A fatikus nyelvi elemek az online szinkrón tanórák záró epizódjában a tanári fordulóknak is releváns nyelvi elemei: a tisztán fatikus és a fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek egyaránt regisztrálhatók. Összesen a tanári beszédben a vizsgált epizódokban 162 darab fatikus nyelvi elem jelent meg, melynek 33%-a tisztán fatikus nyelvi elem (54 darab), 67%-a fatikus funkciót is felvevő nyelvi elem (108 darab). A fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek tehát ebben az epizódban is nagyobb arányban jelennek meg a tanári beszédben, viszont az arányok különbsége kevésbé jelentős, mint a kapcsolattartás párbeszédes epizódjaiban. Az online szinkrón tanórák kapcsolatzáró epizódjainak tanári tisztán fatikus nyelvi elemeinek számadatait az 56. ábra szemlélteti.

 

Az online szinkrón tanórák záró epizódjában összesen 54 tisztán fatikus nyelvi elem azonosítható a tanári fordulókban. A tisztán fatikus nyelvi elemek mindhárom kategóriájára található példa a korpusz órazárásaiban. Legnagyobb számban a megszólítások jelennek meg (38 darab), de 11 köszönésforma és 5 köszönéspótló kifejezés is regisztrálható. Az online szinkrón tanórák kapcsolatzáró epizódjának tanári megszólításformáit az 57. ábra mutatja be.

 

A tanárok leginkább a tulajdonnévi megszólításokat részesítik előnyben a vizsgált online szinkrón tanórák zárása alatt. Mint ahogy az előző példák már mutatták, ezekkel a megszólításformákkal tudják célzottan közvetíteni az információt a kiválasztott tanulóknak. Megfigyelhető ez a 141. példa értékelő megnyilatkozásában is, de olyan helyzetekben is megjelennek ezek formák, amikor kifejezetten egy rövid párbeszédes jelenetben jelzi a tanár a megszólaló tanulónak a figyelmét (141. példa, 3. tanóra, részlet).

 

A névmásokkal való megszólítások azonban az egy-egy tanulóval való kontaktusfenntartás mellett a kollektív kapcsolatzárást is támogatják. Ebben a funkcióban jelennek meg például az általános névmások a tanári beszédben, ezek gyakran a köszönésformákhoz/köszönéspótló kifejezésekhez kapcsolódva találhatók (142. példa, 10. tanóra, részlet).

 

Szintén az osztály kollektív megszólítására alkalmasak a főnévi megszólítások. A kapcsolatzáró tanári beszédfordulókban is megjelennek ezek az alakok, és ahogy a kapcsolatteremtés epizódjainak tanári megnyilatkozásaiban, úgy a kapcsolatzárásnál is megjelennek az informálisabb alakok (143. példa, 3. tanóra, részlet).

 

A 3. tanórát tartó tanár a kapcsolatzárás epizódjában kétszer is a srácok szlengkifejezéssel szólítja meg kollektívan a tanulókat (Chapman 1999; Drake 2002). A megszólításból és a köszönésformából is látszik, hogy ez a tanár bizonyos szempontból tágítja az alapvetően formális tanórai kommunikációs színtér nyelvhasználati normáit: a szlenges megszólítás mellé egy informálisabb alakú sziasztok is társul. Amellett, hogy a fatikus nyelvi elemek használata alapvetően társadalmi normákhoz kötött, természetesen egyedi nyelvhasználati módok is befolyásolják az alakok kiválasztását, és ebből a példából arra lehet következtetni, hogy ezek az alakok a tanár egyedi beszédmódját reprezentálják. Ezt a megfigyelést alátámasztja az is, hogy ugyanezen tanár tanórájának diskurzusai a másik két részvizsgálat korpuszában is jelen vannak, és mind a kapcsolatteremtő, mind a párbeszédes jelenetben a srácok alak megtalálható a fordulóiban (1. és 2. mellékletek). Feltételezhető tehát, hogy a fatikus nyelvi elemek tényleges nyelvi megvalósulása egyéni preferenciák szerint is szerveződik – ezt azonban más típusú korpuszra épülő vizsgálattal fontos még megerősíteni.

 

A köszönésformák közül alakját tekintve a 2. tanóra köszönésformája eltér a korpusz többi kapcsolatzáró elemétől: a tanórai kommunikáció alapvető kontextusától némileg idegen alak figyelhető meg a tanári beszédforduló végén (145. példa, 2. tanóra, részlet).

 

A viszonthallásra alapvetően a telefonos diskurzusokra jellemző köszönésforma, amely elsősorban azért alakulhatott ki, mert a telefonos beszélgetések alatt a felek nem látják egymást. Habár az online szinkrón tanórákon jellemzően olyan videókonferencia-alkalmazások segítségével tanultak a diákok, amelyek lehetővé tették a képi átvitelt is (még ha a tanulók ezzel a funkcióval az esetek többségében nem is éltek) (Constantinovits–Vladár 2021; Czirfusz et al. 2020; Domonkosi 2021; Proháczik 2020), ez a tanóra a Discord felületén került felvételre, amely alapvetően nem támogatja a videókamera bekapcsolását. Látható, hogy a tanári köszönésforma ebből a szempontból is igazodik a kommunikációs helyzethez, a tanulók azonban nem minden esetben viszonozzák ugyanazzal a köszönésformával a kapcsolatzárást. A vegyes tanulói válaszok közül kihallható a viszonthallásra is, de az osztálytermi kontextusban gyakrabban használt viszontlátásra, viszlát alakok is jelen vannak.

 

Az online szinkrón tanórák kapcsolatzáró epizódjában a tanári beszédben legjellemzőbben a fatikus funkciót is felvevő igék jelennek meg a fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek közül (51 darab, 47%). Szintén nagyobb arányban kódolhatók a fatikus funkciót is felvevő diskurzusjelölők (47 darab, 39%). Legkisebb arányban a fatikus funkciót is felvevő birtokos szerkezetek és a fatikus funkciót is felvevő szókapcsolatok/reflektív szószerkezetek találhatók meg a tanári beszédben ebben az óraszakaszban, ezen kategóriákból csupán 8 és 7 darab elem azonosítható.

 

A leggyakrabban használt fatikus funkciót is felvevő igealak a kapcsolatzáró tanári beszédfordulókban a T/1. alak (26 darab, 51%), a második legnagyobb számú pedig a T/2. forma (19 darab 37%). Ez az arány azt mutatja, hogy a tanárok a kapcsolatzárás megnyilatkozásait nagyobb arányban közvetítik az egész osztály felé. Ez az arány érthető a magas számú tájékoztató megnyilatkozás megjelenése értelmében: minden, a tanulási-tanítási folyamatra vonatkoztatott közlés az egész osztályt érinti, ezek elsősorban a T/1. és T/2.-es fatikus funkciót is felvevő igealakokat feltételeznek (146. példa, 1. tanóra, részlet).

 

Ezek az alakok váltakozva jelennek meg a tanári beszédben, hol a tanár a tanulókkal elvégzendő közös cselekvésekre utal velük, mint a 146. példa megbeszéljük, kommunikálunk szóalakok, hol pedig olyan cselekvésekre, amelyeket kifejezetten a tanulókhoz kapcsolhatók, mint az elakadnátok igealak (146. példa). A többi fatikus funkciót is felvevő igealak elenyésző arányban jelenik meg a kapcsolatzárás tanári beszédfordulóiban, funkciójuk hasonló, mint a többi vizsgált jelenet esetében volt: az E/2. és E/3. alakok egy-egy tanuló cselekvésére utalnak („próbáld meg kitörölni a képet!” 2. tanóra részlet; „D7 is igyekezett hozzátenni…” 8. tanóra, részlet), a T/3 alakok pedig kisebb tanulói csoportok cselekvéseire („…ők általában rendszeresen, sűrűbbnek kapnak kisötöst.” 8. tanóra, részlet).

 

A tanári fatikus funkciót is felvevő diskurzusjelölők közül az online szinkrón tanórák kapcsolatzáró epizódjaiban egyértelműen a jó diskurzusjelölő fordul elő a legmagasabb számban. A jó diskurzusjelölőként gyakran szerepel álkérdésekben, illetve számos esetben a tanárok a saját tevékenységeikre, kognitív folyamataikra reflektálnak velük (Antalné Szabó 2006; Antalné Szabó 2015; Asztalos 2020). Emellett azonban interakciós jellegük is fontos: a tanulók figyelmének felhívását, a mentális kapcsolat fenntartását is támogatják. A kapcsolatzáró epizódban is észrevehető a jó diskurzusjelölő fatikus funkciója. A nagyszámú tájékoztató tanári megnyilatkozásokban számos esetben találhatók meg a jók, melyekkel a tanár felhívja a tanulók figyelmét az elhangzottakra (147. példa, 2. tanóra, részlet).

 

Vannak olyan esetek is azonban, amikor a jó diskurzusjelölővel közvetlenül valamilyen tanulói beszédfordulóra reagál a tanár. Ezekben az esetekben a diskurzusjelölők szintén érezhetően interaktív, fatikus nyelvi elemként funkcionálnak, mivel a tanulói beszédfordulóhoz kötődve jelölik a tanár figyelmét, a tanulói beszédfordulóhoz kapcsolódó attitűdjét (148. példa, 6. tanóra, részlet).

 

A jó mellett pedig megjelenik számos olyan fatikus funkciót is felvevő diskurzuselem, amelyek a többi vizsgált epizódban is jellemzők voltak a tanári beszédre. Számuk nem túl magas ugyan ezekben a záró epizódban, de megfigyelhető például az ugye fatikus funkciója („Voltak, akiknek folyamatosan írom, ugye, D7 és D8, ők általában rendszeresen, sűrűbben kapnak kisötöst az órai munkájukra…” 9. tanóra, részlet). Hasonlóan interakciós diskurzusjelölő például az aha is, amely szintén gyakran áll tanulói beszédfordulókhoz kapcsolódva. Ebben a pozícióban az aha szintén a tanár figyelmét, a kontaktus fennállását jelzi a tanuló számára (149. példa, 2. tanóra, részlet).

 

Továbbá a na/no diskurzusjelölők is kisebb arányban, de megtalálhatók az online szinkrón tanórák kapcsolatzáró tanári beszédfordulóiban. Ezek az elemek ugyan nem közvetlen a kapcsolat lezárást támogatják, mégis fontos interakciós szerepet kapnak ebben a tanórai epizódban is: a tanárok, ahogy a többi vizsgált jelenetben is, időről időre ezzel a diskurzusjelölővel veszik át a szót a tanulói figyelem felhívásának érdekében. Ilyen módon a kapcsolattartást segítik, a közös figyelmi jelenet konstruálását támogatják („T: No, fiatalok, házit akkor feltöltöm…” 9. tanóra, részlet).

 

A fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek további két csoportja nem gyakori az online szinkrón tanórák kapcsolatzáró epizódjainak tanári beszédfordulóiban. A fatikus funkciót is felvevő birtokos szerkezetek közül csupán 8 elem figyelhető meg a vizsgált részletekben, a szám/személyhez kapcsolódó eloszlásukat a többes szám első (3), második (2) és harmadik (2) személyű alakok jellemzik. E/3. birtokos személyjelű főneves alakokból csupán egy, míg E/2. alakból egy sem található a kapcsolatzáró tanári beszédfordulókban. Ez, ahogy a fatikus funkciót is felvevő igék esetében is, úgy a fatikus funkciót is felvevő birtokos személyjellel ellátott főnevek esetében is a kapcsolatzáró epizód pragmatikai funkcióival köthető össze. Mivel a tanárok a tájékoztató/óraszervező/fatikus megnyilatkozások közben nagyrészt a tanulókat egységesen szólítják meg, így a birtokos személyjeles főnevek esetében is a többes alakok érvényesülnek (151. példa, 3. tanóra, részlet).

 

A 151. példában az órácskánk és találkozónk T/1. alakok is a kontaktust erősítik a diskurzusban. A T/1. alak, ahogy a T/1. alakú fatikus funkciót is felvevő igék, úgy a birtokos szerkezetű főnevek szintjén is a tanári és tanulói közösség egységességét, a közös cselekvéseket, közös birtokos viszonyokat jelölik.

 

A fatikus nyelvi elemek minden típusa megtalálható tehát az online szinkrón tanórák kapcsolatzáró epizódjaiban a tanári beszédben. Legmagasabb arányban a tisztán fatikus nyelvi elemek közül a megszólítások jelennek meg a tanári fordulókban, melyek segítségével a tanárok értékelő, tájékoztató megnyilatkozásokat konstruálnak. Ezek közül a leggyakrabban a tulajdonnévi formák figyelhetők meg, de az olyan névmási alakok is, mint például az általános névmások, segítenek a tanároknak abban, több tanulót bevonjanak az interakcióba. A köszönésformák és a köszönéspótló kifejezések is részét képezi a kapcsolatzáró epizódok tanári beszédének, ezek szolgálnak a kontaktus tényleges lezárásra, így leginkább a tanári záró beszédforduló legvégén találhatók. A fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek az online szinkrón tanórák kapcsolatzáró tanári beszédfordulóinak is szerves részét képezik. Elsősorban a fatikus funkciót is felvevő igék jelennek meg a leghangsúlyosabban, azok közül is a többes számú, egész osztályra kollektíven vonatkozó alakok. A fatikus funkciót is felvevő diskurzusjelölők is nagy számban figyelhetők meg, a jónak ebben az epizódban kiemelt szerepe van, mivel az egész osztályra vonatkozó, különböző tájékoztató megnyilatkozások rendszeres nyelvi eleme. A fatikus funkciót is felvevő birtokos szerkezetek és állandósult szókapcsolatok/reflektív szóelemek kisebb számban ugyan, de szintén jelen vannak a tanári beszédben a kapcsolatzárás epizódjában is.