Az online szinkrón tanórák párbeszédes jeleneteiben összesen 690 darab fatikus nyelvi elem figyelhető meg a tanárok beszédében. A fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek lényegesen nagyobb arányban jelennek meg a tanári kommunikációban, mint a tisztán fatikus nyelvi elemek. A tisztán fatikus nyelvi elemek közül összesen 129 darab (19%), míg a fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek közül összesen 561 darab (81%) található a párbeszédes epizódok tanári beszédfordulóiban. Habár az adatok alapján kijelenthető, hogy a korpusz összes online szinkrón tanórájának párbeszédes jeleneteiben jellemző a tanári nyelvhasználatra a fatikus nyelvi elemek jelenléte, a fatikus nyelvi elemek számainak/arányainak megoszlása tanóránként eltér. A fatikus nyelvi elemek két kategóriája arányainak a párbeszédes jelenetekben való megoszlását a 19. ábra szemlélteti.

 

Az egyes online szinkrón tanórákban megjelenő fatikus nyelvielem-számokat megvizsgálva látszik, hogy a tanári beszédben megjelenő fatikus nyelvielem-számok különböznek, így összevetésükhöz arányosítást végeztem. Az egyes online szinkrón tanórák arányosított fatikus nyelvielem-számainak adatait a 20. ábra szemlélteti.

 

A 3. tanórán található a legtöbb fatikus nyelvi elem a tanári beszédben (265), a 4. tanórán 226, a 2. tanórán 141, a legkevesebb fatikus nyelvi elem a tanári beszédfordulókban pedig az 1. tanóra párbeszédes epizódjaiban található: 107 darab. A tanárok beszédében jelentős eltérések figyelhetők meg a fatikus nyelvi elemek számával kapcsolatban: a legtöbb ilyen nyelvi elemet tartalmazó tanóra tanári beszédének elemszáma közel 2,5-szerese a legkevesebb fatikus nyelvi elemet tartalmazó tanóra tanári fatikus nyelvielem-számának. A korpusz adatai alapján azonban nem csak ilyen módon állapítható meg a fatikus nyelvi elemek előfordulási aránya az egyes tanórákat tartó tanárok beszédében. Az is kiszámolható, hogy a tanárok átlagosan a tanóráik párbeszédes jeleneteiben milyen gyakran használnak fatikus nyelvi elemeket. Ez az adat is mutathatja, hogy a tanárok a kommunikáció során mekkora energiát fordítanak arra, hogy a kontaktus fenntartását nyelvi szinten is megtegyék a párbeszédes jelenetek interakcióiban. Az online szinkrón tanórák párbeszédes epizódjaiban megfigyelhető tanári fatikus kommunikációs gyakorisági adatokat a 21. ábra összegzi.

 

A tanári beszédben előforduló fatikus nyelvi elemek használatának gyakorisága szintén jelentősen eltér az egyes tanároknál. Ezen számítások alapján is az a sorrend állítható fel a tanórák között, mint az arányosított fatikus nyelvielem-számok esetében: a korpusz online szinkrón tanórái közül a 3. tanórát tartó pedagógus használja a legtöbb fatikus nyelvi elemet (17,17/perc), a 4. tanórán a tanár beszédében átlagosan 15,19 fatikus nyelvi elem/perc figyelhető meg, a 2. tanórán 9,46 fatikus nyelvi elem/perc, a legkevesebb pedig az 1. tanórán: 7,16 fatikus nyelvi elem/perc. Látható tehát, az adott tanárok tanórai megbeszélésében különböző hangsúllyal jelennek meg a fatikus nyelvi elemek, aminek kapcsán felmerül a kérdés, hogy milyen kommunikációs jelentősége lehet a különbségnek az osztálytermi diskurzusokat tekintve. A 66. példa szemlélteti a tanári beszédben fellelhető fatikus nyelvi elemek interakciós jelentőségét (3. tanóra, 1. jelenet).

 

Az 66. példán látszik, hogy a fatikus nyelvi elemek a tanári beszédfordulókban gyakran megjelennek: a kiemelt IRF-szekvencia első kérdő megnyilatkozásában a tanár általánosan szólítja meg az osztályt a jelentkező főnévi megszólítással, melyhez két E/3. személyű fatikus funkciójú ige is tartozik: van-e, mondaná. Az általános megszólításhoz itt még E/3. személyű igék tartoznak, amelyek ebben az esetben fatikus funkciót is betöltenek, mivel a két ige által jelzett cselekvés az osztályra, az osztály tanulóira vonatkozik. A tanári kérdést tanulói válasz követi, melyet az IRF-szekvencia harmadik tagja, egy reflektív tanulói megnyilatkozás zár. Az értékelő megnyilatkozás részben egy jó fatikus funkciót is felvevő diskurzusjelölővel kezdődik, ami jelzi a tanulónak, hogy a kontaktus fennállt a tanulói beszéd alatt, illetve pozitív attitűdöt is kifejez. Az egyetértést az abszolút értékelő megnyilatkozással is megerősíti a tanár, utána pedig rövid magyarázatot fűz a tanulói válaszhoz, újra fogalmazza, értelmezi azt. A magyarázó/értelmező megnyilatkozásokban is folyamatosan utal a tanuló személyére: a te névmással és a Laci megszólítással közvetlen a válaszadó tanulót szólítja meg, a leírtad és a tekinted fatikus funkciót is felvevő igéket pedig a megszólításokkal összekötve a tanulóra utalva használja (66. példa). Ezzel a példával érdemes kontrasztba állítani egy 1. tanóráról vett párbeszédesepizód-részletet. A vizsgált online szinkrón tanórák közül az 1. tanóra az, ahol a tanár átlagosan a legkevesebb fatikus nyelvi elemet használja. A 67. példa ennek a tanórának egy párbeszédes jelenetéből mutat részletet, szemléltetve a kevesebb fatikus nyelvi elem jelenlétének hatását a kommunikációra (67. példa, 1. tanóra 4. jelenet).

 

A 67. példán látható, hogy a 66. példa fatikus funkciójú igéi, a megszólítások teljesen hiányoznak a nyelvi interakcióból, a tanári beszédben ebben a részletben tulajdonképpen csak egy fatikus funkciót is felvevő diskurzusjelölőt, a hátot látni. A hátnak a diskurzusokban sokféle szerepe lehet, ebben a helyzetben értékelő és kapcsolatfenntartó szerepe van: részben ez a nyelvi elem jelzi a tanulónak, hogy a válaszát a tanár értelmezte, a tartalmát érti, emellett értékelő szerepe is lehet: világos, hogy a tanár kiegészítést is vár a tanulói válasz alapján.

 

 

A tisztán fatikus nyelvi elemek három alkategóriája közül a kapcsolatfenntartó epizódban csak egy, a megszólítás jelenik meg a tanári beszédben (10. táblázat). Ez az adat összhangban áll a köszönésformákkal és a köszönéspótló kifejezésekkel foglalkozó szakirodalom eredményeivel: azok a kategóriák elsősorban a kapcsolatfelvétel epizódjaihoz köthetők (Balázs 1993; Erdélyi 2017; Ivosävi–Vecsernyés 2022), a vizsgált párbeszédes jelenetekben a kapcsolatfelvétel pragmatikai funkciója pedig alapvetően nem megfigyelhető, mivel a tanórák ezen szakaszaira a tanárok és a tanulók már megteremtették a kontaktust. Az online szinkrón tanórák párbeszédes jeleneteit együttesen kezelő számadatok azonban nem bizonyítják azt, hogy a megszólítások használata a vizsgált jelenetekben minden tanárra hasonló arányban jellemző. A 22. ábra a megszólításformák számainak eloszlását a korpusz tanóráira külön lebontva is megmutatja.

 

A korpusz adatai alapján megállapítható, hogy a vizsgált online szinkrón tanórák párbeszédes jeleneteiben minden tanár használja a megszólításformákat a tanulókkal való kapcsolatfenntartás érdekében, azonban nem ugyanolyan mértékben. Az adatok alapvetően ebben a formában a tisztán fatikus nyelvi elemek esetében is félrevezetők lehetnek: a jelzett adatok különböző számú és időtartamú jelenetek tanári beszédéből származnak, így az összevetéshez az arányosítás ebben az esetben is szükséges. A 23. ábra az online szinkrón tanórák párbeszédes jeleneteiben megfigyelhető tanári megszólításformák számadatait összegzi.

 

A 24. ábra pedig megmutatja, hogy az online szinkrón tanórák párbeszédes jeleneteiben a tanárok átlagosan egy-egy perc alatt hány tisztán fatikus nyelvi elemet használnak a kapcsolatfenntartás érdekében.

 

 

A tisztán fatikus nyelvi elemek arányosított megoszlása arra enged következtetni, hogy a fatikus nyelvielem-számok előfordulása nemcsak általánosan a darabszámaiban, hanem a nagyobb kategóriák közötti megoszlási arányaiban is különbözik tanáronként. Míg a tisztán fatikus nyelvi elemek darabszámai szempontjából hasonló sorrendbe állíthatók a tanórák, mint a fatikus nyelvi elemek összességét illetően, addig az arányok különböznek. A fatikus nyelvi elemek összesített számairól megállapítható, hogy a legtöbb fatikus nyelvi elemet használó tanár 2,5-ször több elemet használ, mint a legkevesebbet használó, a tisztán fatikus nyelvi elemek esetében pedig már több mint 3-szor. Ezt azt jelentheti, hogy a tanári fatikus kommunikáció a nyelvi elemek nagyobb kategóriáinak használatában is egyedi preferenciákat követ.

 

A vizsgált jelenetekben a tanárok leggyakrabban a tulajdonnévi megszólításokat használják a tanulóik megszólítására. Az összes online tanóra vizsgált jeleneteiben 81 tulajdonnévi megszólítás található a tanári beszédben, ami jelentős szám: az összes megszólítás kb. 63%-a. A tulajdonnévi megszólításoknak sokféle formája megfigyelhető a párbeszédekben: rövidebb, hosszabb, teljes neves alakok is előfordulnak a tanári beszédben (68. példa, 2. tanóra, 1. jelenet, részlet).

 

A 68. példában a 2. tanóra 1. jelenetének egy részlete olvasható, a jelenetből kivett IRF-szekvencián belül 4 megszólítás is található a tanári beszédben. Látszik, hogy a tanulókat különböző személyneves alakokkal szólítja meg a tanár: a Dániel és az Alexandra teljes keresztnévi alakok, a Karcsi rövidített forma, míg a Zsozsó becéző alak. Az is észrevehető, hogy a tulajdonnévi megszólításokkal, habár minden esetben az alapvető pragmatikai funkciójuk a kapcsolat fenntartása, különböző módokon erősíti a kontaktust a tanár a tanulókkal. Míg a beszédfordulók végén a szóátadás-szóátvétel mechanizmusaiban játszanak szerepet a megszólítások, addig az IRF-szekvencia 2. tanári beszédfordulójában más a funkciójuk. A megbeszélés ebben a jelenetben egy csetfelületen lefolytatott szógyűjtés ellenőrzése, a tanulók a hangulatukról írnak a cseten egy-egy szóalakkal. Látható, hogy a tanár ebben a példában a nyelvi interakcióba verbális síkon is bevon két tanulót, akik egyébként csak a csetfelület párhuzamos csatornáján léptek be a diskurzusba: Karcsinak viszont örülök, hogy kipihent, ennek igazán örülök, jó, meg a Zsozsó is (68. példa).

 

A tulajdonnévi megszólításokhoz hasonlóan az E/2. személyes névmás, a te szintén egy-egy konkrét tanuló interakcióba való bevonására is alkalmas. A 3. tanóra tanárának beszédében, miképpen a példa is mutatja, például több esetben megfigyelhető, hogy a te személyes névmás megszólításformákkal kapcsolódik össze, ezzel erősítve az adott tanulóvaló való kapcsolattartást (70. példa, 3. tanóra, 1. jelenet, részlet).

 

De mivel a személyes névmások alapvetően többféle szám/személy viszonyt is ki tudnak fejezni, ilyen módon a tanárok többféle módon tudják a tanulóikat integrálni a diskurzusokba. Például a többes számú személyes névmások alkalmasak arra is, hogy az osztály tagjait a tanár kollektíven szólítsa meg vagy irányítsa a figyelmüket valamilyen gondolatra, ezt mutatja a 71. példában a ti személyes névmás megjelenése a tanári megnyilatkozásban (3. tanóra, 1. jelenet, részlet).

 

Számos egyéb típusú névmás alkalmas azonban még arra, hogy a tanulókat ne célzottan, hanem általánosabban szólítsák meg a tanárok. Ilyenek például az általános, a határozatlan vagy a kérdő névmások, az online szinkrón tanórák párbeszédes jeleneteiben ezekre is találni példákat. Ezeknek a típusú névmásoknak a használatát általában önkiválasztás útján történő tanulói megszólalás követi (72. példa, 3. tanóra, 1. jelenet, részlet).

 

A 72. példában a tanár a kérdő és az általános névmások használatával az osztály minden tagjának a figyelmét igyekszik megragadni, a kérdés az osztály összes tanulójának szól. A példában látszik, hogy egy tanuló önkiválasztás útján veszi magához a szót, ami ebben az esetben nem is minősül az osztálytermi diskurzusok szóátadás-szóátvétel mechanizmusaihoz kapcsolódó normák megszegésének, hiszen a kérdés fatikus nyelvi elemek szintjén világossá teszi a tanulók számára, hogy ezen a ponton bárki beléphet a diskurzusba. A tanár válaszában az általános megszólításra alkalmas névmások helyett egy tulajdonnévi megszólítás segíti a kontaktus fenntartását, mivel az interakció a kollektív síkról az individuális síkra megy át.

 

Az online szinkrón tanórák párbeszédes jeleneteiben szintén számos fatikus funkciót is felvevő nyelvi elem található a tanári beszédfordulókban. Az online tanórák tanári fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek kategóriáinak számadatait a 26. ábra összesíti.

 

A vizsgált online szinkrón párbeszédes jelenetekben a legtöbb fatikus funkciót is felvevő elem fatikus funkciót is felvevő ige: 250 darab, 45%, a második legnagyobb számban megfigyelhető elemtípust a fatikus funkciót is felvevő diskurzusjelölők alkotják: 214 darab (38%). Lényegesen kevesebb fatikus funkciót is felvevő állandósult szókapcsolat/reflektív szószerkezet található a tanári fordulókban, 81 darab (14%). A legkisebb alkategória pedig a fatikus funkciót is felvevő birtokos szerkezeteké, melyekből csupán 16 darab volt található az elemzett jelenetekben (3%). A fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek darabszámainak az egyes online szinkrón tanórákra való lebontását a 27. ábra összesíti.

 

Az adatok alapján megállapítható, hogy az összes vizsgált online szinkrón tanóra párbeszédes jeleneteinek tanári beszédében megjelennek a fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek. Ezen adatok azonban, akárcsak a tisztán fatikus nyelvi elemek esetében, ennél a kategóriánál is félrevezetők, mivel a számok különböző számú és időtartamú párbeszédes jelenetek alapján jelennek meg, így az összehasonlításhoz ebben az esetben is arányosítás szükséges. A 28. ábra szemlélteti a fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek arányosított értékeit az egyes tanórákon.

 

Az arányosított adatok elemszámai alátámasztják azt a tendenciát, amit a tisztán fatikus nyelvi elemek arányosított számainál is észrevehető. Ha az online szinkrón tanórákat a fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek száma alapján is sorrendbe állítjuk, a sorrend továbbra sem változik, a sorrend arányai azonban különbözőek lesznek. A különbség például a 3. és 4. számú tanórák összevetésénél hangsúlyosan érzékelhető. Míg a 3. számú tanórán kicsit több mint kétszer annyi tisztán fatikus nyelvi elem volt megfigyelhető, mint a 4. számú tanórán, a fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek számát illetően ez az arány korántsem ilyen mértékű. A 3. számú tanórán pusztán 8-cal több ilyen elem figyelhető meg, mint a 4. számún. A 29. ábra a fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek használatának gyakoriságát mutatja meg, mely adatok szintén alátámasztják ezt a megfigyelést.

 

Míg a tisztán fatikus nyelvi elemek adataiból az látható, hogy a 3. tanórát tartó tanár 2-szer olyan gyakran használ ilyen elemeket, mint a 4. tanórát tartó pedagógus, addig a fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemeknél a különbség elenyésző. Ezek a különbségek azt jelzik, hogy a fatikus kommunikáció nyelvi síkon nem csak abban tér el, hogy egyes tanárok milyen gyakran használnak általánosan ilyen elemeket, a számok megoszlása különbözhet a tisztán fatikus és a fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek arányaiban is. Habár jelen vizsgálati korpusz szerkezeti felépítésének köszönhetően ez bizonyosan nem jelenthető ki, de feltételezhető, hogy minden tanár egyéni diskurzusstratégiákat alkalmaz a fatikus kommunikáció megvalósítása érdekében, ennek igazolásához azonban más típusú korpusz alapján való vizsgálatok szükségesek.

 

A vizsgált tanórák párbeszédes jeleneteiben leggyakrabban megfigyelhető fatikus funkciót is felvevő igealak a T/1. alak: a tanárok ezekkel az alakokkal számos esetben utalnak önmagukra és az osztályra egy közösségként. A közös figyelem irányításában ebből a szempontból nagyon fontos szerepet játszanak ezek az alakok, mivel a közös tanórai cselekvésekre utalva a tanárok ezen alakok használatával a tanulók figyelmét folyamatosan fenntartják, ezáltal erősítve a kapcsolatot (74. példa, 2. tanóra, 3. jelenet, részlet).

 

A 74. példa T/1. igéi magyarázó megnyilatkozásokban találhatók, a tanári magyarázatok a tanulói hibás vagy kiegészítésre szoruló tanulói válaszokhoz kapcsolódnak. Észlelhető, hogy a tanár a magyarázatokban az általa kiemelt szakmai szempontokat az osztály egészének címzi, jelezve a közlés kollektív érvényességét. Az ilyen fatikus funkciót is felvevő igék azonban nemcsak magyarázatokban, hanem kérdésekben, feladatkijelölő közlésekben is megjelenhetnek (75. példa, 4. tanóra, 1. jelenet, részletek).

 

Az olyan instrukcióigék, mint a beszéljük meg vagy nézzük meg a párbeszédes jelenetekben arra utalnak, hogy a tanulóktól az adott részletben a tanár milyen cselekvéseket vár (Király 2017). A T/1. alak részben azt mutatja a tanulóknak, hogy az osztály minden tanulójától elvárt az adott cselekvés, másrészt azt is jelzi, hogy a következő cselekvésekre a tanár úgy tekint, hogy vele közösen elvégzendők, ezáltal is erősítve a kontaktust (75. példa). Emellett az is látható, hogy a tanár nemcsak a feladatok kijelölésénél, de a tájékoztató jellegű megnyilatkozásoknál is önmagára és az osztályra mint közösségre, mint együtt cselekvő szereplőkre utal: megállunk (75. példa). Végül pedig az is látható a példán, hogy az egész osztálynak szánt kérdésekben is megjelenik: mit hallunk?. Ilyenkor a T/1.-es fatikus funkciót is felvevő igék szerepe a kérdésekben hasonló, mint az általános/határozatlan/kérdő névmásoké: az igealak a tanulók számára azt jelzi, hogy az egész osztály válaszolhat az adott kérdésre (75. példa).

 

Az egy-egy tanuló interakciókba való bevonása azonban a korpusz példái alapján nem csupán az E/2. igealakokkal lehetséges. A fent elemzett jelenetben arra található példa, hogy az első szám harmadik személyű igealakok miképpen válhatnak fatikus jellegűvé. Az E/3. alakú fatikus funkciót is felvevő igék viszonylag nagy számban jelennek meg a vizsgált online szinkrón tanórák párbeszédes jeleneteiben: 58 esetben (23%). Az egy-egy tanulóval való kontaktusfenntartó működésüket a 77. példa (77. példa, 3. tanóra, 1. jelenet részlete) szemlélteti.

 

Emellett az E/3. alakú fatikus funkciót is felvevő igék gyakran jelennek meg a kollektív közlésekben is, működések ezekben az esetekben nagyon hasonló, mint a T/1. alakoké (78. példa, 3. tanóra, 2. jelenet részelet).

 

Ezekben az esetekben a grammatikai szempontok is szerepet játszanak: a példában szereplő ki kérdőnévmás E/3. igealakokat vonz, így amellett, hogy az igének ebben az esetben is van jelentősége a kontaktus fenntartásában is, az E/3. alak grammatikai alapon is indokolt.

 

Az online szinkrón tanórák párbeszédes jeleneteinek tanári beszédfordulóiban a második legnagyobb számban megjelenő fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek a fatikus funkciót is felvevő diskurzusjelölők, amelyek számadatait a 31. ábra mutatja be.

 

A 14 online szinkrón párbeszédes jelenetben összesen 214 diskurzusjelölő figyelhető meg a tanári beszédben (31. ábra). A fatikus funkciót is felvevő diskurzusjelölők kontaktusfenntartó szerepét nem az adott diskurzusjelölők korpuszban megfigyelhető száma alapján, hanem a jellemző működési mechanizmusaik alapján mutatom be.

 

A 80. példában látható kezdeményező tanári beszédfordulóban a beszédforduló legelején található na figyelmet felhívó, kontaktust megteremtő/újrateremtő elemnek tekinthető (Schirm 2014) – különösen, mivel ez a jelenet legelső beszédfordulója is, a jelenetben elemzett filmrészlet megtekintése után a tanárnak ismét fel kell vennie a kontaktust a nyelvi interakcióhoz a tanulókkal. Az ugye két esetben is előfordul ebben a tanári beszédfordulóban: alapvetően a tanári magyarázatok jelentős nyelvi eleme az ugye, mivel magjelentését tekintve is magyarázó elem – funkcióját tekintve alapvetően a közös tudásra/egyetértésre utal (Schirm 2014). Érdekes módon itt nem magyarázó megnyilatkozásokhoz kapcsolható az ugye, sokkal inkább a közös cselekvést, a kontaktust erősíti tanuló és tanár között. Az akkor pedig szintén gyakori a tanári beszédben (Schirm 2019), a logikai viszonyok, ok-okozati viszonyok strukturálása érdekében jelenik meg gyakran (Dér 2012a), ezzel a közös figyelmi pontokat kijelölve, a kontaktust erősítve: a tanár itt is a következő tevékenység kezdetét jelzi vele a tanulók számára, ezáltal a figyelmüket a tanóra aktuális feladatára irányítva.

 

A 81. példában látható, hogy a tanár a szóátvételt rögtön az ühüm diskurzusjelölővel jelzi, hogy megértette a választ. Az igen már a tanár tanulói válaszhoz fűződő attitűdjét is jelzi, az igen alapvetően pozitív jelentéssel bír, egyetértést jelez. A nagyon jó értékelő megnyilatkozás megerősíti az igen diskurzusjelölővel jelzett attitűdöt (81. példa). Látható azonban az is, hogy a fatikus funkciót is felvevő diskurzusjelölők a példában látható IRF-szekvenciában nem csupán a tanuló válaszát rögtön követő megnyilatkozásban jelennek meg. Az ugye ebben a tanári beszédfordulóban is két alkalommal szerepel. A tanár a tanulói választ ismétli, kibővíti, továbbgondolja: ezek látszólag magyarázó megnyilatkozások, amelyek szólhatnának a többi tanulónak is, de valójában a tanár csak önmagának értelmezi újra a hallottakat – az ugye fatikus funkciót is felvevő diskurzusjelölővel a válaszadó tanulóval tarja fent a kontaktust, kér megerősítést. Itt akár a tanulónak lenne is módja pontosításra, de mivel a tanulótól nem érkezik újabb közlés, a tanár végül egy ühüm diskurzusjelölővel zárja az értelmezést.

 

A fatikus funkciót is felvevő diskurzusjelölők több esetben halmozott formában figyelhetők meg a tanári beszédben. Számos kutatás rámutatott már a diskurzusjelölő-halmozás jelenségére a tanári beszédben (Schirm 2014; Schirm 2015; Schirm 2019), az online szinkrón tanórák párbeszédes jeleneteiben is több példát találni a jelenségre (83. példa, 3. tanóra, 1. jelenet, részlet).

 

A fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek harmadik csoportja az online szinkrón tanórák párbeszédes jeleneteinek számadatai alapján a fatikus funkciót is felvevő állandósult szókapcsolatok/reflektív szószerkezetek. A fő különbség a fatikus funkciót is felvevő diskurzusjelölők és állandósult szókapcsolatok/reflektív szószerkezetek között, hogy míg a fatikus funkciót is felvevő diskurzusjelölők ugyan mutathatnak attitűdöt is, a fatikus funkciót is felvevő állandósult szókapcsolatok/reflektív szószerkezetek amellett, hogy a kontaktust erősítik, minden esetben a tanulói válasz tartalmát is minősítik (Antalné Szabó 2006; Antalné Szabó 2015; Herbszt 2010; Grund 2021; Lyster 2015; Sheen–Ellis 2011). Az online szinkrón tanórák vizsgált párbeszédes epizódjaiban 81 ilyen nyelvi elem található. A párbeszédes jelenetekben megtalálható helyzetüket illetően rendszeresen az IRF-szekvencia visszajelző tanári beszédfordulójában találhatók (84. példa, 4. tanóra, 1. jelenet, részlet).

 

A 84. példán látható, hogy a fatikus funkciót is felvevő állandósult szókapcsolatok/reflektív szószerkezetek számos esetben közvetlenül a tanulói megszólalást követik. A tanár a példa beszédfordulóiban végig helyesli a tanulói ötleteket, pozitív reflektív nyelvi elemekkel támogatja a tanulót a gondolatmenete továbbvitelében (84. példa). Hasonlóan a fatikus funkciót is felvevő diskurzusjelölőkhöz, a fatikus funkciót is felvevő állandósult szókapcsolatok/reflektív szószerkezetek is kísérhetik párhuzamosan a tanulói beszédfordulókat. A funkció ebben az esetben nagyon hasonló, mint a fatikus funkciót is felvevő diskurzusjelölőké: a kontaktus fenntartása, a tanuló interakcióba való további bevonása is célja lehet a tanárnak. A példán az is látható azonban, hogy az értékelő megnyilatkozások nyelvi elemei gyakran állandósulnak, redundánssá válnak (Antalné Szabó 2006; Antalné Szabó 2015; Herbszt 2010; Grund 2021; Lyster 2015; Sheen–Ellis 2011). Ezekben az esetekben a pozitív értékelések veszíthetnek motiválóerejükből, ellenben a fatikus, kapcsolatfenntartó jellegük az állandósult/redundáns nyelvi alakjuk ellenére érezhető marad, mivel a tanári figyelmet mindenképpen jelzik.

 

A fatikus funkciót is felvevő birtokos szerkezetek közül az online szinkrón tanórák párbeszédes jeleneteiben is leggyakrabban a T/1. alakok jelennek meg (9 darab). Az online tanórák párbeszédes jeleneteinek kis számú tanulói résztvevői miatt gyakran a tanár egyesével szólítja meg, utal a diákokra, ilyen módon a többes alakok a birtokos viszonyok esetében is háttérbe szorulnak. A birtokos személyjellel ellátott főnevek kapcsolatfenntartó funkciói szintén alkalmasak egyéni vagy kollektív kapcsolatfenntartásra a tanulókkal (85. példa, 1. tanóra, 1. jelenet, részlet).

 

A 85. példában a tanár a tanulónak nem a válasza helyességét minősíti, hanem a pozitív gondolkodásmódját dicséri a feladathoz kapcsolódóan. Látható, hogy ebben a rövid, személyesebb epizódban a tanulót személyesen dicséri meg, ezt a kapcsolódást segíti az E/2. birtokos személyjeles főnévi alak. Hasonlóan a fatikus funkciót is felvevő igékhez, a többes számú alakok viszont az osztály egészére vonatkoznak (86. példa, 1. tanóra, 3. jelenet, részlet).

 

Összességében az online szinkrón tanórák párbeszédes jeleneteinek tanári beszédéről elmondható, hogy minden esetben megtalálhatóak a fatikus nyelvi elemek. A tisztán fatikus nyelvi elemek közül csak a megszólításformák jelennek meg. A megszólításformák fontos részét képezik a kontaktus fenntartásának az interakciókban: segítségükkel a tanár közvetlenül tudja felvenni a kontaktust a kiválasztott tanulókkal, a megszólítások nagymértékben támogatják a szóátadás folyamatát. A vizsgált tanórák párbeszédes jeleneteiben a fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek közül legnagyobb számban a fatikus funkciót is felvevő igék voltak megfigyelhetők, ezek segítségével a tanárok a kontaktust egy-egy tanulóra irányítva vagy osztályszinten is fent tudják tartani. Az igék mellett a fatikus funkciót is felvevő diskurzusjelölők is prominens elemei a párbeszédes jelenetek tanári beszédfordulóinak. Ezek az IRF-szekvencia minden pontján megjelenhetnek, akár a tanulói beszéddel párhuzamosan is. Szintén fontos szerepet kapnak a kapcsolat fenntartásában a fatikus funkciót is felvevő állandósult szókapcsolatok/reflektív szószerkezetek, melyek elsősorban az értékelő nyelvi fordulatokban kódolhatók. Ezek minden esetben a tanulói beszédhez kapcsolódnak, a tanulói válaszok tartalmi értékelése mellett a kontaktus, a tanár által fenntartott figyelem közvetítésében is fontos szerepet játszanak. Végül pedig, hasonlóan a fatikus funkciót is felvevő igékhez, a fatikus funkciót is felvevő birtokos szerkezetek is támogatják a kontaktus fennmaradását.