5.3.4. Az online szinkrón tanórák párbeszédes jeleneteinek beszédforduló-arányai

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Míg a beszédidőarányoknál az online színtér párbeszédes jeleneteiben jelentős aszimmetria volt megfigyelhető a tanári és a tanulói beszédben, addig a beszédfordulók arányainak eloszlása egyenlőbbnek tűnik. Az online szinkrón tanórák 14 párbeszédes jelenetében összesen 349 darab beszédforduló található, ezek közül 184 tanári (53%) és 165 diákforduló (47%), mely arány összhangban van a jelenléti tanórák beszédforduló-arányaival (Antalné Szabó 2006; Antalné Szabó 2015; Asztalos 2020). Az online szinkrón tanórák összes jelenetét nézve egy tanárra átlagosan 46 beszédforduló jutott a párbeszédes epizódokban, míg a 28-as osztályátlaggal számolva (Hajdu et al. 2021) egy tanulóra 1,47 beszédforduló. Itt is fontos kiemelni azonban, hogy a párbeszédes jelenetek jelentős részében számos tanuló nem vett részt a korpusz adatai alapján, ilyen módon ez az átlagérték félrevezető: számos tanulóhoz bizonyosan nem kötődik egy forduló sem.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A frontális oktatásra jellemző IRF-szekvencia alapvetően több tanári beszédfordulót feltételez az interakciókban, mivel a szekvencia értelmében minden tanulói beszédfordulóra jut egy tanári értékelő beszédforduló is (Antalné Szabó 2015; Cazden 2001; Walsh 2006). A vizsgálathoz kiválasztott párbeszédes jelenetek a kiválasztási kritériumrendszerből adódóan frontális epizódok, így az IRF-szekvencia jelenléte előzetesen elvárt a kiválasztott részeknél. A jelenetekben megfigyelhető beszédforduló-számokat a 17. ábra összegzi.
 
17. ábra. Az online szinkrón tanórák párbeszédes jeleneteinek beszédfordulószámai
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az online szinkrón tanórák párbeszédes jelenetei azt mutatják, hogy habár alapvetően valóban az IRF-modellre épül a diskurzus a jelenetekben, a beszédfordulók számának aránya a gyakorlatban azonban többféleképpen is alakulhat, mint az a definícióból elvárt volna (Walsh 2006; Walsh 2011). Ez nem azt jelenti viszont, hogy a korpusz online tanóráin nem található olyan jelenet, ami ne az IRF-szekvencia szabályszerűségeit követné a beszédfordulók száma szempontjából. A 14 vizsgált jelenetből 5-ben a tanári és tanulói beszédfordulók száma követi az IRF-modell struktúráját (1. tanóra, 2. jelenet; 1. tanóra, 4. jelenet; 2. tanóra, 1. jelenet; 2. tanóra, 2. jelenet; 4. tanóra, 1. jelenet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az IRF-szekvencia alapvető beszédforduló-arányaitól háromféle módon térnek el a párbeszédes jelenetek az online szinkrón tanórákon. Az első típus az, amikor egy jelenetben egyenlő számú tanulói és tanári beszédforduló figyelhető meg (3. tanóra, 3. jelenet; 4. tanóra, 2. jelenet; 4. tanóra, 3. jelenet). Ez az arány olyan esetekben fordul elő, amikor vagy párhuzamos tanulói beszédfordulók jelennek meg (egy tanári kérdéshez több tanulói válasz kapcsolódik párhuzamosan vagy kis időeltéréssel) vagy pedig diák–diák interakció is létre jön, amire a tanár nem reflektál szóban (64. példa, 4. tanóra, 2. jelenet, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(64)
T: Igen, és ez micsoda, ötödik micsoda?
D2: Oldal?
D3: Oldal?
T: Majdnem, könyvekbe is van, regényekben…
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az IRF-szekvencia beszédfordulószámaitól olyan eltérés is megfigyelhető az online szinkrón tanórák párbeszédes jeleneteiben, amikor több tanulói beszédforduló van a jelenetben, mint tanári. Ez csak egy esetben, az 1. tanóra 3. jelenetében látható. Ez a jelenet ezen fejezetben már több szempontból elemzésre került: megfigyelhető benne tanulói kezdeményezés, tanuló–tanuló interakció, a tanár pragmatikai szempontok alapján történő párbeszédlezárása. A magasabb tanulói beszédfordulószám is ezekkel az okokkal magyarázható: a jelenetben két önálló tanulói kezdeményező beszédforduló figyelhető meg, továbbá egy tanuló egy másik tanulónak is címez egy beszédfordulót.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A harmadik lehetséges módja az IRF-mintázatának beszédfordulós arányaitól való eltérésnek pedig az, amikor a tanári beszédfordulók száma nagyobb mértékben tér el a tanulóitól, mint azt a mintázat indokolná (1. tanóra, 1. jelenet; 3. tanóra, 1. jelenet; 3. tanóra, 2. jelenet; 4. tanóra, 4. jelenet). Az ilyen típusú eltérés oka az online szinkrón tanórák jeleneteiben kifejezetten a fatikus kommunikációhoz kapcsolódik. Számos esetben a tanulói beszédfordulókat párhuzamos tanári beszédfordulók kísérik. Ezek a beszédfordulók az esetek nagy részében egy-egy értékelő megnyilatkozást vagy fatikus funkciójú diskurzusjelölőket tartalmaznak. Habár általában ezek a beszédfordulók nem szakítják meg a tanulói beszédet/gondolatmenetet, mégis külön beszédfordulóként értelmezendők: pragmatikai céljuk minden esetben a figyelem fennállásának jelzése, a tanulói beszéd támogatása, attitűdök kifejezése (65. példa, 4. tanóra, 1. jelenet, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(65)
T: D2, van esetleg valami, amivel kiegészíted?
D2: Hát, azt mondom, hogy az egyik az a Jézus volt…
T: Igen.
D2: A másik valami korabeli ilyen bírószerűség? Vagy nem is tudom…
T: Nem rossz ötlet!
D2: Vagy próféta inkább?
T: *Nagyon jó!* Nem is tudom?
T: Nagyon jó irányba vagyunk!
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 65. példában a párhuzamos értékelő tanári beszédfordulóra látható megvalósulás. Miközben a tanuló rövidebb megakadásokkal, de folyamatosan fejti ki a gondolatait, a tanár párhuzamosan dicséri a tanuló gondolatmenetét, támogatja az interakcióban való további részvételben (65. példa).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében az online szinkrón tanórák párbeszédes jeleneteiről elmondható, hogy a tanári és tanulói beszédfordulók számának arányai összhangban állnak a jelenléti tanórákhoz kapcsolódó kutatások eredményeivel. Habár látszólag a beszédfordulók számában kisebb mértékű az aszimmetria, mint a beszédidőarányokat illetően, az egyenlőbb eloszlás csupán látszólagos. Érdemes kiemelni azonban, hogy a vizsgált, alapvetően frontális jellegű beszédforduló-eloszlásokat részletesebben vizsgálva az látható, hogy az IRF-szekvencia mintázata – habár alapvetően érvényesül a jelenetek nyelvi interakciói során – a beszédfordulók számának szempontjából különböző módon épülhet fel, térhet el az alapvető struktúrától.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave