Hollóy Zsolt: A tanári fatikus kommunikáció online és jelenléti tanórák diskurzusaiban
›
5. Eredmények
›
5.2. A jelenléti tanórák kapcsolatteremtő epizódjának elemzési eredményei
›
5.2.3. A jelenléti tanórák kapcsolatteremtő epizódjának tanári fatikus nyelvi elemei

5.2.3. A jelenléti tanórák kapcsolatteremtő epizódjának tanári fatikus nyelvi elemei

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A korpusz adatai alapján kijelenthető, hogy a fatikus nyelvi elemek használata alapvetően jellemzi a jelenléti tanórák kapcsolatteremtő tanári kommunikációját. A vizsgált jelenetek tanári beszédfordulóiban összesen 225 darab fatikus nyelvi elem található. Ezek közül 68 tisztán fatikus nyelvi elem (30%), 157 darab pedig fatikus funkciót is felvevő nyelvi elem (70%). Tehát a jelenléti tanórák bevezető epizódjában is a fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek jelennek meg nagyobb arányban. A tisztán fatikus nyelvi elemek számadatait a 8. ábra szemlélteti.
 
8. ábra. A jelenléti tanórák kapcsolatteremtő epizódjának tanári tisztán fatikus nyelvi elemei
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 20 jelenléti tanóra kapcsolatteremtő epizódjának tanári beszédében összesen 68 darab tisztán fatikus nyelvi elem található. Ezek közül a legnagyobb arányban a megszólítások figyelhetőek meg (55 darab, 81%). A köszönésformákból összesen 7 darab, a köszönéspótló kifejezésekből 6 darab látható a vizsgált epizódban (19%) (Hollóy 2024a).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A megszólítások az online szinkrón tanórák kapcsolatteremtő epizódjában is fontos szerepet játszottak a tanári nyelvhasználatban. A jelenléti tanórák esetében is a megszólítások számos típusa figyelhető meg. A megszólítások különböző kategóriáit, az azokhoz tartozó előfordulási arányokat a 9. ábra összegzi.
 
9. ábra. A jelenléti tanórák kapcsolatteremtő epizódjának tanári megszólításformái
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanári megszólításoktípusok közül a leggyakrabban a névmások figyelhetők meg (30 darab, 55%), de számos tulajdonnévi megszólítás is található (17 darab, 31%). Ezek mellett kisebb arányban, de megjelennek a főnévi (6 darab, 11%), és számnévi (2 darab, 3%) megszólításformák is (Hollóy 2024a).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jelenléti tanórák bevezető epizódjában a tanárok a névmásokat elsősorban a tanulókkal való kollektív kapcsolatteremtésre használják. A tanárok sokféle névmást használnak az osztállyal vagy tanulói csoportokkal való kapcsolatteremtésre: az általános, határozatlan, személyes névmások egyaránt támogatják ezt a típusú nyelvi törekvést (29. példa, 12. tanóra, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(29)
T: Köszönöm szépen, tessék leülni, jó? Ha mindenki elhelyezkedett, arra kérlek benneteket, hogy figyeljetek az írásvetítőre!
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az általános névmások továbbá gyakran kapcsolódnak össze a köszönésformákkal és a köszönéspótló kifejezésekkel is. A névmások ezekben az esetekben hangsúlyozzák, megerősítik a kollektív kapcsolatteremtést (30. példa, 8. tanóra részlet, 5. tanóra, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(30)
T: Akkor üdvözlök mindenkit, sziasztok!
/
T: Szervusztok, mindenkit köszöntök!
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kisebb számban előforduló egyéb főnévi és számnévi megszólításoknak is hasonló a kontaktusteremtő szerepe. A tanárok ezekkel az alakokkal is több tanulóval egyszerre tudják megteremteni a kapcsolatot. A főnévi/számnévi alak befolyásolja, hány tanulónak, az osztály mekkora részének szól a megszólítás. Több tanórán előkerül például a hetes főnév többféle formája, melyekkel a tanárok a jelentő diákokat szólítják meg („T: Hetesünk erre a hétre?” 3. tanóra, részlet; „T: Heteseink foglaljanak helyet!” 20. tanóra, részlet). Van olyan tanóra is, ahol a tanár az osztály szóval értelemszerűen az egész osztályra vonatkozóan mondja közléseit („T: Természetesen ezt az osztályt fogja sírva, térden csúszva zaklatni, hogy segítsen.” 5. tanóra, részlet). A jelentés rituáléjában is az osztály megszólítás gyakran megfigyelhető, azonban több esetben az Osztály, vigyázz! felszólítás nem a tanár beszédfordulójában, hanem a jelentő beszédfordulójában található. A rituálé olyan módon is megjelenik a vizsgált kapcsolatteremtő epizódokban, ahol a tanár felkéri ugyan a tanulót a jelentésre, de a tanuló szólítja fel az osztályt a vigyázzállásra, ez mindig az Osztály, vigyázz! megnyilatkozással történik („D1: Osztály, vigyázz! T bácsinak tisztelettel jelentem…” 11. tanóra, részlet). Van olyan óra is, ahol óraszervezési tanári megnyilatkozásokban a csoport főnévvel szólítja meg a kijelölt tanulókat a tanár („T: …tessék nagyon figyelni, jegyzetelni, tehát mind a két csoportnak kell jegyzetelni.” 19. tanóra, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A számnévi megszólítások a 11. sorszámú tanóra bevezető epizódjához tartoznak. Az óra legelején a tanár egyes diákoknak külön feladatot ad osztályzatra a házi feladatokkal kapcsolatban. Ezeknek az óraszervezési információknak a közlésében jelennek meg a számnévi megszólítások, amelyek mindkét esetben személyes névmásokhoz kapcsolódnak, elsősorban pontosító jelleggel támogatják a személyes névmásokkal történő megszólítást (31. példa, 11. tanóra, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(31)
T: Ti házi feladatotokat, kettőtökét óra végén, óra után elle, ellenőrizzük közösen, mármint mi hárman.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Azokban az esetekben, amikor a tanárok kifejezetten egy-egy tanulóval szeretnének kontaktust létesíteni, a tulajdonnévi megszólításokat részesítik előnyben. A tulajdonnévi megszólítások sokféle alakja megfigyelhető a jelenléti tanórák bevezető epizódjában, ami összhangban áll a tanárok által használt megszólításformákat vizsgáló kutatások eredményeivel (Domonkosi 2002). A jelentésekhez kapcsolódóan az adminisztratív epizódokban megjelennek a teljes névi („T: …Ki hiányzik innen, Piros Marcell?” 2. tanóra, részlet) és a keresztnévi megszólítások egyaránt („D1: Kovács Balázs csak. T: Balázs csak?” 19. tanóra, részlet). De az óraszervezői, kérdői és fatikus megnyilatkozásokban a keresztnévi alakok rövidítései, becéző alakjai is megfigyelhetők („T: Milyen helyesírási alapelveket ismerünk? Dóri?” 18. tanóra, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A megszólítások mellett kisebb arányban, de megjelennek a köszönésformák és a köszönéspótló kifejezések is a tanári nyelvhasználatban, de csak 8 tanóra bevezető epizódjában. A köszönésformák és köszönéspótló kifejezések gyakran halmozott formában jelentkeznek (32. példa, 10. tanóra).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(32)
T: Jó napot kívánok! Köszöntelek benneteket!
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jelen kutatás jelenléti korpuszából az látszik, hogy habár a tanárok is elsősorban a formális, teljes alakokat részesítik előnyben a köszönésformák/köszönéspótló kifejezéseket illetően, előfordul egy-egy informálisabb alak is. A formális alakok közül leginkább a jó napot, jó reggelt kívánok, üdvözlök/köszöntök mindenkit a leggyakoribbak, a 12 köszönésformából/köszönéspótló kifejezésből csupán kettő tekinthető informálisabb alaknak. Az egyik a szervusztok, a másik a sziasztok: mindkettő pályakezdő pedagógusok nyelvhasználatában található. A köszönésformákat illetően megfigyelhetők eltérések az életkori sajátosságokat illetően: egyes köszönésformák gyakrabban megfigyelhetők különböző generációk beszédében (Balázs 1993), így elképzelhető, hogy a fiatalabb pedagógusok kötetlenebb normákat társítanak az osztálytermi diskurzusokhoz.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jelenléti tanórák bevezető epizódjában számos fatikus funkciót is felvevő nyelvi elem található. A jelenléti tanórák kapcsolatteremtő tanári beszédfordulóiban megfigyelhető fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek számait a 10. ábra szemlélteti.
 
10. ábra. Az online szinkrón tanórák kapcsolatteremtő epizódjának tanári, fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemei
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 20 vizsgált bevezető epizód tanári beszédfordulóiban összesen 157 darab fatikus funkciót is felvevő nyelvi elem található. Ezek közül a legnagyobb arányban a fatikus funkciót is felvevő igék jelennek meg a tanári beszédben (99 darab, 63%). A második legtöbb ilyen nyelvielem-típus a fatikus funkciót is felvevő diskurzusjelölők (45 darab, 29%). A fatikus funkciót is felvevő birtokos szerkezetek kisebb számban, de szintén megfigyelhetők a tanórák bevezetésének tanári megnyilatkozásaiban (13 darab, 8%). A fatikus funkciót is felvevő állandósult szókapcsolatok/reflektív szószerkezetek nem voltak megfigyelhetők a kapcsolatteremtő tanári fordulókban. Ez összhangban áll a tanári megnyilatkozásokat vizsgáló fejezet eredményeivel: az értékelés tehát kijelenthető, hogy a jelenléti tanórák bevezető epizódjának a vizsgált korpusz alapján nem képezi részét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fatikus funkciót is felvevő igék az online szinkrón tanórák tanári beszédében is a leggyakrabban megjelenő fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek. Magas számuk azt mutatja, hogy ezeknek a típusú igéknek igen jelentős szerepe van a kontaktus megteremtésében/fenntartásában a jelenléti osztálytermi diskurzusok bevezető szakaszában tanulási színtértől függetlenül. A 11. ábra összegzi a fatikus funkciót is felvevő igék szám/személy kategóriáinak számadatait.
 
11. ábra. A jelenléti tanórák kapcsolatteremtő epizódjának tanári fatikus funkciót is felvevő igék száma
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 20 vizsgált jelenléti tanóra kapcsolatteremtő jeleneteiben összesen 99 darab fatikus funkciót is felvevő ige jelenik meg a tanári fordulókban. Ezeknek jelentős hányada valamilyen többes számú igealak: a legmagasabb számban a T/1. alakok figyelhetőek meg (48 darab, 49%), de nagyobb arányban megjelennek még a T/2. alakok is (21 darab, 21%). Kisebb arányban ugyan, de a T/3. igealakok is jelen vannak a tanári beszédben (7 darab, 7%). A többes számú alakok összesen a tanári fatikus funkciót is felvevő igék körülbelül 77%-át alkotják. Ez a szám azt mutatja, hogy a jelenléti tanórák kapcsolatteremtő epizódjában lényegesen nagyobb arányban létesítenek kapcsolatot a tanárok kollektíven az egész osztállyal, mint egy-egy tanulóval.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A T/1. alakok olyan cselekvésekre utalnak a tanárok beszédében, amelyek hangsúlyozzák a közös tevékenységeket. Ezek az alakok egyszerre erősítik a kontaktust tanár és diák között, mivel a tanárok az egész osztály figyelmét az adott cselekvésre irányítják, másrészt közvetítik a tanórai egységet tanárok és diákok között. A korpuszban számos példa található erre a típusú beszédmódra (33. példa, 15. tanóra, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(33)
T: Várunk egy picit, míg mindenki elkészül. Oké. Jó, rendben. A mai órán egy mesével fogunk foglalkozni.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A T/2. és T/3. alakok szintén az osztály kollektív megszólítására vagy egyes tanulói csoportokkal való kontaktusteremtésre szolgálnak. Az ilyen alakú igék által közvetített cselekvések kifejezetten a tanulókra vonatkoznak: a tanár ezekben az esetekben nem kapcsolja magát a cselekvésekhez. Ilyen módon a T/1.-es alakokhoz képest a tanári-tanulói egységet ezek az alakok nem mutatják, ellenben a tanulókkal való közös figyelem alakításában, a kontaktusteremtő szerepükben jelentősek. A korpuszban a T/2.-es alakok a legtöbb esetben osztályszintű óraszervezői/feladatkijelölői megnyilatkozásokhoz kapcsolódnak (34. példa, 1. tanóra, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(34)
T: Csak az foglaljon helyet, aki úgy érzi, hogy ez egy nyilvános helyzet! Aha. Aha. Még gondolkoztok. […] Igen, jó, akkor köszönöm szépen. Üljetek le, de aki a végén ül le, ők fogják kezdeni az érvelést. Köszönöm.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanári fatikus funkciót is felvevő igék maradék 23%-át az E/2. és E/3. személyű alakok teszik ki: az előbbiből csupán 5 (5%), míg az utóbbiból 18 darab (18%) jelenik meg a bevezető tanári fordulókban. Az E/3. igék, habár az alapvető, harmadik személyhez kapcsolódó cselekvések leírásának funkciója is megjelenik a korpusz tanári megnyilatkozásaiban („T: …És akkor úgy fog menni az óra, hogy D2 megtartja a kiselőadását…” 19. tanóra, részlet), számos esetben a tanulók kollektív megszólításához kapcsolódnak, akárcsak az online térben (35. példa, 4. tanóra, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(35)
T: A, kérem, hogy akkor a füzetét mindenki nyissa ki, illetve hát hoztam egy fénymásolatot, amin minden fontos dolog rajta van, de a könyvre is a mai órán szükségünk lehet.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez azt jelenti tehát, hogy egyedül az E/2. fatikus funkciót is felvevő igealak az, ami kifejezetten az egyes tanulók megszólítását reprezentálja. Ebből az igealakból igen kevés található a bevezető jelenetek tanári beszédfordulóiban, ami azt a megfigyelést támasztja alá, hogy a kapcsolatteremtés a tanórán leginkább kollektív módon történik (36. példa, 12. tanóra, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(36)
T: Milyen helyesírási alapelveket ismerünk? D1?
D1: Hagyomány elve.
[…]
T: Jó, D2, segíts!
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Érdemes kiemelni azonban, hogy olyan példa is van a korpuszban, amikor az E/2. alak is egy kollektív óraszervezői megnyilatkozásban figyelhető meg. Az első számú tanóra bevezető epizódjában a tanulókat a tanár arra kéri, hogy ne üljenek le rögtön, hanem csak a megadott hipotézishez kapcsolódó véleményük alapján foglaljanak helyet. Az óraszervezői megnyilatkozás a következő (37. példa, 1. tanóra, részlet):

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(37)
T: Jó reggelt kívánok vagy jó napot, azt majd, kicsit sötét van, úgyhogy ez egy érdekes kérdés most. Ne ülj le, légy szíves, mert kérdésem van.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az E/2. igealak ebben az esetben kifejezetten az osztálynak szól, ezt a tanórai kommunikációs helyzet teszi egyértelművé. Mivel a tanóra elején az egész osztály vigyázzban áll, így egyértelmű, hogy minden vigyázzban álló tanulónak szól a felszólítás. Ez a példa mutatja, hogy ezen igék kapcsolatteremtő szerepe teljesen kontextusfüggő: az osztálytermi kommunikációs körülményeket figyelmen kívül hagyva nem volna egyértelmű az, hogy az adott igealak által közvetített cselekvés melyik tanulóra érvényes.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fatikus funkciót is felvevő igék mellett a fatikus funkciót is felvevő diskurzusjelölők is nagyobb számban jelennek meg a jelenléti tanórák kapcsolatteremtő fordulóiban. A 20 jelenléti tanóra bevezető epizódjának tanári fatikus funkciót is felvevő diskurzusjelölőit a 12. ábra összesíti.
 
12. ábra. A jelenléti tanórák kapcsolatteremtő epizódjának tanári fatikus funkciót is felvevő diskurzusjelölőinek száma
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vizsgált jelenetekben összesen 45 darab fatikus funkciót is felvevő diskurzusjelölő található a tanári beszédfordulókban. Az osztálytermi diskurzusokra általánosan jellemző IRF-szekvencia értelmében vizsgálva az látszik a korpusz eredményeiből, hogy a fatikus funkciót is felvevő diskurzusjelölők az IRF mindkét tanári beszédfordulójában megjelenhetnek. Egyrészt a kapcsolatteremtés szempontjából fontos kiemelni először azokat a diskurzusjelölőket, amelyek a kontaktus megteremtését támogatják. Ezek az elemek gyakran a beszédfordulók/beszédegységek legelején találhatók (tehát az IRF-szekvencia első tanári fordulójában), a tanárok számos esetben például a köszönésformák alkalmazása helyett diskurzusjelölőket használnak. Ezeknek amellett, hogy kapcsolatteremtő szerepük van, a tanulók figyelmének a felkeltésében is közreműködnek, mivel jelzik a tanulók felé, hogy figyelniük kell, mert elkezdődött a tanórai nyelvi interakció. A na/no/nos alakok éppen ezért értelmezhetők egy kategóriaként a fatikus funkció szempontjából (38. példa, 6. tanóra, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(38)
T: No. Kérnék szépen, egy pillanat, elrendeződést. Üljenek le!
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Másrészt az ilyen diskurzusjelölők megjelenhetnek az IRF-szekvencia reflektív tanári fordulóiban is. A tanulói kapcsolatteremtő beszédfordulókhoz kapcsolódóan sokféle diskurzusjelölő megfigyelhető a tanári beszédben: a jó, igen, oké, aha egyaránt előfordulnak ilyen pozícióban (39. példa, 1. tanóra, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(39)
T: Ne ülj le, légy szíves, mert kérdésem van. Csak az foglaljon helyet, aki úgy érzi, hogy ez egy nyilvános helyzet! […] Aha. Aha. Még gondolkoztok. (...) Igen, jó, akkor köszönöm szépen.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A legmagasabb számban a fatikus diskurzusjelölők közül az ugye jelenik meg a tanári megnyilatkozásokban. Az ugye már alapjelentését tekintve is fatikus jelleget hordoz magában: az interakciókban alapvetően az egyetértést vagy az egyetértés feltételezését reprezentálja ez az alak (Schirm 2014). A bevezető epizódban általában a különböző tájékoztató megnyilatkozások gyakori eleme: az előző óra eseményeinek leírásában többször megjelenik az ugye, amely azt mutatja, hogy a tanárok feltételezik, hogy a tanulók is értik a kontextust (40. példa, 4. tanóra, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(40)
T: Azt kérem, hogy ha kinyitottuk a füzetet, ugye, az előző órán megismerkedtünk röviden Kazinczy pályafutásának a legfontosabb elemeivel. Egyetlen dolog maradt ki, ez pedig a mai órának a témája, a nyelvújítás. Ugye különféle szempontból vizsgáltuk Kazinczy tevékenységét. (...) Különböző szempontból néztük meg, ugye, Kazinczy tevékenységét. Röviden szó volt, ugye, az életpályáról és néhány mondat erejéig arról is, hogy mik voltak az ő életművének a legfontosabb elemei. Elevenítsük ezt föl röviden!
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Akárcsak az online szinkrón tanórák bevezető epizódjában, a jelenléti tanórák kapcsolatteremtő tanári beszédében is nagy számban jelennek meg diskurzusjelölő-halmozások. A diskurzusjelölő-halmozásokat a tanárok leginkább különböző gondolati és diskurzusegységek összekötésére alkalmazzák, így ezeknek elsősorban a tanulók figyelmének az irányítására alkalmasak. Jelölik a tanulók számára, ha újabb diskurzusrészlet kezdődik, strukturálva a közös figyelmi jelenetet (41. példa, 17. tanóra, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(41)
T: Először szeretnék bemutatkozni, T17 vagyok, az Eszterházy Károly Főiskoláról jöttem, magyar–történelem szakos vagyok. Jó, és akkor kezdjük is el az órát!
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jelenléti tanórák bevezető epizódjának tanári beszédében még egy fatikus funkciót is felvevő nyelvielem-típus jelenik meg, a fatikus funkciót is felvevő birtokos szerkezetek típusa. Összesen 13 ilyen elem található a tanári beszédben a jelenléti tanórák vizsgált jeleneteiben. A legmagasabb arányban ezen nyelvi elemek esetében is a T/1. alakok figyelhetőek meg (6 darab, 46%). Ezek, hasonlóan a fatikus funkciót is felvevő igékhez, szintén a tanárok és a tanulók egységét jelzik a tanári beszédben. A közös figyelem irányításában, a kontaktus megteremtésében is fontos szerepük van, hiszen hasonlóan az igékhez, ezek is jelzik, hogy az egyes beszédaktusok egy-egy tanulóra vagy kollektíven az osztályra vagy az osztály egyes csoportjaira vonatkoznak. Mivel minden eddigi adat a jelenléti tanórák bevezető epizódjáról azt mutatja, hogy elsősorban osztályszinten teremtik meg a kontaktust a tanulókkal a tanárok, így érthető, hogy ezekből a nyelvi elemekből is a T/1.-es alakok a leggyakoribbak (42. példa, 3. tanóra, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(42)
T: Na, akkor a mai alkalommal a múlt órán lezárt egyszerű mondatról szóló egységünk után az összetett mondatról elmondandókra váltanánk át.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A T/1. alakok mellett az E/3. és a T/2. alakok jelennek még meg a tanári fordulókban. Előbbiből összesen 4 (31%), míg utóbbiból 3 darab (23%) azonosítható be. Működési elveiket tekintve hasonlóan működnek ezek az alakok is a fatikus funkciót is felvevő igékhez. Mindkét alak elsősorban a tanulókra kollektíven vonatkozik („T: …kérem, hogy akkor a füzetét nyissa ki mindenki…” 4. tanóra, részlet; „T: …és látom már, hogy a neveteket kiírtátok…” 9. tanóra, részlet), annak ellenére, hogy az E/3. alakok alapvetően egy-egy tanulóra vonatkozó információkat tükrözhetnének. De hasonlóan az E/3. fatikus funkciót is felvevő igékhez, az E/3. fatikus funkciót is felvevő birtokos szerkezetek esetében is találni a korpuszban példát az egy tanulóra vonatkozó közlésre is („T … jó, és akkor, ha D5 is kinyitotta a füzetét…” 19. tanóra, példa). Ennek, ahogy az igék esetében is, a birtokos személyjeles főnevek esetében is grammatikai okai vannak: az általános névmások E/3. alakokat vonzanak maguk után a birtokos szerkezetek tekintetében is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összegezve, a fatikus nyelvi elemek alapvető részei a tanári fordulóknak a jelenléti osztálytermi kommunikációban is. A tisztán fatikus nyelvi elemek közül elsősorban a megszólítások jelennek meg a tanári beszédben, leghangsúlyosabban az olyan névmási alakok figyelhetők meg, amelyek alkalmasak arra, hogy a tanárok az osztályra vagy az osztály egyes csoportjaira kollektíven hivatkozzanak, szemben az online szinkrón színtérben megfigyeltekkel, ahol inkább egy-egy főt szólítottak meg a tanárok. A névmások mellett egy-egy főnévi, számnévi megszólítás is megfigyelhető, melyeknek hasonló funkciójuk van a kapcsolatteremtést illetően. A köszönésformák/köszönéspótló kifejezések alapvetően nem jellemzőek a tanári kapcsolatteremtő nyelvhasználatra a korpusz alapján, ez azonban jó eséllyel a tanórák videóra való rögzítésével indokolható. A fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek közül a fatikus funkciót is felvevő igék figyelhetők meg legnagyobb számban a tanári fordulókban, a tanárok a többes számú alakokat preferálják. A fatikus funkciót is felvevő igék mellett a fatikus funkciót is felvevő diskurzusjelölők is támogatják a kapcsolat megteremtését, melyek az IRF-szekvencia mindkét tanári szegmensében megtalálhatók. Végül a harmadik megfigyelhető fatikus funkciót is felvevő nyelvielem-típusba tartoznak a fatikus funkciót is felvevő birtokos szerkezetek, amelyek alacsonyabb arányban találhatók meg a tanári megnyilatkozásokban, és hasonló módokon támogatják a kontaktus kialakítását, mint a fatikus funkciót is felvevő igék. A fatikus funkciót is felvevő reflektív elemek nem találhatóak meg a jelenléti tanórák bevezető epizódjában a tanári beszédben.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave