Kitekintés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Gimes Júlia gondozásában

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

DOI: 10.1556/2065.181.2020.12.17
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

 
Magyar gyógyszerjelölt a stroke utáni izomgörcsök ellen
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Hamarosan megkezdődnek a klinikai vizsgálatai annak az új magyar gyógyszerjelöltnek, amelyet az agyi és más idegrendszeri sérülések miatt bekövetkező súlyos izomgörcsök lazítására fejlesztenek Málnási-Csizmadia András, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) professzora vezetésével. A kutatás kiemelkedő eredményeit a Cell közölte 2020. október közepén.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az izomgörcsök oka, hogy a gerincvelő és az agy az összehúzódásra utasít bizonyos izmokat, de az elernyedésre vonatkozó parancs elmarad. A sztroke-ot túlélők több mint harminc százalékánál alakul ki olyan súlyos tartós izomgörcs (spaszticitás), ami megnehezíti, vagy lehetetlenné teszi az önálló életvitelt. A tünet több betegségnek is következménye lehet, ami Magyarországon kb. százezer, a világon több mint hatvanmillió embert érint.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A Motor Farmakológia Kutatócsoport MPH-220 kódjelű gyógyszerjelöltjének preklinikai vizsgálatai hamarosan befejeződnek. Az állatkísérletekben a molekula igen sikeresen vizsgázott, hiszen a kezelést követően megszüntette a mesterségesen előidézett izomgörcsöket. Az anyag hatásának értékeléséhez egy mesterséges intelligencián, mélytanulási algoritmusokon alapuló tesztrendszert dolgoztak ki, amelynek segítségével az állatok filmen rögzített mozgását a milliméternél is nagyobb pontossággal tudták elemezni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A jelenleg forgalomban lévő izomrelaxánsok az idegrendszeren fejtik ki a hatásukat, ezért számos neurológiai, pszichiátriai és kardiológiai mellékhatással rendelkeznek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az MPH-220-nak az eddigi eredmények alapján ilyen mellékhatásai nincsenek. A magyarázat a hatásmechanizmusban keresendő. Az ELTE biokémikusai által kifejlesztett molekula ugyanis nem az idegrendszeren keresztül fejti ki a hatását, hanem közvetlenül a vázizmok összehúzódásáért felelős fehérje, a miozin működését befolyásolja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az MPH-220 azonban a szívizom miozin és a vázizom miozin szerkezeti különbségét kihasználva szelektíven csak a vázizmon fejti ki hatását, a szívizom miozinjának működését nem befolyásolja. Ugyanakkor, mivel a vázizomban vannak olyan miozinmolekulák is, amelyek szerkezete megegyezik a szívizomban lévő molekulák szerkezetével, az sem következhet be, hogy a vázizom annyira elernyed, hogy a páciens mozgásképtelenné válik. Hiszen az ott lévő szívizom miozinokra a szer nem hat, ezek tehát „tartják a frontot”.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Jövő év elején Magyarországon kezdődik meg az MPH-220 egyes fázisú klinikai vizsgálata, azaz egészséges önkénteseken fogják tesztelni a szer biztonságosságát, illetve az alkalmazható dózis mennyiségét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az MPH-220 2018 óta szabadalmi védettség alatt áll, amelynek nemzeti fázisait októberben adták be több mint ötven országba.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Gyimesi M. et al.: Single Residue Variation in Skeletal Muscle Myosin Enables Direct and Selective Drug Targeting for Spasticity and Muscle Stiffness. Cell, 15 October 2020. 183, 2, 335–346. e13. DOI: 10.1016/j.cell.2020.08.050
 
Eddig ismeretlen emberi szervet fedeztek fel
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az orrüreg és a torok találkozásánál egy pár eddig ismeretlen nagy méretű nyálmirigyet fedeztek fel holland onkoradiológusok (The Netherlands Cancer Insti­tute, University of Amsterdam). Mostanáig három pár nagy nyálmirigyet tartottak nyilván az anatómia tankönyvek: a fültőmirigyet, az állkapocs alatti mirigyet és a nyelv alatti mirigyet, és ismert volt az is, hogy elszórtan kb. ezer apró nyálmirigy helyezkedik el a szájüregben és a garatban. A most megtalált fülkürtmirigynek elnevezett páros szerv is nedvesítésre szolgál, mégpedig a garat felső, az orr és a száj közötti részének nedvesítésére.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Wouter Vogel és munkatársai az új nyálmirigyeket tulajdonképpen véletlenül találták meg, és nem azért, mert – gyanítva létezésüket – keresték őket. Ők valójában prosztatarákban szenvedő páciensek daganatának esetleges áttéteit próbálták felderíteni izotópos nyomjelző PET-CT-technikával. Ennek lényege, hogy a prosztataráksejtek sejtmembránján nagy mennyiségben megjelenik egy prosztataspecifikus membrán antigén (PSMA) nevű fehérje, amely a távoli áttétek sejtjein is jelen van, hiszen azok is a prosztatadaganatból származnak. Néhány éve a nukleáris medicinába bekerültek olyan izotópos nyomjelző vegyületek, amelyek szelektíven kötődnek a PMSA-hoz, így alkalmasak a prosztatarák kiújulásának és a távoli áttétek megjelenésének követésére. Vogelék a fej-nyaki régióban is keresték a páciensek prosztatarák áttéteit, így fedezték fel a 4 cm hosszúságú, eddig ismeretlen mirigyeket. Az első megfigyelések után további 99 páciensen végezték el a PMSA PET-CT-vizsgálatot, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy nem tévedésről van szó.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A felfedezésnek nem csupán az a jelentősége, hogy rámutat arra, hogy az emberi test még az évszázadok óta létező anatómia szempontjából is rejtegethet titkokat, hanem a fej-nyaki daganatok sugárkezelése szempontjából is fontos. A nyálmirigyek elpusztítása ugyanis a garatban, torokban, szájban szárazságot okoz, ami az evést, a nyelést, és a beszédet egyaránt megnehezíti, így jelentősen rontja az életminőséget. A sugárterápia megtervezésekor ezért a radiológusok – ha csak lehetséges –, igyekeznek a nyálmirigyek épségét megóvni, de mivel a fülkürtmirigyek létezése eddig ismeretlen volt, bizonyára gyakran elpusztultak a radioterápia során.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Ezt támasztja alá, hogy a holland orvosok több mint hétszáz fej-nyaki sugárkezelésben részesült páciens adatait elemezve megállapították, hogy minél nagyobb sugárdózis érte az ismeretlen nyálmirigyek területét, a páciensek annál több mellékhatással küszködtek.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Valstar, M. H. – de Bakker, B. S. R. – Steenbakkers, J. H. M.: The Tubarial Salivary Glands: A Potential New Organ at Risk for Radiotherapy. Radiotherapy and Oncology, avialable online 23 September 2020. DOI: 10.1016/j.radonc.2020.09.034, link
 
A távmunka sem fenékig tejfel
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A járványveszély kikényszerítette „home-office” a pozitív fogadtatás és tapasztalatok alapján sok munkahelyen a majdani vírusmentes időkre is reális működési alternatívaként merül fel. Az előnyei közismertek; munkavállalói oldalról az utazások költségének és idejének megtakarításától a munkahelyi stressz megszűnéséig lehet sorolni az előnyöket, ugyanakkor a munkáltatók kiadásainak csökkenése is nyilvánvaló.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A kényszer szülte működési módnak a profitorientált vállalatok mellett nagy sikere van a felsőoktatás és a kutatás területén is. Sok egyetem bejelentette, hogy a távoktatást akkor is folytatni kívánják, amikor az élet visszatér a normális kerékvágásba. Egy most publikált norvég vizsgálat eredményei azonban ezen a területen már a negatív hatásokat is dokumentálják. A Norvég Tudomány- és Technológia Egyetemen 1600 hallgató és tizenhat oktató részvételével folyt vizsgálat eredményei szerint a megkérdezettek nagyon változatos módon reagáltak az új helyzetre. A közvetlen visszajelzések hiánya miatt sokan lettek alulmotiváltak. Másoknak az idő strukturáltságának megszűnése, az élet napi és heti rendszerének a megszűnése okozott gondot. Paradoxonnak is tekinthetjük, hogy miközben a munkastílus sokkal rugalmasabb lett, a csapatmunkában elvégzett munkák formálisabb és kevésbé kreatív eredményt hoztak. A magyarázat az igazi együttműködés hiányában, illetve az elszigeteltségben keresendő.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A cikk végkövetkeztetése, hogy a home office egyáltalán nem előnyös mindenki számára.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Sjølie, E. – Francisco, S. – Mahon, K. et al.: Learning of Academics in the Time of the Coronavirus Pandemic. Journal of Praxis in Higher Education, 2020. 2, 1, 85–107. link
 
A villanyautónak elég hat perc a tankolásra
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az elektromos autók gyors terjedését az utakon közlekedve statisztikai adatok nélkül is tapasztalhatjuk. Ezekben az autókban az energiatárolók a lítiumion akkumulátorok, ezek szempontjából a gyors feltöltés lehetősége elsődleges fontosságú. A jelenlegi szupergyors töltés is az órás nagyságrendbe esik, ami nagy hátrány a pár perces tankoláshoz képest.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Koreai kutatók ezekhez az akkumulátorokhoz olyan elektródanyagot fejlesztettek, amely hat perc alatt feltölthető kapacitása 90 százalékára. Mindezt úgy érték el, hogy az energiasűrűség nem csökkent, azaz a gyorsaságért cserébe nem kellett a méretet növelni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A feltöltéshez szükséges időt ugyanis hagyományosan a fejlesztők úgy csökkentették, hogy az elektród anyagának szemcseméretét csökkentették, ez viszont az egységnyi térfogatban tárolható energia mennyiségét csökkentette. Ezzel szemben a most bemutatott elektród nem a szemcseméret csökkentésével, hanem egy új, a szemcsék belsejében képződő átmeneti fázis segítségével éri el a lítiumban gazdag és a lítiumban szegény fázisok átalakulási sebességének növekedését.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az új típusú elektródanyag gyors kisütést is lehetővé tesz, a benne tárolt energiának akár 54 százalékát képes károsodás nélkül 18 másodperc alatt leadni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A téma jelentőségét mutatja, hogy a 2019-es kémiai Nobel-díjat a „tölthető világ” megteremtéséért, azaz a lítiumion elemek felfedezéséért adták.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Kim, M. – Jeong, M. – Yoon, W.-S. et al.: Ultrafast Kinetics in a Phase Separating Elec­trode Material by Forming an Intermediate Phase without Reducing the Particle Size. Energy and Environmental Science, 2020. Advance Article, first published on 17 Sep 2020. DOI: 10.1039/D0EE02518F
 
Mi legyen a PET-palackokkal?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az elmúlt hetven évben termelt, több mint nyolcmilliárd tonna kőolajalapú műanyag nagy része hulladékként még mindig jelen van életünkben, és olyan stabilak, hogy maguktól nem is hajlandók lebomlani. Ennek ellenére a teljes műanyaggyártás kb. 40 százaléka eleve egyszer használatos, eldobható termékként jelenik meg. A műanyagokat könnyebb és olcsóbb gyártani és eldobni, mint feldolgozni és újrahasznosítani. A valaha előállított plasztikholmik kb. harmada polietilén. Ez az anyag is – tipikus példája a „reklámszatyor” vagy a „nejlonzacskó” – nagyon stabil szerkezetű, nehezen lebontható. 400 ºC felett gáz- és folyadék­állapotú szénhidrogének és szenes maradék keletkezik belőle.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Egy, a Science folyóiratban most megjelent cikk szerint amerikai kutatók alacsony hőmérsékletű, egylépéses katalitikus technológiát dolgoztak ki a polietilén hulladékok újrahasznosítására. A kísérletekben például kereskedelmi forgalomban kapható polietilén szatyrokból és ásványvizes palackok kupakjaiból 280 fokon értékes vegyipari alapanyagokat állítottak elő.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A szerzők szerint a katalizátoron még van mit és lehet is mit javítani. Ebben feltehetően igazuk van, hisz kevéssé tűnik életszerűnek, hogy az általuk használt alumínium-oxid hordozós platinakatalizátoron ipari méretekben polietilén hulladékot recikláljanak.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Zhang, F. – Zeng, M. – Yappert, R. D. et al.: Polyethylene Upcycling to Long-chain Alkylaromatics by Tandem Hydrogenolysis/Aromatization. Science, 23 Oct 2020. 370, 6515, 437–441. DOI: 10.1126/science.abc5441
 
delete
close
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
MeRSZ+ előfizetés szükséges.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
MeRSZ+ előfizetés szükséges.
    Kiemeléseim navigate_next
    Kiemelés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      KEDVENCEIMHEZ ADÁS

      A kiadványokat, képeket, kivonataidat kedvencekhez adhatod, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

      Ha nincs még felhasználói fiókod, regisztrálj most,
      vagy lépj be a meglévővel!

      Személyes mappák
      MAPPÁBA RENDEZÉS

      A kiadványokat, képeket mappákba rendezheted, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Személyes mappák
      KIVONATSZERKESZTÉS

      Intézményi hozzáféréssel az eddig elkészült kivonataidat megtekintheted, de újakat már nem hozhatsz létre.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Kivonatkészítés
      FOLYAMATOS GÖRGETÉS

      Választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan olvasnád-e a könyveket. A görgetősávon mindig láthatod, hol tartasz, mintha csak egy nyomtatott könyvet tartanál a kezedben.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Folyamatos görgetés
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave