)! Nos, jó napot kívánok mindenkinek (F)! A, kérem, hogy akkor a füzetét mindenki nyissa ki (Ó)…
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezek a típusú megnyilatkozások gyakran a jelentéshez kapcsolódóan, például engedélyt fejeznek ki a tanulói beszédre. Emellett gyakran a tanórán szükséges felszerelést, a leülésre való engedélyt stb.-t foglalják magukban (24. példa).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Számos óraszervezői megnyilatkozás egy-egy diáknak szól. Ezek is többféle kommunikációs helyzetben jelenhetnek meg: hiányzó házi feladat, kiselőadás megtartása, felszerelés elővételéhez kapcsolódóan stb. (25. példa, 20. tanóra, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(25)
T: Ühüm. jó, köszönöm szépen (F). Heteseink foglaljanak helyet (Ó)!
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fatikus és óraszervezői megnyilatkozások mellett a harmadik nagyobb arányban fellelhető megnyilatkozástípust a jelenléti tanórák bevezető epizódjában a tájékoztató jellegű megnyilatkozások adják (51 darab, 24%). Ezek zömében mindenkinek szóló, általános információk. Egyrészt lehetnek a tanulási-tanítási folyamat tágabb kontextusában értelmezhető közlések (például előző órai tananyagok, tevékenységek), vagy a már korábban kiemelt tanári bemutatkozó jelenetek praktikus információi (26. példa, 7. tanóra, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(26)
T: …A múlt órán már elkezdtük a nyelvújítás folyamatát átbeszélni (T), és az elmélete meg is volt a nyelvújításnak (T), ugye, végigvettük a nyelvújítási mozgalomnak a történetét (T), s a mai órán egy kicsit gyakorlatias utat veszünk (T), de mielőtt ez megtörténik, ismételjünk egy kicsit (Ó).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezek mellett kis számban ugyan, de megjelennek kérdő (14 darab, 6%) és feladatkijelölő megnyilatkozások (6 darab, 3%) a vizsgált epizódok tanári fordulóiban. A tanári kérdések a leggyakrabban óraszervező jellegűek, például a jelentő diákokhoz intézett, adminisztratív jellegű ellenőrző kérdések megjelenése (27. példa, 2. tanóra, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(27)
T: Jó, köszönöm, üljetek le (F)(Ó)! [osztály leül, tanár beírja a hiányzókat]. Ki hiányzik innen, D1 (K)? Mit mondtál, D2, D3 (K)?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egyes tanórákon található olyan tanári kérdés is, ami már ráhangoló jelleggel vagy a tanórai tananyaghoz („T: … szeretnék egy kicsit beszélgetni veletek (Ó)(F), mégpedig az lenne az első kérdésem, hogy működik-e az iskolátokban diákönkormányzat (K).” 16. tanóra, részlet), vagy ismétlő jelleggel az előző tanórai tananyaghoz kapcsolódik („T: Milyen helyesírási alapelveket ismerünk (K)? D1? (K)(F)” 18. tanóra, részlet). Ezek azonban a kapcsolatteremtő jelenet jellege, a jelenetek kijelölésének módszertani alapvetései miatt kis számban figyelhetők csak meg a vizsgált epizódokban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A feladatkijelölő megnyilatkozások kis számának is ez lehet a magyarázata. A kapcsolatteremtő epizódok kijelölésének egyik fő kritériuma az, hogy a tananyag feldolgozása még nem jelenik meg az epizódban. Ennek köszönhetően valódi instrukciók ritkán jelennek meg a tanóra ezen jeleneteinek tanári beszédében. Megfigyelhetők azonban ezekben az epizódokban is különböző ráhangoló jellegű kérdések/feladatkijelölések. Jó példa erre a korpusz első tanórájának a bevezetése: a tanár a jelentés rituáléjának tanulói alaphelyzetét, a vigyázzállást használja ki egy ráhangoló kérdés megvitatására: a tanulók a leülésükkel jelzik a vitatéma kapcsán a véleményüket, a leülés sorrendje jelöli ki a következő tanórai jelenet megszólalóit. Ebben a helyzetben a tanulók leülése nem csupán egy óraszervezői, hanem feladatkijelölői kérdés is, mivel a következő gyakorlat kifejezetten erre az epizódra épül (28. példa, 1. tanóra, részlet)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(28)
T: Jó reggelt kívánok vagy jó napot (F), azt majd, kicsit sötét van, úgyhogy ez egy érdekes kérdés most (F). Ne ülj le, légy szíves, mert kérdésem van (Ó). Csak az foglaljon helyet, aki úgy érzi, hogy ez egy nyilvános helyzet (FK)!
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyarázó megnyilatkozások egészen alacsony száma is indokolható a kutatás módszertanának szempontjából: mivel a magyarázatok alapvetően a tananyag különböző aspektusaihoz kapcsolódnak (Antalné Szabó 2006; Antalné Szabó 2015), így ez a megnyilatkozástípus ebben az epizódban nem releváns. Egyedül a már idézett tanórán látható egy rövid magyarázó megnyilatkozás, ahol a kapcsolatteremtésből csupán a tananyaghoz kapcsolódó ismétlő kérdéseket látni („T: …Szóelemzés, tehát ez a négy alapelve van a magyar helyesírásnak (M).” 18. tanóra, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az értékelő megnyilatkozások egyáltalán nem figyelhetők meg a jelenléti tanórák bevezető epizódjának tanári megnyilatkozásaiban, aminek az lehet az oka, hogy a jelenléti tanórák bevezető epizódjában minimális számban jelennek meg olyan tanulói válaszok, amelyeknek a tartalmát értékelni lehetne/kellene a tanárnak, így ezen elemek használata nem indokolt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összefoglalva, a jelenléti tanórák kapcsolatteremtő jelenetének kommunikációs célja elsősorban a kapcsolat megteremtése, továbbá az adott tanóra megkezdéséhez szükséges óraszervezési célok közvetítése. Ezek mellett a tájékoztatás mint pragmatikai funkció is megjelenik hangsúlyosabban a tanári beszédben, tehát a tanóra kommunikációs kontextusához szükséges információátadás is fontos célja ennek az epizódnak. Kis számban, de kérdő és feladatkijelölő megnyilatkozások is megfigyelhetők a tanári beszédfordulókban, így az információkérés és a különböző instrukciók kiadása is megjelenő pragmatikai cél. Az értékelő megnyilatkozások jelen epizód tanári beszédére azonban egyáltalán nem jellemzők.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave