1. Bevezetés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A konverzáció- vagy diskurzuselemzés tárgyát több évtizede képezik olyan formális kommunikációs színtéren történő diskurzusok vizsgálatai is, melyek sok szempontból másképpen működnek, mint a tudományág által elsődlegesen vizsgált spontán diskurzusok (Iványi 2001). Egy ilyen sokat vizsgált formális diskurzustípus az osztálytermi diskurzus, melynek mind nemzetközi, mind hazai szakirodalma egyaránt jelentős (Antalné Szabó 2006; Asztalos 2020; Boronkai 2008a; Boronkai 2008b; Cazden 2001; Gonda 2016; Herbszt 2010; Király 2015; Király 2017; Skidmore et al. 2003; Walsh 2006). A számos átfogó vizsgálatnak oka a pedagógusszakma fejlesztésére való törekvés, a hatékony oktatási módok keresése (Antalné Szabó 2006; Antalné Szabó 2015; Herbszt 2010). Mivel a kutatások bebizonyították, hogy a tanári munka minősége és a tanulói eredményesség között összefüggés van, így egyre fokozódó társadalmi igény alakult ki arra, hogy a tanári munka minősége egyre magasabb színvonalú legyen (Antalné Szabó 2006; Antalné Szabó 2015; Herbszt 2010). Minél hatékonyabban, érthetőbben képes egy pedagógus a gondolatait átadni a diákoknak, minél jobban teremt kapcsolatot velük, a szülőkkel, családdal, annál eredményesebb a tanulási-tanítási folyamat (Antalné Szabó 2006; Antalné Szabó 2015; Herbszt 2010; Sharpe 2008). Így a tanári kommunikáció és a tanulói iskolai előmenetel összefüggésének köszönhetően az osztálytermi diskurzusok nyelvészeti fókuszú vizsgálata kiemelten fontos a hatékony tanulási-tanítási folyamatok elemzésében és fejlesztésében (Antalné Szabó 2006; Antalné Szabó 2015; Herbszt 2010; Sharpe 2008).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hatékony tanári kommunikáció mibenlétét napjainkig számos szempontból próbálták jellemezni a különböző kutatások. A vizsgálatok fókuszában számos aspektust vizsgáltak: a tanári és tanulói beszédidők arányosságai és annak összefüggései, az osztálytermi szóátadás-szóátvétel mechanizmusai, a tanári megnyilatkozástípusok jellemzői, a hatékony tanári kérdezési stratégiák, a megfelelő feladatkijelölői/instrukcióadási módszerek, a tanulók munkájának hatékony nyelvi értékelése, a túlbeszélés/redundancia csökkentési módjai, a diskurzusjelölők tanári kommunikációban alkotott szerepei, a tanulói nyelvi aktivitást támogató tanári beszédstratégiák (Antalné Szabó 2006; Asztalos 2020; Boronkai 2008b; Cazden 2001; Gonda 2016; Grund 2021; Herbszt 2010; Király 2015; Király 2017; Sáfrányné Molnár 2016a; Sáfrányné Molnár 2016b; Schirm 2014; Schirm 2015; Skidmore 2003; Walsh 2006). A hatékony osztálytermi kommunikáció egyik alapvető feltétele azonban mind a nemzetközi, mind a hazai szakirodalomban kevesebb figyelmet kapott. A hatékony kommunikáció egyik alapvető feltétele – nem csak osztálytermi diskurzusokban – a felek közötti kölcsönös figyelem, az úgynevezett kontaktus (Jakobson 1960), vagyis kapcsolat fennállása. A kapcsolat megteremtése nélkül a kommunikációs aktusok nem lehetnek sikeresek: amennyiben az egyik fél részéről a figyelem hiányzik, úgy a kommunikációs célok nem érhetőek el (Fercsik–Raátz 2018). A kontaktus megteremtésével és fenntartásával a kommunikáció alatt a kölcsönös figyelem fennáll, amelynek jelentősége az osztálytermi diskurzusokban különösen meghatározó (Antalné Szabó 2006; Asztalos 2022b). Az osztálytermi diskurzusok erősen cél- és eredményorientált természete megkívánja a tanár és a diákok között a kontaktus folyamatos fenntartását. A tanulási célok, melyek szoros összefüggésben vannak a tanulók iskolai előmenetelével, a tanórákon csak akkor érhetők el, ha a tanár és a tanulók együttműködve, egymásra kölcsönösen odafigyelve kommunikálnak (Antalné Szabó 2006; Herbszt 2010).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A megfelelő kapcsolat hiányának problematikája a Covid–19 járvány alatt megtartott online szinkrón tanórákon kiemelten érzékelhetővé vált. Annak ellenére, hogy a Covid–19 járvány terjedése alatt folytatott online a tanárok és a tanulók egyaránt kihívásokkal teli időszak volt, az ekkor tartott online szinkrón tanórák tényleges megvalósulásáról máig keveset tudunk. Habár a hazai osztálytermi kommunikációt vizsgáló kutatások alapvetően videóra rögzített tanórák alapján kutatják a tantermi kommunikáció különböző aspektusait (Antalné Szabó 2006; Antalné Szabó 2015; Asztalos 2015; Asztalos 2020; Hollóy 2019; Király 2015; Király 2017, Sáfrányné Molnár 2016a; Sáfrányné Molnár 2016b; Schirm 2013; Schirm 2014; Schirm 2015), az online szinkrón tanórákról ilyen jellegű, felvételeken alapuló vizsgálatok még sem a nemzetközi, sem a hazai tudományos színtéren nem állnak rendelkezésre. Az online szinkrón tanórák tanórai kommunikációját vizsgáló kérdőíves/interjús kutatások (Asztalos 2022a; Constantinovits–Vladár 2021; Domonkosi 2021; Gonda 2021; Gonda 2022; Nambiar 2020; Orhan–Beyhan 2020) elsősorban a tanulási-tanítási folyamat résztvevőinek tapasztalatait összegzik, amelyek egyértelműen azt mutatják, hogy az online szinkrón tanórákat számos kommunikációs nehézség övezte, melyek közül az egyik a tényleges kapcsolat hiánya volt tanárok és tanulók között. Felmerül tehát a kérdés, hogy az osztálytermi kommunikáció során hogyan konstruálódik meg ténylegesen a kommunikációs kapcsolat a tanár és a diákok között a verbális és nonverbális közlések szintjén.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jelen kötet célja, hogy feltérképezze a tanári kommunikáció kapcsolatteremtő, -fenntartó és -záró nyelvi cselekvéseit az online szinkrón és a jelenléti tanórákon. A monográfia mindkét tanulási-tanítási színtér osztálytermi kommunikációját videóra rögzített tanórák alapján elemzi, ezzel kiegészítve a kérdőíves, a résztvevők benyomásait a fókuszba helyező vizsgálatok. A kapcsolat a kommunikációban részt vevő felek között a fatikus kommunikáció segítségével teremtődik meg (Adnan 2022; Balázs 1993; Coupland 2000; Domonkosi 2001; Domonkosi 2002; Domonkosi 2017; Elhami 2020; Erdélyi 2012; Erdélyi 2017; Malinowski 1923; Jakobson 1960; Laver 1975; Ivosavi–Vecsernyés 2022; Vanyan 2017). A kutatás kifejezetten a tanári fatikus kommunikációt vizsgálja, elsősorban a verbális, tehát a nyelvi cselekvésekben. A kötet a vizsgálati téma és módszer jellegéből adódóan több tudományterülethez is kapcsolódik: a kutatás a diskurzuselemzés, a kommunikációelmélet, a pragmatika és az anyanyelv-pedagógia szempontjait egyaránt érvényesíti. Az eredmények képet alkotnak az online szinkrón és a jelenléti osztálytermi diskurzusok kapcsolatteremtő kommunikációs elemeiről, árnyalják az osztálytermi fatikus kommunikáció nyelvi aspektusairól eddig alkotott képet (Asztalos 2022b; Erdélyi 2017). Az eredmények jellemzik továbbá azokat a tipikus tanórai jeleneteket, amelyeken a fatikus kommunikáció fokozottan megfigyelhető. A monográfia eredményei hozzásegíthetik a gyakorló pedagógusokat és pedagógusjelölteket a tanári kommunikációjuk tudatosításához, támogathatják a tanárokat a tanulóikkal való kapcsolatteremtésben, a tanórai közös figyelem fenntartásában, és hozzásegíthetik őket ahhoz, hogy a tanóráikon hatékonyabban lépjenek interakcióba a diákjaikkal.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A monográfiában bemutatott kutatás az alábbi kutatási kérdésekre keresi a választ:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Jellemzően az online szinkrón vagy a jelenléti tanulási-tanítási színtéren figyelhető meg több fatikus nyelvi elem a tanári nyelvhasználatban?
  2. Milyen fatikus nyelvi elemek segítségével teremtik meg, tartják fent és zárják le a kapcsolatot a tanárok a diákjaikkal a jelenléti és az online szinkrón tanórákon? Ezek a nyelvi elemek milyen arányban jelennek meg a tanári beszédben?
  3. Milyen hosszú a kapcsolatteremtő, -fenntartó és -záró epizód az online szinkrón és a jelenléti tanórákon?
  4. Milyen pragmatikai funkciók kapcsolhatók a vizsgált tanórák kapcsolatteremtő és kapcsolatzáró epizódjaihoz az online szinkrón és a jelenléti tanórákon?
  5. Milyen módon figyelhető meg a tanulói aktivitás a kapcsolatteremtő, -fenntartó és -záró epizódokban az online szinkrón és a jelenléti tanórákon?
  6. Hogyan alakulnak a vizsgált tanórák párbeszédes jeleneteinek a tanári és tanulói beszédarányai az online szinkrón és a jelenléti tanórákon?
  7. Van-e összefüggés a tanári fatikus kommunikáció és a tanulói beszédfordulók hossza között?
  8. Van-e összefüggés a tanári fatikus kommunikáció és a tanulói beszédfordulók száma között?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A monográfia elméleti fejezettel kezdődik, amely összefoglalja a jelenléti és az online szinkrón osztálytermi diskurzusok legfontosabb jellemzőit, a fatikus kommunikációhoz kapcsolódó eddigi elméleti ismereteket, a vizsgálathoz használt fatikus nyelvi elemekhez kapcsolódó keretrendszerét. Végül az elméleti fejezet vége összefoglalja a fatikus kommunikáció osztálytermi interakcióban és digitális világban betöltött relevanciáját. Az elméleti keret összegzését a kutatás részvizsgálatainak céljait és hipotéziseit összefoglaló fejezet követi, mely után a részvizsgálatok módszertani apparátusát bemutató fejezet olvasható. Ezek után az „Eredmények” fejezet összegzi a kutatási kérdésekhez és hipotézisekhez kapcsolódó vizsgálati eredményeket, a részvizsgálatokat követő struktúrában. A kötetet a „Következtetések” fejezet zárja, amelyben a kutatási kérdésekre adott válaszok, a hipotézisek igazolása található, végül az „Összegzés” fejezet összefoglalja a monográfia legfontosabb megállapításait, bemutatja a kutatási eredmények hasznosíthatóságát és további lehetséges kutatási irányokat is kijelöl.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave