Új természeti erőforrás? A hasznosítható földtani közeg osztályozása, értékelése és szabályozása

A New Natural Resource? The Typology, Assessment, and Governance of Underground Space Use

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hámor Tamás1, Hámorné Vidó Mária2*1

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1PhD, önkéntes oktató, Pécsi Tudományegyetem, Pécs

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2PhD, tudományos főmunkatárs, Pécsi Tudományegyetem

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulmány a hasznosítható földtani közeg kormányzási modelljének kidolgozását szorgalmazza más felszín alatti természeti erőforrásokkal egységben, ide értve ezek felmérését, osztályozását, hasznosításuk fenntarthatósági és kritikalitási értékelését. Az új szabályozási koncepció összhangban áll a fenntarthatóság, a körkörös gazdaság, az erőforrás-hatékonyság, a reziliencia, a nyílt stratégiai autonómia, és a jó kormányzás uniós politikákkal. Munkahipotézisként, ez az országos és regionális stratégiai hatásvizsgálatok kiterjesztett alkalmazásával és a területfejlesztés térfejlesztéssé alakításával valósítható meg, amely feltételezi több tudományág, szakmai hatóság és döntéshozatali szint harmonizált tevékenységét, átjárható térinformatikai rendszerek kifejlesztését és rendszeres frissítését (4D).
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

The present study is to promote the development of a new governance model of underground space use in harmony with the extraction of other underground natural resources, including the survey, the classification, and the sustainability and criticality assessment of these resources. The new governance concept is in line with the European Union policies on sustainability, circular economy, resource efficiency, resilience, open strategic autonomy, and good governance. In theory, this new governance is feasible with the enhanced application of the strategic impact assessment and the transformation of land use planning into 3D spatial development. It implies the co-operation of multiple disciplines, competent authorities, and decision makers at different levels, and the development of transparent and updated (4D) geoinformation systems.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: földtani közeg hasznosítása, természeti erőforrások értékelése, stratégiai hatás­vizsgálat, térfejlesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: utilization of underground space, natural resource assessment, strategic impact assessment, spatial development
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.184.2023.6.10
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Bevezetés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A felszín alatti térrész, avagy a földtani közeg hasznosítható természeti erőforrás. Hámorné Vidó Mária és szerzőtársai (2021) osztályozásukban hét típusát különítik el: gáz- és víz- (energia) tározás, ipari szén-dioxid-elhelyezés, hulladékelhelyezés, védelmi alkalmazás, kutatás és archiválás, városi és interurbán infrastruktúra. Az osztályozás kiterjeszthető a kinyerhető földtani erőforrásokra: szilárd ásványi nyersanyagok, szénhidrogének, geotermális energia, felszín alatti vizek, geofizikai erőterek. A két nagy csoport összefoglalóan a földtani erőforrások vagy felszín alatti természeti erőforrások. A földtani erőforrások egységes értékelésére és új kormányzási modelljére szükség van, mert a jelenlegi tervezési és engedélyezési gyakorlatban ezek hasznosítása gyakran a többi rovására történik, környezetvédelmi és vagyongazdálkodási konfliktusokat teremtve.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A földtani közeget az emberiség a prehisztorikus időktől használja, a barlangokat menedékként, a tűzköveket és más kőzeteket használati tárgyak nyersanyagaként (von der Tann et al., 2020). A legmélyebb ismert barlang 2,2 km, a legmélyebb felszín alatti létesítmények a 12,3 km mély fúrólyukak. A kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége meghaladja a teljes biomassza tömegét, az éves kitermelés 65 Gt (Elhacham et al., 2020). A földtani közeg hasznosítása a szabad felszíni terület csökkenése, az ingatlanárak növekedése, az új hasznosítási igények megjelenése és a technológia fejlődése eredményeként felgyorsult az utóbbi évtizedekben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatók több csoportja foglalkozik a kérdéskörrel, a városi és az interurbán felszín alatti infrastruktúrával, a felszín alatti természeti erőforrások kinyerésével és a térinformatikával. Kevés kutatás vizsgálja a hasznosítások közötti konfliktusokat és ezek fenntartható megoldását (Field et al., 2018; Volchko et al., 2020). A földtani erőforrások több szempontú osztályozásáról a U.S. Geological Survey (USGS) által készített tanulmány ismert (Jenni et al., 2018), de ez nem tér ki az e tanulmányban taglalt összes erőforrásra, és nem tartalmaz kritikalitási értékelést. A Pécsi Tudományegyetemen e problémaegyüttes megoldásainak kidolgozására indult el egy interdiszciplináris OTKA-kutatás 2022 decemberében, „A felszín alatti természeti erőforrások egységes értékelése a térfejlesztéssé átalakuló terü­letfejlesztésben” címmel, a tanulmány ennek első eredményeit mutatja be.
 

A földtani közeg jelenlegi hasznosításai és osztályozásuk

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ásványi anyagok kitermelése az egyik legrégebbi emberi tevékenység, és mintegy 800 000 km2 földterületet érint (Cherlet et al., 2018). A dél-afrikai Mponeng-aranybánya a világ legmélyebbje (4 km), a legnagyobb külfejtés a Bingham Canyon-bánya (USA), 1,2 km mély és 4 km átmérőjű. Milliónyi mélyfúrás hatol a felszín alá változatos céllal és mélységben. A legmélyebb fúrás a Szahalin-2 szénhidrogén-kutató fúrás Oroszországban (12 376 m) és a Maersk BD-04A (12 290 m) Katarban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A földtani közeg hasznosításának egyik leggyorsabban fejlődő csoportja a gáz, a cseppfolyósított gáz, a sűrített levegő, a hidrogén és szintetikus gáz, az energetikai víztározás és a termálenergia-tárolás, amelyek az energiaellátás napi vagy szezonális kilengéseit céloznak kiegyenlíteni, de a háborús zavarokra is megoldást jelenthetnek. Ezeket egykori szénhidrogénmezőkbe, letermelt bányákba, kősóformációkba vagy sósvizes rétegvíztartókba telepítik. Az ipari szén-dioxid földtani elhelyezésének feltétele a földtani és a mérnöki gátak hosszú távú együttes működése. A befogadó képződmények hasonlóak a gáztározásra alkalmas formációkhoz, ma huszonhat ilyen létesítmény működik a világon.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A megújuló geotermikusenergia-szektorban a sekély hőszivattyús rendszerek 2–200 m mélyek, a geotermikus kútpárok és tripletek több száz méter mélyek. A nagyobb projektek mélysége a szénhidrogénmezőkéhez hasonló és a „Hot Dry Rock” technológia is használ ferdített vagy horizontális fúrásokat és hidraulikus rétegrepesztést. A geotermikus energia és a radioaktivitás mellett kevésbé hasznosított geofizikai erőforrás a Föld mágneses és gravitációs tere (navigáció, ár-apály energia, földtani kutatás), a kőzetek piezoelektromossága és a litoszféra nyomásterei.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A felszín alatti vizek kb. kétmilliárd ember számára jelentik az elsődleges ivóvízforrást. E vízkészletek jelentős része feltételesen megújuló és veszélyeztetett a sós rétegvizek átfejtődése, a hidrodinamikai egyensúly megbolygatása, a gondatlan mélyfúrások és az elmúlt kétszáz év szennyeződéseinek leszivárgása okán. A felszín alatti vizek a legsérülékenyebb földtani erőforrások, ezekhez kötődik a legtöbb környezeti és jogi konfliktus.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A települések felszín alatti infrastruktúrája hatezer éves történelmi kategória. A hagyományos alkalmazások mellett (víz- és energiaellátás, csatorna, temetkezés, raktározás, polgári védelem, közlekedés, vezetékes telekommunikáció, bányászat) az épületek egyre mélyebbre terjeszkednek, a Deep Pit Hotel Sanghajban a legmélyebb a világon, az egykori kőfejtőbe települt tizenhat szintes szálloda 80 m mély. A Gjøvik Olimpiai Csarnok Norvégiában 55 m mély, Európában a legmélyebb garázs Leidenben 22 m mély, Hangcsouban (Kína) egy 12 szintes parkoló 40 m mély. A városok alatt is folyik a geotermikus energia és a szénhidrogének kitermelése ferdített és horizontális mélyfúrásokkal.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az interurbán felszín alatti infrastruktúra, a „nyomvonalas létesítmények” (csővezetékek, kábelek, alagutak) az energia- és vízellátás, szennyvíz, közlekedés, telekommunikáció, ipari szén-dioxid, egyéb folyékony és gáznemű anyagok felszín alatti szállítása céljából terjedt el. A leghosszabb alagutak elérik a 100 km-t és a 17,6 m átmérőt, a Gotthard alagút 2300 m. A világ autóalagútjainak a hossza kb. 30-40 ezer km, a többi alagúttal együtt kb. 200 ezer km. Az Elon Musk-féle Hyperloop 1000 km/óra sebességű kapszula alacsony nyomású zárt csőrendszerben közlekedne városok között. A világ szénhidrogén-vezetékeinek hossza 2 millió km. Megkezdődött a nagyfeszültségű egyenáramhálózat (URL1) telepítése az Egyesült Államokban és Kínában, kisebb teljesítményű vonalak Európában is működnek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A világon keletkező 2 milliárd tonna települési hulladék kb. 33%-a földtani lerakóban kerül ártalmatlanításra. A radioaktív hulladékok földtani elhelyezése hosszú távú, biztonságos ártalmatlanítási módszer. Európában Belgium, Finnország, Franciaország, Svédország és Svájc rendelkezik felszín alatti laboratóriummal a nagy aktivitású hulladék elhelyezésének vizsgálatára. Az egyesült államokbeli Waste Isolation Pilot Plan (WIPP) perm időszaki evaporit formációban települ 700 m mélyen, ez a világ első nagy aktivitású radioaktívhulladék-lerakója, transzurániumokat tartalmazó katonai hulladékokkal. A nukleáris kísérleti helyszínek 75%-a (1528) felszín alatti mélyfúrás, 150–800 m mélységgel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A felszín alatti védelmi létesítmények igen elterjedtek. A második világháború idején Németország 143 hadiüzemet telepített a felszín alá, de jelenleg is nagy alapterületű létesítmények (≥ 200 000 m2) üzemelnek világszerte, például Corsham Computer Center, Rudloe Manor (Nagy-Britannia), Pantex Plant, Cheyenne Mountain Complex (USA).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A felszín alatti kutató laboratóriumok és archívumok is a hasznosítás bővülő szegmenséhez tartoznak. A kínai Csinping Laboratórium a neutrínó és a sötét anyag befogására a világ legmélyebb létesítménye, 2,4 km mély. A Gran Sasso Nemzeti Laboratórium Olaszországban 400 m mély, területe 6000 m2. A Svájcban működő CERN ciklotron alagútja 27 km hosszú. Az antarktiszi IceCube Neutrínó Obszervatórium egy köbkilométeres detektor a jégben, 2500 m mélyen. Németország kulturális örökségét 400 m mélyen a Barbarastollen-bányában védik. A norvégiai Spitzbergák Nemzetközi Magbunker 60 m fedőkőzete alatt a permafrosztban növénymagokat tárolnak. Digitális társadalmunk különösen kitett a napkitöréseknek, ezért a szerverközpontok és digitális archívumok a felszín alá települnek, a GitHub Arktikus Kódbunker 250 m mélyen, nem messze a magbunkertől, a Spitzbergák permafrosztjában nyílt forráskódokat tárol.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A földtani közeg hasznosításában értelmezhető a körkörös gazdaság a létesítmények többcélú vagy időben változó hasznosításával. Így a WIPP-ben a radioaktív hulladék lerakása mellett neutrínóbefogás is zajlik. Canfrancnál, a spanyol–francia határon lévő vasúti alagút ma nemzeti laboratórium. Kuala Lumpurban egy 9,7 km hosszú, 30 m mély, 13,2 m széles „okosalagút” magába fogad egy elterelt folyót, infrastruktúra-kábeleket és egy közutat, amely áradáskor vízelvezetésre alakítható át. A bányatérségek többcélú hasznosítására számtalan példa van (Hámor et al., 2021; Hámorné Vidó et al., 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hasznosítható földtani közeget nem lehet a többi földtani erőforrástól elkülönítetten tárgyalni. Az 1. táblázat e két csoport osztályozását ábrázolja, feltüntetve a mélységközöket, az erőforrások jellegét és típusát. A „stock” (statikus készlet) vagy „flow” (dinamikus készlet) típusú, megújuló vagy nem megújuló (véges) kategóriák jól ismertek. A „kritikus” minősítési eljárás a nem energiahordozó nyersanyagok és az infrastruktúra esetében ismert (EB, 2020a). Az osztályozás további szempontja, hogy a létesítménynek mennyiben feltétele a földtani alkalmasság, illetve a műszaki kivitelezés. Az utóbbira mindig szükség van, de több esetben a mérnöki megoldások nem képesek önmagukban pótolni a földtani alkalmasságot. Az osztályozás elvégezhető az alkalmas földtani formációk kőzettípusa vagy geotechnikai és vízföldtani jellemzőik alapján is, de a lenti osztályozás gyakorlatiasabb, figyelembe veszi a kitermelési és hasznosítási célokat, a jogi hagyományokat, és a tárolandó vagy kitermelendő anyagok halmazállapotát.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. táblázat. A földtani erőforrások osztályozása, mélységköze és típusa (Hámorné Vidó et al., 2021 nyomán)
Földtani erőforrások
Mélységköz
Erőforrás típusa
kinyerhető földtani erőforrások
szilárd ásványi nyersanyagok
0–4000 m
stock típusú
nem megújuló, részben kritikus
kőolaj és földgáz
0–6000 m
(12,4 km)
stock (és flow) típusú
nem megújuló, részben kritikus
geotermális energia
0–6000 m
flow típusú
megújuló (feltételesen)
felszín alatti vizek
0–2000 m
feltételesen megújuló, kritikus
geofizikai erőterek
n. a.
végtelen, megújuló
földtani közeg hasznosítása
gáz- és víz- (energia) tározás
100–3500 m
természeti és mérnöki gátak
véges
ipari szén-dioxid-elhelyezés
1000–3500 m
természeti és mérnöki gátak
véges
hulladékelhelyezés
0–1500 m
természeti és mérnöki gátak
végtelen
védelmi alkalmazás
0–1000 m
mérnöki és természeti gátak
végtelen
kutatás és archiválás
0–2400 m
mérnöki és természeti gátak
végtelen
városi infrastruktúra
0–100 m
mérnöki alkotás
véges, kritikus
interurbán infrastruktúra
0–2300 m
mérnöki alkotás
végtelen
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A földtani közeg hasznosításának fő gátjai (a) a konfliktus a kinyerhető földtani erőforrásokkal, vagy (b) több hasznosítás vetélkedése ugyanazon alkalmas földtani rezervoárért (ti. megfelelő porozitás, áteresztőképesség, repedezettség, zárórétegek, vízmentesség, hozzáférhetőség stb.). Ezek a konfliktusok legkésőbb a hatósági engedélyezések során jelentkeznek, és bírósági perekbe is torkollnak. Elég itt utalni arra, hogy idehaza a felhagyott mélyfúrások tulajdonjoga bírósági eljárást eredményezett, és az Egyesült Királyságban az ingatlanokról szóló törvényt (Trespassing Act) módosítani kellett a felszíni ingatlanok alá húzódó ferdített és horizontális kutak miatt. Az Unió jogszabályi környezetének ismertetését Hámorné Vidó Mária és szerzőtársai (2021) elvégezték, és konklúzióként megállapították, hogy a földtani erőforrások és az ezekhez tartozó értékláncok jelentős részét szabályozza az uniós jog, de a nemzeti szuverenitási körbe tartozók kivételt képeznek, így a talaj, altalaj, földtani közeg hasznosítása, a szilárd ásványi nyersanyagok kutatása és kitermelése, a területfejlesztés és településrendezés.
 

A földtani erőforrások kritikalitási elemzése

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az erőforrások minősítése az abszolút (technológiai vagy földrajzi elérhetőség) vagy a relatív szűkösség (gazdasági jelentőség, kereslet, gazdaságosság) szempontjából közgazdasági kategória. Ezen alapul az ásványvagyon készletminősítése, kiegészítve a környezeti és társadalmi fenntarthatósági kritériumokkal. Az ökoszisztémákra az eszmei értékszámítást alkalmazzák. A kritikus infrastruktúrák irányelv nem mennyiségi alapon definiál („eszközök, rendszerek…, amelyek elengedhetetlenek a létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához, valamint amelyek megzavarása vagy megsemmisítése jelentős következményekkel járna”) (Tanács, 2008, URL3).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kritikus nyersanyagokra való kereslet és kínálat összefüggését fejlesztette tovább az EU egy kompozit indikátorrá (EB, 2020a), amely magában foglalja a vállalati koncentrációt, az exportőr ország jó kormányzási mutatóját, az EU importfüggőségét, a kereskedelemgátló tényezőket a kínálati oldalon, illetve a helyettesíthetőségi potenciált és az ágazati hozzáadott értéket a gazdasági jelentőség oldalon. Az 1. ábra kísérletet tesz a földtani közeg hasznosítások relatív kritikalitásának kvalitatív meghatározására Európában, más földtani erőforrásokkal is összevetésben. A vízszintes tengelyen a kereslet és a gazdasági jelentőség szerepel, a függőleges tengelyen a kínálati oldal magában foglalja az elérhetőséget (földtani és földrajzi elérhetőséget), az ellátásbiztonságot (a kinyerhető erőforrások vonatkozásában), valamint a sérülékenységet a földtani közeg hasznosítások kontextusában (politikai és terror kitettség, környezetvédelem). A nyilak a trendeket hivatottak jelezni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A paraméterek eltérhetnek országonként, de megállapítható, hogy a felszín alatti vizek és a felszín alatti városi infrastruktúra a leginkább konfliktusokkal terhelt, és a szűkösség is ezekre a legjellemzőbb. A szénhidrogének jelentős erőforrások, az Európán belüli készletek alárendeltek, de a dekarbonizációs erőfeszítéseknek köszönhetően ezek kritikalitása csökkenő tendenciát mutat. Ezzel szemben a nem energetikai szilárd ásványi nyersanyagoknál a kritikus nyersanyagok száma kilenc év alatt megduplázódott (14 → 30), és e trend tartós.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ipari szén-dioxid elhelyezésében a megfelelő földtani formáció, a gazdaságos befogás és a szállítás a gátló tényezők. A gáztárolás és az energetikai víztározás gazdasági jelentősége növekvő. A geotermikus energia kinyerése rutinfeladat, szerepe nő, de a legjobb rezervoárok elérhetősége és fenntarthatósága kihívást jelent. Az interurbán felszín alatti infrastruktúra gazdasági jelentősége kimagasló, egy része már ex lege kritikusnak vagy „közös érdekűnek” minősül. A körkörös gazdaság mutatója, hogy a földtani hulladékelhelyezés jelentősége, a radioaktív hulladékok kivételével, csökken. A honvédelmi, kutatási, archiválási hasznosítások növekvő tendenciájúak, de ritkaságuk miatt a földtani tér nem jelent korlátot. A geofizikai erőterek kiaknázása ma elenyésző, de lényegében végtelen erőforrás.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. ábra. A földtani erőforrások relatív kritikalitása és ennek várható jövőbeli alakulása (Hámorné Vidó et al., 2021 nyomán)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A modell a felszíni erőforrásokkal való kölcsönhatásokat nem veszi figyelembe, és nem számszerűsíti a közgazdasági, környezetvédelmi és társadalmi nettó hozamot, ezért egyfajta szakértői becslés.
 

Jó kormányzás, a földtani közeg új szabályozási koncepciója

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A földtani erőforrások konfliktusai azt jelzik, hogy szabályozásuk nemzeti szinten sem jó. Brad Field és szerzőtársai (2018), valamint Yevheniya Volchko és szerzőtársai (2020) szerint az első engedélyes „mindent visz” („first-come-first-served”), amely aligha feleltethető meg a jó kormányzás és a gondos erőforrás-gazdálkodás alapelveinek. A legtöbb országban a földtani közeg átfogó szabályozása feltételezné az Alkotmány, a Polgári Törvénykönyv és a nemzeti vagyonról szóló törvény módosítását a kérdéses tulajdonjogi helyzetek tisztázására (például: ingatlanok mélységi kiterjedésének lehatárolása, felhagyott bányatérségek és mélyfúrások, valamint a földtani közeg tulajdonjoga). Az EU eddigi próbálkozásai a talaj és „altalaj”, a területfejlesztés és az ásványi nyersanyagok gazdálkodásának szabályozására rendre elbuktak. Ezek a nemzeti szuverenitás anyagi megtestesítői, eredeti elemei a nemzeti vagyonnak, a tagállamok a szubszidiaritási elvre és az alapszerződési felhatalmazás hiányára hivatkozva vétózták meg az eddigi kezdeményezéseket (Christmann et al., 2014; Montanarella, 2015). Az új globális kihívások miatt (Covid19, háborúk, extrém időjárás, dekarbonizáció, terrorizmus), valamint a nyílt stratégiai autonómia (EB, 2021) és a reziliencia (Makana et al., 2016) igénye miatt a szabályozási keretrendszer fejlesztése elodázhatatlan, és már jelentek meg erről politikai utalások (EB, 2020b; EP, 2022). A földtani erőforrások, ezen belül a hasznosítható földtani közeg egységes közösségi szabályozása azonban a közeli jövőben nem tűnik megvalósíthatónak a fent vázoltak miatt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tagállami szinten a fentiek orvoslására alkalmas lehet a stratégiai hatásvizsgálat, amely országos és regionális programokra alkalmazandó az ágazati konfliktusok megelőzésére. E mellett az országos és regionális területfejlesztési terv az a tervezési szint és jogintézmény, amely alkalmas a fejlesztési célok és az ezeknek megfelelő földtani térrészek felmérésére, a versengő hasznosítások összevetésére a továbbfejlesztett kritikalitási elemzéssel. Mindkét eljárás biztosítja a szakmai egyeztetések és a társadalmi viták lefolytatását.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ehhez szükséges a jelenlegi, jellemzően kétdimenziós tervezési és nyilvántartási rendszerek térbeli, sőt négydimenziós, időbeli változások követésére alkalmas továbbfejlesztése, és ezek átjárhatóságának biztosítása. A geológiai szolgálatok, bányafelügyeletek, környezetvédelmi felügyelőségek, földhivatalok, építésügyi hatóságok és vízügyi igazgatóságok azok az állami szervezetek, amelyek rendelkeznek a megfelelő tudásbázissal, és amelyek képesek az adatfrissítések hatósági kikényszerítésére, valamint a közérdekű adatszolgáltatásra.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az itt vázolt koncepcióhoz hasonlóan Hollandia radikális intézkedési sorozat keretében a Környezeti és Tervezési Törvény (Omgevingswet, URL2) módosításával integrálta a térfejlesztésre vonatkozó jogszabályokat. A területfejlesztési terveket egységes környezeti terv váltja fel, az engedélyeket digitális „egyablakos” rendszerben lehet benyújtani, de a kérelmet a helyi vagy a regionális hatóság vizsgálja meg, és adja ki az engedélyt. Jasper Griffioen és szerzőtársai (2014) a hollandiai 3D-felszín alatti információs rendszer fejlesztését mutatták be az új integrált térfejlesztési program szolgálatában. A hasznosítható földtani közeg felmérésére a Német Föderális Földtudományi és Természeti Erőforrás Intézet is 3D modellezési projektet indított, a Német Környezetvédelmi Ügynökség pedig definiálta a „potenciálisan hasznosítható zónák” körét (Kahnt et al., 2015). A EuroGeoSurveys által kifejlesztett European Geological Data In­frastructure információt szolgáltat a felszín alatti erőforrásokról és a földtani veszélyforrásokról.
 

Összefoglalás

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A felszín alatti térrész vagy földtani közeg régóta hasznosított természeti erőforrás, amelynek a jelentősége napjainkban felértékelődik. Számos földtani erőforrás már kritikusnak tekinthető, vagy az lesz a jövőben, ideértve a földtani közeg egyes hasznosításait, például a városi infrastruktúrát. A mai szabályozási és hatósági keretek és a tudásbázis nem képes hatékonyan megfelelni e kihívásnak, ezt jogi és környezeti konfliktusok jelzik. Uniós jogalkotásra kevés az esély, a megoldást tagállami szinten a stratégiai hatásvizsgálat kiterjesztett alkalmazása és a területfejlesztés térfejlesztéssé alakítása jelentheti. A földtani erőforrások harmonizált kormányzása segítheti a társadalmi és gazdasági rezilienciát, amely válságok idején különösen fontos.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulmány elkészítése az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával működő K142550 számú projekt keretében, a K_22 pályázati program finanszírozásában valósult meg.
 

Irodalom

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cherlet, M. – Hutchinson, C. – Reynolds, J. et al. (eds.) (2018): World Atlas of Desertification. Luxembourg: Publication Office of the European Union, DOI: 10.2760/06292, https://wad.jrc.ec.europa.eu/atlas

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Christmann, P. – Diercks, T. – Marlet, C. et al. (2014): Recommendations on the Framework Conditions for the Extraction of Non-energy Raw Materials in the European Union. Report of the Ad Hoc Working Group on Exchange of Report of the Ad Hoc Working Group on Exchange of Best Practices in Minerals Policy and Legal Framework, Information Framework, Land-Use Planning and Permitting. Brussels: DG GROW, https://ec.europa.eu/docsroom/documents/5571/attachments/1/translations/en/renditions/native

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

EB – Európai Bizottság (2020a): Study on the EU’s List of Critical Raw Materials. Brussels, DOI: 10.2873/11619, https://ec.europa.eu/docsroom/documents/42883/attachments/1/translations/en/renditions/native

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

EB – Európai Bizottság (2020b): A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – 2020. évi stratégiai előrejelzési jelentés – A reziliensebb Európa felé vezető út felvázolása. /COM/2020/493/ Brüsszel, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52020DC0493

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

EB – Európai Bizottság (2021): A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai gazdasági és pénzügyi rendszer: A nyitottság, az erő és a reziliencia előmozdítása. /COM/2021/32/ Brüsszel, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:52021DC0032

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Elhacham, E. – Ben-Uri, L. – Grozovski, J. et al. (2020): Global Human-Made Mass Exceeds All Living Biomass. Nature, 588, 442–444. https://fisherp.mit.edu/wp-content/uploads/2021/01/s41586-020-3010-5.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

EP – Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság együttes nyilatkozata (2022): Az EU 2023. és 2024. évi jogalkotási prioritásai. 2022/C 491/01, 1–6.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Field, B. – Barton, B. – Funnell, R. (2018): Managing Potential Interactions of Subsurface Resources. Proceedings of the Institution of Mechanical Engineers, Part A: Journal of Power and Energy, 232, 1, 6–11. DOI: 10.1177/09576509177176, https://journals.sagepub.com/doi/10.1177/0957650917717628

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Griffioen, J. – van Wensem, J. – Oomes, J. L. et al. (2014): A Technical Investigation on Tools and Concepts for Sustainable Management of the Subsurface in the Netherlands. Science of the Total Environment, 485, 810–819. DOI: 10.1016/j.scitotenv.2014.02.114

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hámor T. – Vidal Legaz, B. – Zampori, L. et al. (2021): A Review of European Union Legal Provisions on the Environmental Impact Assessment of Non-Energy Minerals Extraction Projects. Luxembourg: Publications Office of the European Union. DOI: 10.2760/705726

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hámorné Vidó M. – Hámor T. – Czirok L. (2021): Underground Space, The Legal Governance of a Critical Resource in Circular Economy. Resources Policy, 73, October, DOI: 10.1016/j.resourpol.2021.102171, http://publicatio.uni-sopron.hu/2178/1/Underground-space-the-legal-governance-of-a-critical-resource-in-circular-economyResources-Policy.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jenni, K. E. – Pindilli, E. – Bernknopf, R. et al. (2018): Multi-Resource Analysis – Methodology and Synthesis. (Circular 1442) Reston, VA: U.S. Geological Survey, DOI: 10.3133/cir1442, https://pubs.er.usgs.gov/publication/cir1442

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kahnt, R. – Gabriel, A. – Seelig, C. et al. (2015): Unterirdische Raumplanung –Vorschläge des Umweltschutzes zur Verbesserung der über- und untertägigen Informationsgrundlagen, zur Ausgestaltung des Planungsinstrumentariums und zur nachhaltigen Lösung von Nutzungskonflikten. Teil 1. Dessau-Roßlau: Umweltbundesamt, https://www.umweltbundesamt.de/publikationen/unterirdische-raumplanung-vorschlaege-des

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Makana, L. O. – Jefferson, I. – Hunt, D. V. L. et al. (2016): Assessment of the Future Resilience of Sustainable Urban Sub-Surface Environments. Tunneling and Underground Space Technology, 55, 21–31. DOI: 10.1016/j.tust.2015.11.016

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Montanarella, L. (2015): Agricultural Policy: Govern Our Soils. Nature, 528, 7580, 32–33. DOI: 10.1038/528032a, https://www.nature.com/articles/528032a

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Volchko, Y. – Norrman, J. – Ericsson, L. O. et al. (2020): Subsurface Planning: Towards a Common Understanding of the Subsurface as a Multifunctional. Resource Land Use Policy, 90, 104316. DOI: 10.1016/j.landusepol.2019.104316, https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S026483771931316X

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Von der Tann, L. – Sterling, R. – Zhou, Y. (2020): Systems Approaches to Urban Underground Space Planning and Management. A Review. Underground Space, 5, 144–166. DOI: 10.1016/j.undsp.2019.03.003, https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S2467967418301119
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL3: A Tanács 2008/114/EK irányelve (2008. december 8.) az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32008L0114
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1 * levelező szerző
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave