A vizsgált jelenléti tanórákról is megállapítható, hogy a párbeszédes jelenetek minden esetben részét képezik a tanórai diskurzusoknak. Mind a 4 vizsgált tanórán beazonosítható a kritériumoknak megfelelő párbeszédes jelenet, a jelenetek időtartamát és darabszámait a 11. táblázat összegzi. A jelenléti tanórák párbeszédes jeleneteinek diskurzusjellemzői összesítve a 4. mellékletben olvashatók.

 

 

A 4 vizsgált jelenléti tanórán összesen 4500,7 másodpercnyi (kb. 75 perc) párbeszédes jelenet volt megfigyelhető, összesen 24 darab jelenetben. A tanórákon ezek eloszlási aránya nem egyenlő: az 1. és 2. tanórákon 6-6 jelenet, a 3. tanórán 7, míg a 4. tanórán csupán 5. jelenet volt megfigyelhető (11. táblázat). A párbeszédes jelenetek az időtartamuk szempontjából különbözőek: megfigyelhető több perc és fél perc hosszúságú epizód is. A párbeszédes jelenetek időtartamának tanórákra való lebontását a 33. ábra és a 34. ábra mutatja be. Az átláthatóság érdekében szemlélteti az adatokat két ábra.

 

Az 1. számú jelenléti tanóra egy anyanyelvi óra, az óra témája az idegen szavak helyesírása. A párbeszédes jelenetek elsősorban az idegen szavak helyesírásához kapcsolódó rövidebb feladatok ellenőrzéseiből állnak. A 1. számú tanórán 6 párbeszédes jelenet található. Az 1. jelenet nyelvi interakciói egy dal szövegéhez kapcsolódnak: célja az idegen szavak helyesírásának megismerése. A 2. jelenetben egy szópárosító feladat ellenőrzése figyelhető meg: előre kiosztott szókártyák alapján párosítanak a tanulók magyar és idegen eredetű szavakat a jelentéseik alapján. A 3. jelenet nyelvi interakciója a különböző idegen eredetű szótövek felismeréséhez kapcsolódik a toldalékolt alakok alapján, a 4. párbeszéd pedig ennek a feladatnak a megfordítása: a tanulók előre megadott idegen eredetű szavakat toldalékoltak, a toldalékolt alakokat ellenőrzik a jelenetben. Az 5. jelenet egy szókincsbővítő feladat ellenőrzése: a tanulók előre megjelölték a használt forrásban a számukra ismeretlen szavakat, a jelenetben a tanulók számára ismeretlen jelentésű szavak jelentéseit tisztázza a tanár a tanulókkal. A 6. jelenet párbeszéde az előző feladat folytatása: a tanulók az előző jelenet szavaival írtak mondatokat, a jelenetben a tanulók az általuk kitalált mondatokat ismertetik. Az 1. tanóra párbeszédes epizódjai összesen 898,77 időtartam hosszúak, a vizsgált jelenléti tanórák közül itt figyelhető meg a legkevesebb ilyen jellegű diskurzus. Ennek elsősorban az lehet az oka, hogy ezen a tanórán kevés nyílt végű kérdésekre épülő megbeszélés van, a jelenetek leginkább zárt végű kérdésekre épülő feladatok ellenőrzésére irányulnak (87. példa, 1. tanóra, 6. jelenet, részlet).

 

A 2. tanóra szintén egy anyanyelvi óra, az óra témája az újságok felépítése, az újságokban megjelenő szövegműfajok jellemzői. A tanóra 1. jelenete egy közmondások jelentését ellenőrző feladat: a tanulók a kivetítőn közmondásokat látnak, a jelentésükkel nekik kell azokat összekapcsolni. A 2. jelenetben a nyelvi interakció két tanuló rövid könyvbemutatójára épül. Már a tanulók könyvbemutatója alatt is a tanár különböző értelmező kérdéseket tesz fel nekik, a könyvbemutató után az osztály többi tagja is véleményezi és értékeli az elhangzottakat. A 3. jelenet szintén egy tanulói bemutatóra épül, a párbeszéd viszont az eljátszott interjú alapján alakul ki: a tanulók értékelik a látottakat. A 4. jelenet egy rövid cikkajánló elemzése. Az 5. jelenetben a tanulók a tanár által szétszedett locsolóversek helyes sorrendjét ellenőrzik, a locsolóversek jellemzőit beszélik át. A 6. jelenet pedig a jelenléti tanórák legrövidebb jelenete: a jelenet párbeszédében a tanórán tanultak rövid összegzése figyelhető meg. A 2. tanórán összesen 1138,95 másodperc párbeszédes jelenet látható, ami számottevően több, mint az 1. tanóra párbeszédes jeleneteinek időtartama. Ez a különbség két okból fakadhat: egyrészt a 2. tanóra párbeszédes jelenetei közül több nyílt végű kérdésekre épül, amelyek szabadabb tanulói beszédet ösztönöznek, másrészt számos esetben látni hosszú tanári magyarázatokat is, amik szintén növelik a beszédidőt (88. példa, 2. tanóra, 1. jelenet, részlet).

 

A 3. vizsgált jelenléti tanóra is anyanyelvi óra, az óra témája a hír mint publicisztikai műfaj, a tanórán a hírek szerkezetét, jellemzőit elemzik a tanulók a tanár segítségével. A jelenléti tanórák közül a 3. számú órán figyelhető meg a legtöbb párbeszédes jelenet (7 darab, 1129,35 másodperc). Az 1. jelenet egy ráhangoló megbeszélés: egy rövid felolvasott hír hitelességét, a különböző hírforrások megbízhatóságát vitatják meg a tanulók a tanárral. A 2. jelenetben a tanulók egy-egy elolvasott hír alapján gyűjtik össze a hírek alapkérdéseit, továbbá megvizsgálják, hogy az olvasott hír választ ad-e ezekre az alapkérdésekre. A 3. párbeszédes epizódban is a hír alapkérdéseinek beazonosítását gyakorolják egy másik, a tanulók által kiválasztott hír alapján. A 4. jelenet interakciójában a hírek részeinek átbeszélése látható. Az 5. jelenet jelenléti tanórák párbeszédes jeleneteinek egy különleges darabja: ahogy az online szinkrón tanórán is megfigyelhető volt, hogy a digitális tanulási–tanítási platform a párbeszédes jelenetek diskurzusait alakítani tudja, úgy ez a jelenség ennél a jelenetnél a jelenléti osztályteremben is megfigyelhető. A tanulói aktivitásnak egy jelentős része itt elsősorban nem nyelvi, hanem fizikai: az osztály a tanár segítségével közösen az okostáblát használva rakja össze egy hírnek a részeit. A tanár nyelvileg minden esetben reflektál a tanulói tevékenységre, a tanulói cselekvéseket értékeli, javítja – a diskurzus felépítése szempontjából így nagyon hasonló szekvenciák figyelhetők meg, mint a tanulói nyelvi cselekvéseknél (89. példa, 3. tanóra, 5. jelenet, részlet).

 

A tanóra 6. jelenete egy activity játék. A tanulók szabadon fogalmaznak meg definíciókat a hírek szerkezeti egységeiről, az osztály többi diákja pedig a definíciók alapján találja ki a kulcsfogalmakat. A 7. jelenet pedig a tanóra utolsó feladatának megbeszélése: egy a tanulók által írt hírt elemeznek szerkezeti, hitelességi szempontból a diákok.

 

A 4. példában továbbá az IKT-eszköz diskurzusformáló szerepe ismét észrevehető: a megjelölés után az okostábla felületén megjelenik a helyes válasz, a tanár a megjelenő válaszra nyelvi szinten is reflektál. A tanóra 5. jelenete egy kreatív gyakorlat ellenőrzése: a tanulóknak bizonyos újkori idegen eredetű szavakra kellett a jelenetet megelőzően magyar megfelelőket kitalálniuk. Ez szintén azt támasztja alá, hogy a párbeszédes jelenetek száma és a párbeszédes jelenetek hossza nem egyenesen arányos: míg ezen az órán figyelhető meg a jelenléti korpusz legkevesebb jelenete, addig időtartamukban ezek a jelenetek a leghosszabbak. A beszédidő mellett a megbeszéléshez kapcsolódó gyakorlat, a megbeszélés megvalósításának jellege szintén hatással van a jelenet teljes időtartamára, például a véleményvonalnál a fizikai elhelyezkedés (91. példa, 4. tanóra, 3. jelenet, részlet).

 

Összegezve, a vizsgált jelenléti tanórákon a párbeszédes jelenetek nem egyenlő arányban oszlanak el. A tanórák különböznek a megfigyelhető jelenetek számai és a jelenetek hosszai szempontjából is. Az a tendencia is megfigyelhető továbbá, hogy a jelenetek száma nincs összefüggésben az időtartammal: kevesebb jelenet is eredményezhet a tanóra egészét tekintve hosszabb időtartamú párbeszédes epizódokat. A párbeszédes jelenetek hosszát elsősorban a nyelvi interakció és a megbeszélés szerkezeti felépítése befolyásolja.