A tanárok az online szinkrón tanórák párbeszédes jeleneteiben átlagosan 14,65 másodpercen keresztül tartják maguknál a szót, míg a tanulók átlagosan csupán 5,26 másodpercig. Ez azt jelenti, hogy amellett, hogy a tanárok alapvetően többet és többször beszélnek a párbeszédek alatt egy tanulónál, az egyszeri megszólalásuk alatt hosszabban is tartják maguknál a szót. Mivel a tanórai párbeszédes jelenetek időtartamukban, tartalmukban, tanári-tanulói beszédidejükben és beszédfordulószámaiban is különböznek, feltételezhető, hogy az egy átlagos beszédfordulóra jutó tanári és tanulói beszédidőben is megjelennek különbségek. A vizsgált tanórák jeleneteinek átlagos tanári és tanulói beszédfordulóhosszait a 18. ábra összegzi.

 

A tanári és tanulói beszédfordulók átlagos hosszai eltérnek az egyes tanórák vizsgált jeleneteiben. A leghosszabb tanári beszédfordulókat a 2. tanóra jeleneteiben találni, egy átlagos tanári beszédforduló ezen az órán 19,26 másodperc. A második leghosszabb tanári beszédfordulók az 1. tanórán találhatók, egy tanári forduló ezen az órán 13,58 másodperc hosszú átlagosan. A 3. tanórán egy tanári forduló átlagosan 9,43 másodperc hosszú. A legrövidebb tanári fordulókat a 4. tanóra jelenetei tartalmazzák, egy forduló ezen az órán átlagosan 8,98 másodperc. Az átlagos tanári beszédfordulókat is befolyásolhatják a tanári diskurzusstratégiák, a párbeszédes jelenetek pragmatikai/didaktikai céljai. A 2. tanórán a szófajok tekintetében számos esetben a tanár hosszabb magyarázatokkal él, a tanóra utolsó jelenete pedig kifejezetten egy tanárközpontú, elsősorban ellenőrző epizód. Ezzel szemben például a 3. tanórán a tanár több jelenetben is elsősorban a tanulói attitűdökre, véleményekre kíváncsi, így az ő fordulói rövidebbek: az 1. jelenetben például nyílt kérdésekkel vizsgálja a tanulók saját nemzetükhöz való viszonyulását. Egyes tanórákon tehát ugyanazon párbeszédes megbeszéléseknek más-más célja van, ezek a célok pedig hatással vannak a tanári beszédre. Emellett számos más egyéb, a tanárokra egyénileg jellemző beszédjellemző is hathat ezekre az adatokra (Antalné Szabó 2006), ezeket jelen kutatásnak nem célja részletesen vizsgálni (pl. redundancia, túlbeszélés).