Az információátadás mellett a kommunikációs folyamatok során az egyik legfontosabb cél a felek közötti kapcsolat megteremtése, fenntartása és lezárása, mely folyamatokért a fatikus kommunikáció felel (Balázs 1993; Bloammert–Varis 2015; Coupland et al. 1992; Malinowski 1923; Jakobson 1960; Laver 1975; Zegarac–Clark 1999). A megfelelő kapcsolat megteremtése és fenntartása nélkül a kommunikációs folyamat számos ponton sérülhet, minek köszönhetően a felek közötti információcsere nem tud létre jönni (Malinowski 1923; Jakobson 1960; Balázs 1993; Domonkosi 2002). A fatikus kommunikációs elemek, habár tartalmukban nem relevánsak az információátadás tekintetében, mégis jelentős szerepet töltenek be a kommunikációs folyamatokban, hiszen megalapozzák és támogatják a kommunikációs célok megvalósítását (Jakobson 1960; Vanyan 2017). A kommunikáció fatikus funkcióját a résztvevők fatikus nyelvi elemek használatával konstruálják, melyek segítségével a kommunikáció során a kontaktust megteremtik, fenntartják és lezárják (Asztalos 2022b; Balázs 1993; Domonkosi 2002; Erdélyi 2012; Jakobson 1960). A fatikus kommunikációt számos esetben olyan nonverbális jelek is kísérik, mint a különböző gesztusok, a szemkontaktus felvétele, mimika, proxemika stb., melyek szintén fontos részét képezik a fatikus aktusoknak (Balázs 1993; Domonkosi 2002, Malinowski 1923; Jakobson 1960; Tribus 2017). A fatikus nyelvi elemek természetükből adódóan elsősorban a dialogikus diskurzusokhoz tartoznak, a dialógusok egészében jelen vannak (Asztalos 2022b; Vanyan 2017). Pragmatikai szempontból olyan beszédaktusként, nyelvi cselekvésként értelmezhetők, melyek funkciójukat tekintve kifejezetten a beszélők közötti kapcsolatépítést szolgálják (Austin 1962; Cruz 2007; Pléh 2012; Laver 1975; Vanyan 2017).

 

Ezen a tanórát bevezető, rövid diskurzusepizódon megfigyelhető mind a kapcsolat kialakítása a felek között, mind a diskurzusjelenetben történő figyelemkonstruálás fatikus jellege. A tanár a jelentő diákot a hetesünk többes számú birtokos személyjellel ellátott köznévvel hívja ki a táblához, a többes számú toldalék a tanár és a diák egységét jelzi, mellyel a köztük lévő kapcsolatot, közösséget hangsúlyozza. Ezen alak használatával a kontaktust is erősíti közte és a diákok között, hiszen figyelmüket a hetesre, a jelentés kommunikációs aktusára irányítja. A gyere E/2. igével továbbá amellett, hogy instrukciót ad a tanulónak, a jelentő diák figyelmét közvetlenül is felhívja arra, hogy a cselekvést neki szükséges elvégezni, ilyen módon vele közvetlenül is kapcsolatot teremtve. A diák jelentéséhez kapcsolódó beszédfordulójában látható a tanár úrnak megszólítás, mely során a jelentő az osztály nevében veszi fel a kapcsolatot a tanárral, neki címzi a jelentés adminisztratív megnyilatkozásait, melyeket a tanár egy kérdéssel, majd a köszönete kinyilvánításával, és egy óraszervező instrukcióval zár. Érdemes megfigyelni, hogy a foglaljon helyet E/3., magázó formát alkalmazó, udvarias instrukció (Domonkosi 2002; Domonkosi 2017) annak ellenére, hogy grammatikai szempontból egy tanulónak szól, az egész osztályra érvényes, mivel a hetes személye ezen kontextusban az osztályt reprezentálja. Az osztály érti is a tanár beszédaktusát, mindenki helyet foglal a jelentés végén, ami mutatja, hogy a kontaktus, a közös figyelem az osztály egészében megvan, nem csupán a tanár és a jelentő diák között. Ezek után a tanár tájékoztató megnyilatkozásokban informálja a tanulókat a tanóra céljáról. Látható, hogy a különböző idejű, de T/1. igéknek itt is jelentős szerepe van a közös figyelem irányításában: váltanánk át, használni fogunk. Ezen igék szintén hozzájárulnak a kontaktus fenntartásához, hiszen a tanulók figyelmét fenntartják, jelzik az elvégzendő cselekvéseket számukra. Az ilyen igék mellett az instrukciók során például az osztályra utaló általános névmás, a mindenki is a kapcsolatot és a közös figyelmet erősíti, mivel kijelöli, hogy az instrukció az osztály egészének szól. Ez a tanórai diskurzusjelenet azt mutatja, hogy a fatikus kommunikáció során az explicit kapcsolatot felvevő, fenntartó és lezáró nyelvi elemek mellett számos olyan nyelvi elem is van, amely a közös figyelem megkonstruálásáért és a kapcsolat fenntartásáért implicit módon is felel, ezért az elemzéseimhez a vizsgált fatikus nyelvi elemek rendszerét kibővítem a hagyományosan vizsgált nyelvi elemekhez képest (Balázs 1993; Coupland et al. 1992; Erdélyi 2012; Erdélyi 2017; Malinowski 1923; Jakobson 1960; Laver 1975).