Magyar Tudomány 2022/12
›
Megemlékezés
›
Szabó József (1822–1894) emlékére. A szaknyelvújító és a magyar kőzettan megalapítója • In Memory of József Szabó (1822–1894). The Reformer of Technical Terminology and the Founder of Hungarian Petrology

Szabó József (1822–1894) emlékére. A szaknyelvújító és a magyar kőzettan megalapítója

In Memory of József Szabó (1822–1894). The Reformer of Technical Terminology and the Founder of Hungarian Petrology

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hágen András

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

független kutató, Déli ASzC1 Bereczki Máté Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola, Baja

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

hagena@freemail.hu
 
„…sokkal könnyebb azoknak tudósokká lenni,
akik a Tudományoknak megtanulása végett
idegen nyelven tanulgatásra nem szorulnak.”
Apáczai Csere János (1653)
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szabó József, a nemzetközileg is elismert jogász, földtudós és természettudós kétszáz évvel ezelőtt született. A kőzettanban forradalmasította a vulkáni kőzetekben a földpátok meghatározását, ezzel a magmás kőzetek rendszerezését. 1848-ban

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Habsburg Birodalomban a Magyar Királyság elsősorban élelmiszerforrásként funkcionált, míg az ipari nyersanyagok kitermelése a IV. Béla által Erdélybe és a Felvidékre telepített német ajkú szászok feladata volt. Éppen ezért, valamint az I. Ferenc (osztrák császár és magyar király) által hazánkra erőltetett abszolutista, német ajkúvá alakítás miatt a magyar nyelvben nem alakultak ki a megfelelő szakszavak. Szabó József fontos szerepet vállalt a magyar szaknyelv megteremtésében és megújításban, különösen a reformkorban és 1848-ban, a magyar forradalom és szabadságharc idején. Erről tanúskodik az 1848-ban kiadott Bányaműszótár.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyarországi talajtani és agrokémiai vizsgálatokban is kulcsszerepet vállalt. Kiemelkedő szerepet játszott a magyarországi geológiaoktatásban, valamint segítette a magyar földtudósok elindulását és kiteljesedését. Fontos segítője volt ebben Hantken Miksa, az ő születésének 200. évfordulóját egy évvel ezelőtt, 2021-ben ünnepeltük.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

József Szabó, an internationally recognized lawyer, geologist and naturalist, was born 200 years ago. In petrology, he revolutionized the determination of feldspars in volcanic rocks, and by this paved the way to the systematization of igneous rocks.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

In the Hapsburg Empire, the Kingdom of Hungary functioned primarily as a source of food, while the extraction of industrial raw materials was the responsibility of the German-speaking Saxons settled in Transylvania and the Highlands by the Hungarian King Béla IV. For this very reason, and due to the absolutist German-speaking transformation imposed on the country by Francis I. (Austrian Emperor and King of Hungary), the Hungarian language did not develop the appropriate terminology and vocabulary.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

That is why József Szabó played an important role in the establishment and renewal of the Hungarian professional language, especially during the reform era and the 1848 Hungarian Revolution and War of Independence. This is evidenced by his Mining Dictionary published in 1848.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

He also took a key role in Hungarian soil science and agrochemical studies. He played an outstanding role in the education of geology in Hungary, and helped Hungarian geoscientists in starting and fulfilment of their profession. Miksa Hantken was an important helper for him, and his 200-years birth anniversary was celebrated in 2021.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: nyelvújítás, trachit, ásvány-kőzettan, talajtan
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: neologism, trachyte, mineralogy, soil science
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.183.2022.12.9
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cikk letöltése 
 

Bevezetés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szentmiklósi Szabó József a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozó Kalocsán látta meg a napvilágot 1822. március 14-én. Elemi és gimnáziumi tanulmányait Kalocsán, a bencés rendi iskolában végezte. A jogi tanulmányokat választotta továbbtanulás szempontjából. 1837 őszén tizenöt éves korában kezdte el a pesti egyetemen kétéves filozófiai és szintén kétéves jogi tanulmányait, melyeket 1841 őszén sikeresen, kitűnő eredményekkel fejezett be. Az egyéves jogi gyakorlatra Selmecbányára került. A kőzetek látványa nélkül felnőtt ifjú alföldi férfi számára lenyűgöző élményt jelentett a Kárpátok nyújtotta természeti szépség és a hegyvidékekben található kőzetféleségek. Olyannyira, hogy az 1842/43-as tanévre beiratkozott a Bányászati Akadémiára, ahol a tanév végére bánya- és kohómérnöki oklevelet szerzett. Az ügyvédi diplomát 1846-ban kapta meg. A magyar forradalom és szabadságharc idején Kossuth Lajos a Bányászati Osztály segédforgalmazójává nevezte ki. 1849-ben pedig Pest kerületi salétromfelügyelővé.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szabadságharc leverését követően a munkahelye Bécsbe költözött, ahová ő nem mehetett, ezért a pesti egyetemen az orvoskari-állattani-ásványtani tanszékből kiváló ásványtani tanszék szervezője és elindítója lett, helyettes tanári minősítésben. A tanszék vezetésével az ismert és megbecsült paleontológust, a cseh származású Carl Ferdinand Peterst bízták meg. Peters egészen 1860-ig maradt az ásványtani tanszék élén, ezután került Szabó kinevezésre.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szabó felismerte, hogy nemcsak a földtudományokban, de a természettudományokban is elmaradott Magyarország, különösen az ásvány-kőzettan és a talajtan szaknyelve. Magyar szaknyelv azért nem volt, mert a német nyelvterületekről érkező kifejezéseknek és szakszavaknak nem létezett magyar megfelelője. A magyar földtudós ezt a hiányt szerette volna pótolni.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szabó József (1822–1894) (Staub, 1895, 225., CC BY-SA 3.0 licenc)
 

Nyelvújítás a földtudományokban

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szabó József nyelvújító szándékai miatt vissza kell menni az időben a 18. század végére, amikor is erőteljes németesítés zajlott a Habsburg Birodalom nem német anyanyelvű részeiben. Ugyanakkor, a magyar rendek a hivatalos latin nyelv helyett a magyart kívánták államnyelvvé tenni. A felvilágosult, valamint a polgári reformokat is remélő nemesek, a liberális értelmiségi csoportok, a teljes népet is magába foglaló polgári nemzeti társadalom születésének lehetőségét és az önrendelkezés jogát is ezekben a reformokban látták (Gergely, 2005).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az irodalmi magyar nyelv kiművelésének lehetősége kedvező helyzetben volt, ugyanis a más ajkúakkal (német és szláv) körülvett zárt nyelvterületen a nyelvjárási tagoltság az érthetőséget nem veszélyeztette. A török hódoltsági területeken (Dél- és Közép-Magyar Királyság) a népességvesztés és belső migráció miatt a tagoltság tovább szűkült. A nyelvújításhoz a nemesség a politikai és anyagi támogatást jelentette.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nyelv megújulását nehezítette a művelt nemesség vidéki életmódja, a szellemi élet szétforgácsoltsága, valamint a pezsgő életű, magyar nyelvű városi kulturális központok teljes hiánya.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szókincs gyarapítására több, egymással vitázó álláspont is volt a korabeli Magyarországon. Egyesek erőltetetten gyártottak új szavakat, vagy a régies táj- és népnyelvi szavakat emelték irodalmi szintre. Ugyancsak idetartoznak azok, akik az idegen szavakat átvették, vagy a már bevett idegen eredetűeket elfogadták.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A legelőnyösebbnek az eltérő belső szóalkotások bizonyultak. Ugyanakkor heves viták alakultak ki a helyesírással kapcsolatban is, amely a szóelemzők és a kiejtés szerinti írásmód hívei, a „jottisták”2 és az „ipszilonisták”3 harcaként vonult be a magyar nyelv és irodalom történetébe.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Bányműszótár címlapja (Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nyelvújítás során a 19. század legelején a hagyományosabb ortológusok kerültek szembe a – nyelv szépirodalmi szintre emelését szorgalmazó – Kazinczy Ferenc vezette neológusokkal. Kazinczy azt vallotta, hogy a nyelvet az irodalomhoz kell igazítani. Eszménye volt a „tökéletes” stílus, ennek érdekében vállalta a szépirodalmi nyelv elszakadását a köznyelvtől. Így a nehézkes köznyelv rovására az irodalomban nemcsak a szóújításra, hanem az idegenszerűen ható eszközök, kifejezésmódok tudatos meghonosítására is törekedett. Elutasította a rusztikus durvaságot is a nyelvben. Így Kazinczy programja stílusreformot is tartalmazott, amely a nemesi feudális és a parasztpolgári rendszer közé beékelődő esztétikus polgári nyelvrendszert hívta életre. Úgy vélte, hogy a gyengébb eredeti művek helyett a színvonalas irodalomfordításra lenne szükség.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ortológusok és a Kazinczy vezette neológusok közül az utóbbiak győztek. A húszas években a szócsinálást felváltotta az archaikus és tájszavak beépítése. Így kialakult a többi táji szokás ötvözésével keletkezett és mindenki számára érthető köznyelv, annak az elegáns irodalmi változata és az egyes tudományágak magyar szaknyelve. A nyelvújítás gyakorlati alkalmazásában került kiemelt szerepkörbe Szabó József.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az alföldi jogász és földtudós első munkája még főiskolás korában íródott a selmeci iparegylet részére. Ebben fogalmazta meg a német bányászati és kohászati szakkifejezéseket magyarul. Ez pénz hiányában nem került kiadásra.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nagybányai kollégáival, a Pénzügyminisztérium kérésére kibővítette munkáját, melyet az 1848-as magyar forradalom márciusi eseményeinek hatására Budán Bányaműszótár címen kiadtak. Ebből az alapműből a 2900 szakszó négyötöde még a 20. század közepén is használatos volt (Vadász, 1970). Nyelvújítási szándékai a földtanon belül felkészült tudós képét rajzolták ki.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar szabadságharc bukását követően sokáig nem lehetett a magyar nyelvújítást előtérbe helyezni, így ezzel a kérdéssel közel tíz év múlva fog ismételten foglalkozni. A szakszavak nyelvújítási szándékait részletekbe menően az 1858-as, A nyelvtisztaság kérdése természettudományi irodalmunkban című vitairatában fejti ki: „Hátra van még a határ kitűzése, hogy meddig menjünk a tudományos nevezéktan magyarosításában és hogy miben áll a természettudományokra nézve a nyelv művelése.”

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„A nagyközönség szeret a természettudományokról hallani, olvasni. S mentől érthetőbb, mentől tisztább nyelven van a munka írva, annál kedvezőbb előtte.”

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Ezen egy tétel tűzi ki a határt, a meddig a purismus mehet a nélkül, hogy a tudományt haladásában gátolná, sőt addig vinni kötelességünk, hogy anyanyelvünknek, e nemzeti főkincsünknek csinosítására s tökéletesítésére a természettudományok részéről is közreműködjenek s tartozásunkat lerójuk.” (Szabó, 1858)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ugyancsak ebben a művében Szabó József kifejti, hogy milyen módszerrel „készítette” az új szavakat: „Igyekezzünk főleg az általános kifejezésekre készíteni szavakat s a fajneveknél a közönséges tárgyak számára; de éljünk a közműnyelvvel akkor, ha munkánk nem a nagy közönség, hanem a tudomány haladásának színvonalán álló szakférfiak vagy olyan tanulók számára van írva, kiknek az híd gyanánt szolgál a világirodalom termékeiből merítendő további szakképzettségre.” „Az élet oly nyelvet készít magának, melyben a gondolatok legkönnyebben mozognak, a túlság nyomását, minő például a feltétlen purismus, nem tűri, arra visszahatást gyakorol és mindig győz.”

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szabó számára az jelentette a határt, hogy mindenki megértse a kifejezéseket, nem gátolva ezzel sem a tudomány haladását, sem a szépirodalomban előforduló tájleírásokat. Az 1891-ben akadémiai előadásának írásban kiadott szövegében, az Idegen szók használatos módjában kifejezi elvi szándékait a magyar nyelvújításról:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„A nyelv gondolatok kifejezésének eszköze lévén, az eszmék változtatásával szintén változik.”

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Az idegen szókat a közbeszéd csak úgy mint az irodalom adoptálva vagy adaptálva veszi be, hol azok különböző fokban meghonosodnak. […] Az adaptált szók befogadása a magyar nyelvbe oly módon történik, hogy nemcsak a helyesírásnak, de bizonyos fokban a grammatikai kezelésnek kérdése is tekintetbe veendő.”

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Teljes megállapodottság semmi élő nyelvben nincs, nem is lehet, az csak holt nyelv attributuma. Az élő nyelv fejlődik szakadatlanul, minek folytán a helyesírás kérdése is állandóan fenntartja magát…” (Szabó, 1891)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az alföldi geológus törekvései nemcsak a főnévi szakszavakra terjedtek ki, hanem a melléknevekre is. 1891-es előadásában erről is tájékoztatja a magyar szaknyelvhasználókat. Helyteleníti a „vulkanikus, magnetikus, elementáris, prizmatikus, piramidális, bazikus, alkalikus” szóhasználatokat, az egyszerűbb, magyaros vulkáni, bázisos, alkaliás stb. helyett. Sajnálatosan Szabó ezen törekvését nem sikerült meghonosítani a magyar földtani szaknyelvben, de még a nyelvhelyességi szótárban sem (Vadász, 1970).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az utókor meggyőződése szerint Szabó József a kezdetektől kitűzött nyelvújítási szándékait következetesen végrehajtotta, valamint törekedett azok intézményesítésére. A Magyarítás a természettudományokban ezt írta: „Kívánatos, hogy minden tudományok műszavai (terminológia) a jelzendő tárgyak jelentését szabatosan kifejezőleg s a nyelv szabályai kellő tekintetbe vételével megmagyaríthassanak. Ellenben a tudományok terjeszthetősége érdekében nem kívánatos, hogy a tudományok műnevei (nomenklatúra) általában megmagyarosíthassanak” (Szabó, 1861c).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A híres magyar földtudós, Eötvös Loránd szóhasználatára is kitér Szabó József, amikor is Eötvös a „jégár” szót használja. Szabó kifejti, hogy helyesebb lenne a jeges szót használni, mivel a jégár működő jégre utal, míg a jeges a statikus, egy helyben álló jégre.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ugyancsak megjegyzendő, hogy nemcsak Szabó Józsefhez fűződik a geológiában a nyelvújítás, hanem egy igazi polihisztorhoz, Kossuth Lajoshoz is. Kossuth torinói emigrációja idején javaslatokat tesz, hogy egyes korszakokat jelölő nómenklatúrákat módosítsanak, illetve terjesszenek elő. Ilyen volt a negyedidőszak (kvarter) két korszakának a pleisztocénnek és a diluviumnak az átalakítása (Hágen, 2012).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szabó József a Magyarhoni Földtani Társulaton belül létrehozta a Földtani Szakszótár Bizottságot, amely pontokba foglalt határozatokat hozott a készülő szakszótár szavainak helyesírásáról és a magyarosítás irányelveiről. A magyar földtudós ilyen irányú törekvéseiről elismerően szólott Arany János is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az itt bemutatott írásból is látható, hogy Szabó a neológusokat képviselte. Az új szakszavakat idegen szavak magyarosításával kívánta megteremteni, azonban e törekvése nem volt teljesen sikeres, hiszen nagyon sok szakszó a múlt hagyományai alapján megragadt a geológiában.

A magyar kőzettan megteremtése

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar geológia egyik legnagyobb alakja olyan korban élt és alkotott, amelyben megindult a magyarság öntudatra ébredése. Ez az ébredés egybeesett a természettudományos fejlődéssel, azon belül a mikroszkópos kőzettan születésével is. Szabó József kőzettani felfedezéseivel a modern kőzettan megalapítói közé tartozik, mint például a nemzetközileg is elismert Ferdinand Zirkel, Harry Rosenbusch vagy Ferdinand Fouqué.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Elsőként 1815-ben vizsgálta Louis Cordier közönséges nagyító lencsékkel a kristályos kőzetek összetételét. E roppant nehézkes ásványmeghatározásban fél évszázadig nem történt számottevő változás. Időközben szerepet kapott a kőzetek kémiai analitikai vizsgálata. Ezt a kort nevezik az ásvány-kőzettani tudománytörténészek „kémiai periódusnak”.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mivel a kémiai vizsgálat időigényes folyamat volt, ezért Henry Clifton Sorby 1858-ban mikroszkóppal vizsgált drágaköveket vékony csiszolat formájában. Sorby 1862-ben átadta módszerét a német nyelvterületen élő és alkotó Zirkelnek. Ettől kezdve Zirkel a mikroszkópot rendszeresen alkalmazta. Számos kortársa ugyanezt tette, de tartózkodva a magmás kőzetek genetikai kérdéseitől, egészen Szabó Józsefig. Véleménye szerint a vulkáni kőzetek osztályozásának az ásványtani összetételen kell alapulnia, azon belül is a földpátok meghatározásával. Világviszonylatban elsőként, 1871-ben neki sikerült pontosan meghatároznia a földpátok tartalmát a vulkáni kőzetekben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Módszere az olvadásfokon és a Bunsen-láng nátrium-kálium színezéseinek intenzitásán alapuló kísérlet volt. Ennek során lehetővé vált a milliméteres szilánkok meghatározása a lángkísérletben. Ezzel a módszerrel oldja meg Szabó 1872. és 1873. évi tanulmányaiban a magyarországi vulkanitok andezit-dacit-riolit (Szabónál trachit) kőzetek rendszerezését.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezen felismerésével egy teljesen új korszakot nyitott meg a kőzettanban. Továbbá, a lángkísérleti módszere a korszerű ásványkémia megindítója volt hazánkban és külföldön is. Szabó módszerével világszerte megindulhatott a magmás területek részletes összefüggő vizsgálata és ennek alapján genetikai kiértékelése.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 20. század egyik legnagyobb magyar geokémikusa, Szádeczky-Kardoss Elemér (1961) vizsgálati értékelést végzett Szabó 1871–1873 között megjelent dolgozatairól. A következőket állapítja meg:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. elsőként lehetővé tette a legfontosabb kőzetalkotó ásványcsoport pontos és gyors meghatározását;
  2. kimutatta, hogy a rendszerezés döntő tényezője nem a kémiai, hanem a differenciáltabb állapotot képviselő ásványtani összetétel;
  3. megállapította, hogy a friss és módosult vulkanitok két genetikailag különböző sorozatot jelentenek;
  4. egy adott terület összefüggő különböző vulkanitjait genetikailag egységes magmás területből vezette le, mint annak – mai kifejezéssel élve – gravitációs differenciációs termékeit;
  5. utal arra, hogy a kőzetek kristályossági foka a lepusztulási mélység függvénye;
  6. megállapította, hogy a magmás ciklus együttesében az erupciós termékek időben fokozatosan bázisosabbá lesznek (Szádeczky-Kardoss, 1961).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szabó József nem zárkózott el külföldi tudósok eredményeinek felhasználásától sem, különösen abban a tekintetben, ami az oktatáshoz szükséges tankönyveket illeti. Ásvány-kőzettani és geokémiai eredményeit Szádeczky-Kardoss Elemér (1961) értékelése alapján határozhatjuk meg a legjobban: „Tisztában van azzal, hogy az ásvány-földtani tudományok legfőbb alapja az anyagismeret. Az első tehát, hogy az ásványtant megfelelő szinten művelje, és erre adjon alapot tanítványainak. Ezen a téren a már akkor erősen fejlett külföldi kezdeményezéseket követi.”

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szádeczky-Kardoss megállapításai Szabó Ásványtan tankönyvén követhetőek nyomon. Az első kiadásban (1861a) még a Werner-rendszer szerint adja meg az ásvány rendszerleírását. A többi kiadásban már a Dana-rendszert követi. A kristálytani leírásban pedig szembeállítja a Neumann-jelzést és a Miller-jelzést.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar kőzettan elindításán kívül foglalkozott még kőzetmechanikai elemzésekkel és a hazai magmatitfélék nyomószilárdságával. Horváth Ignác műegyetemi tanárral végzett a belföldi bányákban kőzettani és erőműtani vizsgálatokat. 1877–78-as dolgozata a legteljesebb nyomószilárdsági (töréshatár) adattár a hazai magmás burkolókőzetekről (Szádeczky-Kardoss, 1961).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egyszóval korszakalkotó volt a magyar ásvány-kőzettanban.

Talajtan és löszképződés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nyelvújításon és a kőzettanon kívül behatóan foglalkozott a talajtannal is, amit alföldi származása tett kötelezővé. Fontosnak ítélte a kőzetaljzat fölött a változó vastagságú feltalaj anyagának minőségi, szerkezeti, összetételi és származástani vizsgálatát. Véleménye szerint kiemelt fontosságú volt, hogy a földterület művelői ismerjék, milyen természetű földet művelnek, melyek a talaj hiányai, valamint azokat hogyan lehet pótolni, annak érdekében, hogy maximális legyen a termőképesség.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Agrokémiai vizsgálatokat végzett az alföldi talajokon, kiemelt figyelemmel a Békés-Csanád megyében (Szabó, 1861b) található talajokra. A szikes talajokról megállapította, hogy „hiányzik benne a mész”. „Ez okvetetlenül mésztrágyázást tesz szükségessé. Ez által valószínűleg kímélve lesz a trágya káli tartalma.”

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„A káli és phosphorsavat kell mindenekelőtt pótolni, mit jelenleg trágyával teszünk, igen, de mintegy felette szegény a szik ezen alkatrészekben, a tárgyázás jó hatása hamar kell lejárja magát, mivel a tapasztalás szerint a trágyát megeszi.”

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Békés-Csanád megyei talajtani vizsgálatait és eredményeit Szabó az alábbi megállapítással fejezte be: „Azonban ne felejtse a gazda, hogy a mi a tudomány segítségével itt elmondott, még csak kezdet, hogy a természetbúvár és a gyakorlat embere vállvetve vihetik a dolgot előbbre. Az indítvány a székek és a szurkosföldek javítására megvan téve, de a gazda teendője most kísérleteket tenni különféle helyeken és többféle arányban. Ez eredményről értesülvén a tudomány embere, alapot kap az ismeretet tovább fűzni vagy az által, hogy a megkezdett irányban tovább haladhat, vagy, hogy látván azok helytelenségét, más úton igyekszik a cél felé” (Szabó, 1861a).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Figyelemmel kísérte a löszkeletkezési kérdést és fejlődést is. A lösz képződését a korabeli kutatókhoz hasonlóan tévesen vízi eredetűnek vélte, ellentétben a napjainkban is elterjedt nézettel, hogy jégkorszaki, eolikus képződményről van szó (Sümegi et al., 2022).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sajnos talajtani kutatásait, hasonlóan a szaknyelvújításhoz, nem folytatta, hiszen munkája kiteljesedését a kőzettanban érte el, így ebben alkotott maradandót.

Társulati tevékenysége

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Rendszeresen utazott, és az évenkénti kirándulásairól jegyzőkönyveket készített. Saját tanulmányútjának eredményeit írta le az olaszországi Euganeákról, elsőnek ismerte fel a hazai felsőkréta Globotruncanákat a bakonyi Magyarpolányról. Floridában is egy új foraminiferafajt fedezett fel, amelyet átadott kortársának, az első magyar mikropaleontológusnak, Hantken Miksának (Hágen, 2021).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Emléktábla Budapesten a XIV. kerület Szabó József köz 2. szám alatt (Fotó: Krivánné Horváth Ágnes, 2022)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vadász Elemér Szabó Józsefről írott életrajzában (1970) leírta, hogy a magyar földtudós 1863-as és 1891-es jegyzőkönyveiben gyakran említ múló egészségügyi bántalmakat. Selmec-vidéki 1879-es túráján zsibbadást érzett jobb lábában. Ettől kezdődően a gyűjtést és a rendszeres megfigyeléseket már tanítványai végezték.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szabó nevéhez köthető a Természettudományi Közlöny (később Természet Világa) I. és II. kötete. A Magyarhoni Földtani Társulat alapító tagja, 1862–1866 között első titkár, 1870–1883 között alelnök, és 1883-tól kezdődően haláláig, 1894-ig a társulat elnöke volt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében elmondhatjuk, hogy Szabó József korszakalkotó munkát végzett a reformkori magyar nyelvújításban, valamint a magyar kőzettanban. Ásvány-kőzettanban elért eredményeit a legpontosabban egykori tanítványa, Tóth Ede foglalta össze: „Ő a mikroszkópos mineralógia megalapítója nálunk… Igazi világember… mégis törzsökös magyar.”

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Korszakalkotó zseni volt, de megmaradt magyarnak. A budapesti Fővárosi Tanács 1973-ban emléktáblát is avatott Szabó József emlékére.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összegzésül megállapítható, hogy a részletes természettudományi és földtani kutatásai mellett kiemelkedett a mikroszkópos mineralógia alkalmazásában. De nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy a (természettudományos) magyar nyelv lemaradását igyekezett felzárkóztatni a fejlett országok színvonalára. A kiemelkedő tudományos tettei miatt – hasonlóan Hantken Miksához – megérdemli a méltó megemlékezést születésének 200. évfordulóján is.

Irodalom

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Apáczai Csere János (1803): Magyar Encyklopedia. Új kiadás. Győr

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gergely A. (szerk.) (2005): Magyarország története a 19. században. Budapest: Osiris Kiadó, 166–168.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hágen A. (2012): Kossuth Lajos és a földtani korok. Magyar Tudomány, 173, 6, 692–698. http://www.matud.iif.hu/2012/06/06.htm

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hágen A. (2021): Az első magyar mikropaleontológus – Hantken Miksa (1821–1893). Természet Világa, 152, 12, 560–561.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Staub M. (1895): Szabó József (1822–1895). Természettudományi Közlöny, 25, 309, 225–240.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sümegi P. – Hágen A. – Molnár D. et al. (2022): A témával kapcsolatos kutatási előzmények. In: Sümegi P. – Molnár D. – Gulyás S. et al.: A sárgaföld emlékezete. A Kárpát-medence löszös szintjeinek kialakulása és fejlődéstörténete. Szeged: GeoLitera, 15–40. In Print

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szabó J. (1848): Bányaműszótár. Buda: az Egyetem betűivel. https://mek.oszk.hu/07100/07155/07155.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szabó J. (1858): A nyelvtisztaság kérdése természettudományi irodalmunkban. Pesti Napló, 1858. 06. 03. 9, 2493. szám, 1858. 06. 05. 9, 2494. szám

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szabó J. (1861a): Ásványtan. 4. kiadás, 1893: http://mek.oszk.hu/23100/23153/23153.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szabó J. (1861b): Geológiai viszonyok és talajnemek ismertetése. 1. füzet. Békés és Csanád megye. Pest: Herz ny.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szabó J. (1861c): Magyarítás a természettudományban s külön annak gyakorlati jelentősége. Pest: M. Tud. Akadémia külön kiadása

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szabó J. (1878a): Petrographiai s geológiai tanulmányok Selmecz környékéről (II. rész): a Rhyolith s Trachit képződésének körülményei. Földtani Közlöny, VIII. 3–4, 47–70. http://epa.oszk.hu/01600/01635/00515/pdf/EPA01635_foldtani_kozlony_1878_03-04_047-070.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szabó J. – Horváth I. (1878b): A belföldi bányákban termelt burkolatkövek kőzettani és erőműtani vizsgálata. Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szabó J. (1891): Az idegen szók használás módja. Pest: Akadémia III. Osztály kiadása, http://real-eod.mtak.hu/3570/1/MTA_Konyvek_277996_000816602.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szádeczky-Kardoss E. (1961): Szabó József az ásvány és kőzettudós. Földtani Közlöny, XCI, 3, 251–263. http://real-j.mtak.hu/8903/3/Foldtani_Kozlony_1961_91_3.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vadász E. (1970): Szabó József. (A múlt magyar tudósai) Budapest: Akadémiai Kiadó, http://real-eod.mtak.hu/6710/1/000953932.pdf
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Magyar Tudomány Ünnepe keretén belül az MTA X. Földtudományok Osztálya Földtani Tudományos Bizottságának, Geokémiai, Ásvány- és Kőzettani Tudományos Bizottságának és a Magyarhoni Földtani Társulatnak közös rendezésében került sor 2022. november 9-én az MTA Székházában a
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

200 éve született Szabó József, a hazai geológia megteremtője

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

című rendezvényre.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az előadóülés Szabó József gazdag életútján keresztül mutatta be a geológia főbb tudományterületeinek fejlődését, trendjeit. Szabó József életútja mellett három-három földtani, illetve ásvány- és kőzettani tematikájú előadásban a hazai geológiai kutatással foglalkozó műhelyek előadói közösen ismertették az elmúlt 200 év fejlődését, a Szabó József munkásságát követő időszakban született új geológiai eredményeket.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A teljes előadóülés a következő linken tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch?v=FsvGPrAL9ws&t=39s
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1 Agrárszakképzési Centrum  
2 Jottisták: a szóelemzés elve szerinti helyesírás, amely a mondja, látja írásmódot ajánlja. Fő vezetői: Révai Miklós, később Kazinczy Ferenc.
3 Ipszilonisták: a kiejtés elvét képviselik, ilyen például a mongya, láttya. Fő képviselőjük Verseghy Ferenc volt. Miután Kazinczy a jottisták mellett foglalt állást, az ipszilonisták elvesztették a „csatát” a jottistákkal szemben.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave