Gárdonyi Géza emlékére Halálának 100. évfordulóján

To the Memory of Géza GárdonyiOn the 100th Anniversary of His Death

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eisemann György

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

az MTA doktora, egyetemi tanár, Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gárdonyi Géza (Ziegler Géza, 1863–1922), „az egri remete” legnagyobb sikereit mint történelmi regények írója érte el, elsősorban az Egri csillagok (1901), A láthatatlan ember (1902), az Isten rabjai (1908) révén. A falusi és a vidéki életről szóló anekdotikus és szatirikus-humoros történetekkel hívta fel magára a figyelmet (Az én falum, Göre Gábor-levelek), de az Az öreg tekintetes című regény (1905) már tragikus ábrázolását nyújtja a modernizáció történelmi-kulturális folyamatának. Legismertebb műve az Egri csillagok 2005-ben a Nagy Könyv elnevezésű televíziós szavazáson Magyarország legkedveltebb regényének bizonyult. E népszerű alkotást több mint húsz nyelvre fordították le, általános iskolai tananyag lett.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gárdonyi jelentős alakja volt a 19–20. század fordulója magyar irodalmának. Életműve értékekben gazdag átmenetet képez Jókai és Mikszáth romantikus-anekdotikus, életképszerű elbeszélésmódjából a modern irodalmiság poétikája felé. Jól ismerte a világirodalmat: műveire elsősorban Dickens és Dosztojevszkij voltak nagy hatással. Mindemellett költő, újságíró, fordító, tanár is volt, továbbá ügyesen hegedült, orgonált, festett, s a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja lett. Egyes botanikai és archeológiai felismerései figyelemre méltók. Művészi világképében vegyülnek a schopenhaueri, a buddhista, a panteista és a keresztény-misztikus elemek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egri sírja és egykori háza az olvasók zarándokhelyévé vált.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Géza Gárdonyi (born Géza Ziegler, 1863–1922) ’the hermit of Eger’ has achieved his greatest successes as a historical writer, particularly with novels Eclipse of the Crescent Moon (Egri csillagok) (1901), Slave of the Huns (A láthatatlan ember) (1902), Prisoners of God (Isten rabjai) (1908). Gárdonyi attracted attention with anectodical and satiric-humoristic stories about peasant and rural life (Az én falum [My Village], Gábor Göre letters), but the novel with the title Az öreg tekintetes [The Elderly Honour] (1905) is already a tragic depiction of the historical-cultural progress of modernisation. Gárdonyi’s most famous work (Egri csillagok [Stars of Eger], translated into English as Eclipse of the Crescent Moon) was voted in 2005 the most liked novel of Hungary by viewers of the television programme Big Read (Big Book). This popular work have been translated to more than twenty languages. It is taught in primary schools of Hungary.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gárdonyi was a prominent literary figure at the turn of the 19th and 20th centuries. His oeuvre provides a valuable transition from the romantic-anecdotal narrative and genre of Kálmán Mikszáth and Mór Jókai to the poetics of modern literacy. He knew the world literature very well, primarily the prose of Dickens and Dostoyevsky had a great impact on his works. He was also poet, dramatist, journalist, translator, teacher, furthermore composer of songs, skilled violinist, organist, painter and honorary member of the Hungarian Academy of Sciences. His findings in botany and archaeology were noteworthy. Gárdonyi’s artistic view of the world combined elements from works of Schopenhauer, Buddhism, pantheism and Christian mysticism.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

His tomb and onetime house in Eger have become a site of pilgrimage for the readers.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: „az egri remete”, történelmi regény, Egri csillagok, művek a falusi életről és a modernizációról, átmenet a romantikus életképektől a modern irodalmiság felé, Schopenhauer, panteizmus, keresztény misztika
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: ‘the hermit of Eger’, historical novel, Eclipse of the Crescent Moon, works about rural life and modernisation, transition from romantic genres to modern literacy, Schopenhauer, pantheism, Christian mysticism
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.183.2022.7.9
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gárdonyi Géza. A kép készítője ismeretlen (Wikipédia, Közkincs)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amikor Gárdonyi Gézát a Nyugat hasábjain Ady Endre 1910-ben a „magyar Dickensnek” nevezte, nem egyszerűen csak zsurnalisztikus tömörséggel élt, hanem találó irodalomtörténeti-komparatisztikai észrevételt is tett. Röviden vázolta a magyar szerző művészetének jellegzetességeit („Soha és senki ilyen könnyen, ilyen összetett filozófiával, ilyen kedvesen magasról, ilyen poétasággal magyarul nem mesélt”), s ezzel korabeli, akkortájt megváltozó helyzetét is érzékeltette a hazai recepcióban. Összefoglalása tanulságos kifejeződése volt egy tűnékeny, ám a korábbi távoltartást kompenzáló hatástörténeti pillanatnak, miként Gárdonyi életművének további sorsa is mintapéldája lehet az irodalmi kánon változékonyságának és rétegzettségének. A Jókai-féle életkép és a mikszáthi anekdotizmus nyomdokain induló írónak a 19. század utolsó évtizedében megjelent számos elbeszélése, különösen Az én falum (1898) című novelláskötete, előbb-utóbb komoly elismerést váltott ki, népszerűvé tette szerzőjét a nagyközönség körében. Sokan szívesen olvasták a Magyar Hírlap oldalain megjelenő Göre Gábor-leveleket is, a korabeli vidéki élet komikus ábrázolását, melynek gúnyos-karikaturisztikus modorától később a szerző elhatárolódott. Mindenesetre a szélesebb olvasótábor Gárdonyit egyre inkább a nagy elődök, Jókai Mór és Mikszáth Kálmán méltó utódaként tartotta számon. Néhány történelmi témájú regénye (Egri csillagok, 1901; A láthatatlan ember, 1902; Isten rabjai, 1908), valamint a modernizáció történelmi-kulturális folyamatának megrendítő ábrázolása (Az öreg tekintetes, 1905) sokáig a legismertebb magyar epikus művek közé tartoztak. Sík Sándor az 1920-as években e közkedveltség esztétikai okaiként a „naiv realizmus”, a lírai hangvétel és a szimbolikus markírozás szintézisét jelölte meg. Az író népszerűségét tovább erősítette, hogy a hazaszeretet és a helytállás példázataként olvasható műve, az Egri csillagok, még szerzője életében iskolai kötelező olvasmány, majd később nagysikerű film szövegkönyvének alapja lett (1968). Mindez hozzájárulhatott ahhoz, hogy egy televíziós műsorsorozat keretében 2005-ben a regényt a közönség Magyarország „legkedveltebb könyvévé” választotta. Ez évben látott napvilágot Császtvay Tünde fontos, az utolsó szerzői korrekciókat figyelembe vevő kiadása. A lineárisan építkező cselekmény első része halmozza az életképszerű betéteket, a történelmi veszélyhelyzetek mellett árasztja az emberi szolidaritás kisvilágainak derűjét, mely később az önfeláldozásig, a rendíthetetlen hősiességig, a nemzet szolgálatának elhivatottságáig magasztosul.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A radikális drámaiságtól, a naturalizmustól és az esszéisztikus-analitikus részletezéstől egyaránt tartózkodó stílus, a tragikumot gyakran idillben feloldó líraiság, a narráció személyessége, olykor népies közvetlensége sokak szemében Gárdonyi művészetét a prózairodalmi hagyományokhoz erőteljesen kötődő, konzervatív elbeszélői modor követőjének mutatta. A Krúdy Gyula, Kosztolányi Dezső vagy Móricz Zsigmond nevével fémjelezhető modernitás felől elbeszélésmódjának késő romantikus formatana, plasztikus kifinomultsága az idők során veszített vonzerejéből, s munkássága a hetvenes évekre az akkori gimnáziumi tankönyvekből is kimaradt. Egyre inkább „ifjúsági” íróként tartották számon, mely besorolás ugyancsak a kánon perifériája felé szorította, s poétikájának valódi jelentőségét elhomályosította. E helyzetén először nem az irodalomtudomány, hanem a szépirodalom kezdeményezett hatékonyan változást. Esterházy Péter Termelési regény (1979) című alkotása, a magyar próza egyik első posztmodern remeklése a mikszáthi anekdotizmus mellett Gárdonyi hősi epikáját, az Egri csillagok várvédő küzdelmeit parafrazeálva, egyes elemeit az 1950-es évek politikai közegébe transzponálva alkotta meg a maga ironikus-intertextuális beszédmódját. Kissé hasonlít ez a megoldás ahhoz az imitációhoz, amellyel James Joyce Ulyssese alkotta újra az Odüsszeia heroikus világát, egy tradíció nagyra becsült értékeinek és egyúttal közvetlen folytathatatlanságának a tudatában. Az Egri csillagok maga is a homéroszi eposzokhoz és a Tinódi-féle históriás énekekhez valamelyest hasonlítható teljesítményként jelent meg a recepciótörténetben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az újabb prózapoétikai kutatások komoly meglepetéseket válthatnak ki a Gárdonyi-olvasás beidegződései felől, támaszkodva a recepcióesztétikai és a mediológiai aspektusokra, kiemelve a látható és a hallható nyelv (az írás és a beszéd) viszonyának performativitását. A láthatatlan ember (Császtvay Tünde kiadásában: Láthatatlan ember) főszereplője például egy görög betű, a Zéta nevét viseli, az én-elbeszélés maga pedig az írásbeliség különböző formáinak figurálása mentén hozza létre a szöveg történelmi távlatát. Az antropológiai szintre emelt dichotómia – látható és láthatatlan ellentéte – párhuzamos a grafémikus kommunikáció létrejöttével és a közvetítés lehetőségeivel. Ennek nyomán a regény olvasása olyan folyamattá válik, melyben összekapcsolódik a literalitás gyakorlata az emlékezettel és történelemmel. Ezzel kapcsolatosan a történelmi elbeszélést az önéletírással, a pszichonarratívát a kalandossággal vegyítő alkotás modernitása szembenéz a kultúráknak és szövegeiknek az érzékelésmódok, a technika, a politika és a kommunikáció összefüggésében bontakozó történetiségével, megrázó változásaival. A kiszámíthatatlan fordulatok szétzilálják a látható és a láthatatlan világok kapcsolatának szemiotikai rendjét, miáltal a művelődés idegennek, lélektanilag tudattalannak magyarázott erői betörnek a felszínen stabilnak mutatkozó rendbe. A cselekmény a hun–magyar rokonság hagyományához kötődik, mely eljárás nem a történettudományi belátások felől értékelhető elsősorban, hanem a közösségi identitás szempontjából, mely ezt a genealógiát, a hunok birodalmának megteremtését és gyors eltűnését következetesen csatolta nemzetünk előtörténetéhez.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kovács Gábor hívta fel a figyelmet arra, hogy Gárdonyinak az 1969-ben megfejtett, titkosírással készült naplója olyan öntükröző, az írásról szóló szövegként fogható fel, mely gazdagon kifejtett, ars poetica-szerű belátásokat, irodalomesztétikai megfontolásokat tartalmaz. E Mesterkönyv szerint alkotni annyi, mint mindig más szóval mondani a szót, s a másítással, az átdolgozással nem kevesebb őrizendő meg, mint az írásban egyébként könnyen „elszivárgó” élőszó perszonalitása. A titkos könyv az esztétikai kommunikáció jellegzetességeivel, mű és befogadása kapcsolatával is sokat foglalkozik. Eszerint „a műalkotás egy szép rezgésnek a megörökítése”, s a műnek annál nagyobb az értéke, minél intenzívebb „rezgést kelthet a szívekben”. Ugyancsak a diszkurzív poétikai vizsgálódás figyelte meg, hogy a másítás, a változtatással létrehívott szemantika még a történetmondásra is kihat: a nagyregények mellékszálai szintén a történet lehetséges másként mondására (ekként a beszédszerűségére) utalhatnak. Az öreg tekintetes című regényből pedig nem csupán a város-falu ellentéte, az organikus és a mesterséges világ feszültsége, a természetközeli életmód pusztulása és a változás tragikuma olvasható ki, hanem a környezetét felfedező várostapasztalat értéke, egy új önértelmezés lehetősége is. Gárdonyi színvonalas jellemrajza és jól formált kompozíciója az otthonosság-idegenség dichotómia modern kori feszültségeinek, szociológiai-lélektani összetevőinek egyik legsikerültebb elbeszélése. Mesterien ábrázolja a számára idegen fővárosi környezetbe a vidéki kisbirtok világából érkező „tekintetes” Csurgó Károly tragikus kísérletét az otthonosság fenntartására, a szokatlan tapasztalatok optimális feldolgozására, a város és a falu nyelvezetének harmonizálására.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gárdonyi művészi világképe a tizenkilencedik század számos, egymástól olykor igen eltérő szellemi-esztétikai törekvését igyekezett szintetizálni. Deista-panteista árnyalatú, mélyen keresztény hitét alapos természettudományos ismeretekkel egészítette ki, elsősorban a botanika és az állattan foglalkoztatta. Carl Linné, Georges Cuvier, Jean-Baptiste Lamarck, Charles Darwin műveit tanulmányozta, de fizikai, csillagászati munkákat is olvasott (Pierre-Simon Laplace, Hermann von Helmholtz). Vonatkozó meglátásait a Természet című szaklapban és a Budapesti Hírlapban is közölte, tagja lett a Természettudományi Társaságnak, kivívta Hermann Ottó megbecsülését. Áttekintette továbbá a filozófiatörténet legkiemelkedőbb teljesítményeit, tájékozódott kora társadalomtudományi törekvéseiben a munkásmozgalom, sőt az anarchizmus ideológiájától kezdve a buddhista és a tolsztojánus megbékélés, együttérzés elvéig, ismerte Arthur Schopenhauer és Friedrich Nietzsche eszméit, s érdekelték a misztikus-spiritualista irányzatok is. A korabeli szocialista programokban az egyéniség elvének megsértését látta, de az individualista szélsőségeket szintén kritikával fogadta.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Korának újabb irodalmi törekvései közül a naturalizmus állt tőle a legtávolabb, s a szecesszió a legközelebb. Először A láthatatlan ember lapjai tanúskodnak e vonzalmáról, a társadalommal szembesített intimitás, a külön világok értékeiről, a szenvedélyek mindent elsöprő erejéről, az életesemények misztikus-szimbolikus jelentéséről, a halál és a szerelem kapcsolatáról, a történelem irracionalitásáról, barbárság és kultúra ellentétéről és kölcsönösségéről. Az Isten rabjai (1908) cselekménye a román korban játszódik, platonikus vágyakozást tematizál az égi és a földi szerelem elválasztásával, az érzelemvilág művészi közegbe transzponált idealizálásával, a szabadság és a rabság relativizálásával, a mélységből felnövő liliom motívumának preraffaelita jellegű ábrázolásával.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Világirodalmi tájékozódása ugyancsak roppant széles körűnek nevezhető. Honoré de Balzactól Charles Dickensig, Victor Hugótól Nyikolaj Vasziljevics Gogolig, Émile Zolától Anton Pavlovics Csehovig, Lev Nyikolajevics Tolsztojtól Mark Twainig, Edgar Allan Poe-tól Gustave Flaubert-ig tanulmányozta kimerítő alapossággal a 19. század prózáját. De a legnagyobb hatást – ahogy a titkos Mesterkönyvből is kitűnik – Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij alkotásai tették rá. Az érzéki világ meghaladása, az „extázis” állapota általuk került érdeklődésének homlokterébe. Úgy vélte, az érzés intenzitása, a szerelem egzaltációja csak a szenvedéssel – mint a szenvedéllyel együtt járó erővel – kölcsönhatásban fejezhető ki a maga legmélyebb természete szerint. Életlátásának e tekintetben legkoncentráltabb, irányregényszerű megfogalmazása a Szunyoghy miatyánkja (1916), egy vallomásos-bölcselkedő én-elbeszélés, a szeretetre alapozó boldogságkereső ember árnyaltan megrajzolt, hányatott sorsáról. Gárdonyit sokat foglalkoztatta a férfi-nő viszony, a szerelem individuális célja és antropológiai meghatározottsága, néha schopenhaueri pesszimizmusa (Az a Hatalmas Harmadik, 1903; Hosszúhajú veszedelem, 1912; Ida regénye, 1924). Kiterjedt érdeklődését jelzi, hogy ügyes hegedűjátékos volt, egyik korai festménye kiállításon is szerepelt, két kötet verset publikált, népies stílusban. Bakalevél című költeményét a korszak egyik sztárprímása, Dankó Pista zenésítette meg. Legsikeresebb színművét A bor címmel mutatta be 1901-ben a Nemzeti Színház. 1910-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1920-ban tiszteleti tagja. Műfordításai szintén figyelemre méltók: Shakespeare Julius Caesar című drámáját, Victor Hugo A századok legendája című emberiség-költeményét, Dante Isteni színjátékának részleteit ültette át magyar nyelvre, ez utóbbit követően lett a Milánói Tudományos és Irodalmi Akadémia tagja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ziegler Gézaként született, később szülőfalujának nevét vette fel. Pályáját néptanítóként kezdte, újságíróként folytatta, majd 1897-ben Egerbe költözött, a várra néző dombon házat vásárolt, s onnan tartotta – amennyire igényelte – a kapcsolatot a külvilággal, az irodalmi élettel. S ebben a nyugodt, elszigetelt, természetközeli környezetben dolgozott élete végéig, még a napfényt is csak a tetőbe épített ablakokon keresztül engedte be a lakásába. Az „egri remete” ugyanakkor sokat utazott: Konstantinápolyban gyűjtött anyagot az Egri csillagokhoz, megfordult Franciaországban és Németországban, bejárta a történelmi Magyarország területének nagy részét. De természetesen nem a világfi, hanem az otthonához ragaszkodó lokálpatrióta képe maradt meg róla az utókor emlékezetében. Méltán, s nem véletlenül, bár legismertebb, legsikeresebb regényét újabban bírálat is éri határozottan kétosztatú emberképe, a saját és az idegen (a barát és az ellenség) polaritásának kiélezése miatt. Mindemellett Eger csillagainak szimbolikájáról: korabeli történelmünkről, honvédő harcainkról Gárdonyi Géza – mintegy húsz nyelvre, köztük törökre és kínaira is lefordított – regényéből tudhat a legtöbbet a nemzetközi olvasóközönség, s erősödhet meggyőződésében a világnak az a része, mely tiszteli a szülőföld, a kereszténység hősies védelmét, és értékeli küzdelmeinek magas művésziségű megörökítését.
 

Újabb szakirodalom

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Baranyai Zs. (2010): „Plein air népiesség”. Gárdonyi Géza: A kék pille. Irodalomtörténeti Közlemények, 114, 3, 237–247. http://itk.iti.mta.hu/megjelent/2010-3/baranyai.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bednanics G. – Kusper J. (szerk.) (2015): Mesterkönyvek faggatása. Budapest: Ráció Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Brassai Z. (2003): Gárdonyi Géza. (Vár Ucca Műhely Könyvek 7) Veszprém: Művészetek Háza

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cs. Varga I. (szerk.) (2014): „Agyagedénybe zárt Isten-sugár”. In memoriam Gárdonyi Géza. Budapest: Hungarovox Bt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Császtvay T. – Fodor P. (2014): Gárdonyi Géza és műve. Magyar Tudomány, 175, 7, 828–831. http://www.matud.iif.hu/2014/07/07.htm

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Druzsin F. (2013): „Valami tiszta, égből szállt sugár…”. Gárdonyi Géza és Bródy Sándor „falusi színművei”. Miskolc: Felsőmagyarország Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Györke Á. (2007): Homéroszi eposztól a Nagy Könyvig: 1901 Gárdonyi Géza: Egri csillagok. In: Szegedy-Maszák M. – Veres A. (szerk.): A magyar irodalom történetei II. 1800-tól 1919-ig. Budapest: Gondolat Kiadó, 625–637. https://bit.ly/3yQs154

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hóvári J. (2014): Gárdonyi Géza és a történelmi hűség. Magyar Tudomány, 175, 7, 832–839. http://www.matud.iif.hu/2014/07/08.htm

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keller P. (2015): Az élő Gárdonyi-arc. Budapest: Szent István Társulat

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keller P. (szerk.) (2021): „A nemzeti szalóny és Más”. Válogatás a szőlősgyöröki Göre Gábor Humorkonferenciák előadásaiból. Magánkiadás, http://real.mtak.hu/129721/1/ANemzetiszalonyesMasBELIV.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Korompai J. (1982–1983): A levélíró Gárdonyiról. In: Bodó Sándor (szerk.): Agria. Az Egri Múzeum Évkönyve XIX. 273–299. https://library.hungaricana.hu/en/view/MEGY_HEVE_agria19/?pg=396&layout=s

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kovács Á. (2014): A „legújabb Gárdonyi”: arccal Dosztojevszkij felé. (A poétikai irányváltás kérdéséhez). Filológiai Közlöny, 2, 1–24. http://gardonyigeza.hu/wp-content/uploads/2020/03/Kovacs_Arpad_A_legujabb_Gardonyi_arccal_Dosztojevszkij_fele.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kovács Á. (2018): Egy fejezet a közép-európai humor poétikájából. Gárdonyi Géza „tréfakedve”. (Elméleti megközelítés) Partitúra, 2, 3–21. https://bit.ly/387nCzN

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kovács G. (2011): A szó kényszerhelyzetben. Bevezetés Gárdonyi regénypoétikájába. Budapest: Gondolat Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kovács G. (2021): Gárdonyi regényművészete. Budapest: Gondolat Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kunkli E. (2001): A visszavonhatatlanság tapasztalataként megjelenő létértelmezési válság tematizálása Gárdonyi Géza Az öreg tekintetes című művében. Irodalomtörténeti Közlemények, 1–2, 128–148. http://epa.oszk.hu/00000/00001/00401/pdf/00401.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kusper J. (2015): A csillagok fényezése. Emlékezet és narratíva Gárdonyi Géza regényeiben. Eger: Líceum Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kusper J. (2020): Az otthonosság szomorúsága. A szimbolikus és retorikai otthonosság lehetőségei Gárdonyi Géza Az öreg tekintetes című regényében. Irodalomtörténet, 101, 4, 420–451. http://epa.oszk.hu/02500/02518/00370/pdf/EPA02518_irodalomtortenet_2020_04_421-441.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kusper J. (2021): Az én színrevitele a másik nyelvén. Gárdonyi Géza Vallomás című művének narratív rétegei. Irodalomtörténet, 102, 4, 289–297. http://real-j.mtak.hu/21494/3/EPA02518_irodalomtortenet_2021_3.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nagy B. (2014): A hangulat téralkotó funkciója. (Hangulat – tér – üveg). Topos, 3, 198–211. https://bit.ly/3LCaFvy

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nagy S. (2000): Gárdonyi közelében. (Studia Agriensia 21.) Eger: Eger Vára Barátainak Köre. https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_HEVE_StudiaAgriensia_021/?pg=0&layout=s

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pataki V. (2013): Elhallgatott mondatok. Gárdonyi Géza: A kürt. Palócföld, 6, 53–60.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pataki V. (2014): A háború narratívája. Gárdonyi Géza: „Háborús kisregények”. Tiszatáj, 7, 74–86. http://tiszataj.bibl.u-szeged.hu/22189/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sz. Király J. (2010): „Szenvedni akarok”. Gárdonyi az első világháborúban. In: Veres Gábor (szerk.): Agria. Az Egri Múzeum Évkönyve, XLVI, 415–432. https://library.hungaricana.hu/en/view/MEGY_HEVE_agria46/?pg=459&layout=s

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szalainé Király J. (2009): Gárdonyi Géza a Nyugatban. In: Veres Gábor (szerk.): Agria. Az Egri Múzeum Évkönyve, XLV. Eger: Dobó István Vármúzeum, 397–413. https://library.hungaricana.hu/en/view/MEGY_HEVE_agria45/?pg=440&layout=s

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szász L. (2013): A küszöblét motívumai. Gárdonyi Géza és Az öreg tekintetes. Kortárs, 12, 55–65. http://www.epa.hu/00300/00381/00187/EPA00381_kortars_2013_12_20463.htm

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Varga Z. (2000): Gárdonyi Géza könyvtára. Eger: Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Z. Szalai S. (2001): Sors és történelem: Tanulmányok Gárdonyi Gézáról. Miskolc: Felsőmagyarország Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Z. Szalai S. (2013): Gárdonyi nagy útja. Budapest: Kairosz Kiadó
 
 
close
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Kiemelés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      delete
      Kedvenceimhez adás

      A kiadványokat, képeket, kivonataidat kedvencekhez adhatod, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

      Ha nincs még felhasználói fiókod, regisztrálj most,
      vagy lépj be a meglévővel!

      Személyes mappák
      Mappába rendezés

      A kiadványokat, képeket mappákba rendezheted, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Személyes mappák
      Kivonatszerkesztés

      Intézményi hozzáféréssel az eddig elkészült kivonataidat megtekintheted, de újakat már nem hozhatsz létre.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Kivonatkészítés
      Folyamatos görgetés

      Választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan olvasnád-e a könyveket. A görgetősávon mindig láthatod, hol tartasz, mintha csak egy nyomtatott könyvet tartanál a kezedben.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Folyamatos görgetés
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave