Az eredmény-adóalap távolsága a magyar gazdálkodóknál. Tanulságok a magyar számviteli szabályozás számára

Tax-Book Conformity in Hungarian Enterprises. Consequences for the Hungarian Accounting Regulation

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lakatos László Péter1, Tarpataki Eleonóra2

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1PhD, egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem Számviteli és Jogi Intézet, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2mesteroktató, Budapesti Corvinus Egyetem Számvitel Tanszék, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A számviteli szabályok alapján összeállított beszámoló informálja a gazdaság szereplőit egy vállalkozás vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetéről. Ahhoz, hogy a beszámoló be tudja tölteni a célját, szükség van egy ismert szabályrendszerre, amely kijelöli a beszámoló tartalmát és azokat az elveket vagy szabályokat, amelyeket használni kell az összeállításkor. E reguláció két úton alakulhat ki: elvek rögzítése mentén vagy tételes szabályok megfogalmazásával. Korábbi, más országokat vizsgáló kutatási eredmények megmutatták, hogy egyes gazdálkodók az elvek mentén szabályozó, más gazdálkodók a szabályok mentén történő regulációt preferálták. A preferencia tetten érhető volt többek között abban, hogy mennyiben mutattak hajlandóságot a vállalkozók arra, hogy önkéntesen eltérítsék adóalapjukat eredményüktől (tax-book conformity problémakör). E tanulmány a magyar gazdálkodók körében keresi a választ a kérdésre: azonosítható-e a gazdálkodóknak olyan csoportja, amelyek hajlamosabbak adóalapjukat önkéntesen eltéríteni számviteli eredményüktől. A tanulmány emellett értékeli a magyar számviteli szabályozást, vizsgálva, hogy az mely filozófiát követi, illetve e választásnak milyen következményei vannak a beszámolás minőségét tekintve.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Financial statements are prepared in accordance with accounting rules to inform the stakeholders of the assets, financial situation, and performance of an enterprise. In order for the financial statements to fulfill their purpose, a well-defined set of rules and regulations is needed, which determines the content of the statements and the principles or rules to be used during their preparation. These regulations can be developed in two different ways: either by setting out principles or by formulating specific rules. Previous research conducted in other countries has shown that some businesses prefer regulation based on principles, while others prefer regulation based on specific rules. This preference is evident in various aspects, including the entrepreneurs’ willingness to voluntarily divert their tax base from their financial results (tax-book conformity problem). This study seeks to answer the following question among Hungarian businesses: Can a group of businesses be identified that are more inclined to voluntarily divert their tax base from their accounting results? The study also assesses the Hungarian accounting regulations by examining which philosophy they follow and what consequences this choice has for the quality of financial reporting.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: számvitel, adózás, szabályozás, eredmény-adóalap távolság
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: accounting, taxation, regulation, tax-book conformity
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.185.2024.2.3
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Elméleti összefoglaló

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A számviteli funkció kétséget kizáróan leglényegesebb outputja a vállalkozások gazdálkodását leíró beszámoló, illetve a ma szokásos elnevezéssel a pénzügyi kimutatások. Ez tájékoztatja az információigénnyel fellépőket (szakszóval: érdekhordozókat), és e tájékoztatást egy megfelelő felhatalmazással bíró szervezet – a szabályozó – kikényszeríti. Ennek a kényszernek két eleme van: egyfelől e szervezet meghatározza a követendő szabályokat (miként kell összeállítani a beszámolót), másfelől szankcionálja azt, aki nem teszi elérhetővé az adatokat, vagy ha az adatok hibásak, és ez a hiba súlyos gondatlanságra, netán szándékosságra vezethető vissza.1 A pénzügyi kimutatások öt részből állnak:2 a mérlegből, az eredménykimutatásból, a sajáttőke-változás kimutatásból, a cash flow kimutatásból és az ezeket a számszaki adatokat magyarázó kiegészítő mellékletből. A pénzügyi kimutatásoknak két alapvető tulajdonsággal kell bírniuk. Egyrészt azoknak megfelelő minőségűeknek kell lenniük. E megfelelő minőséget sokféle módon fejezik ki világszerte. A kontinentális európai szabályozás a megbízható és valós kép követelményét rögzíti (Alexander, 2006).3 A másik alapvető elvárás az, hogy a pénzügyi kimutatás hasznos legyen, vagyis az érdekhordozók számára olyan információkat hordozzon, amelyekre szükségük van, és ez megfelelő erőforrás-ráfordítással állhasson elő (Lakatos, 2010).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szabályrendszer kialakítása két módon történhet. Létezik az elvszerű megközelítés (principle-based), amelynek lényege, hogy döntési lehetőségeket ad a beszámolót készítő kezébe, azt várva tőle, hogy ezek a döntések azt szolgálják, hogy az érdekhordozók minél jobban ki tudják elégíteni információs szükségleteiket. Ez nem jelenti azt, hogy teljesen szabadjára engedi a szabályozás a pénzügyi kimutatások összeállítóját; ebben az esetben is keretek közé szorítja, de e keretek nem szabályokban, hanem elvekben, más néven minőségi jellemzőkben öltenek testet. Jelenleg a világon a legszélesebb körben alkalmazott, országokon átívelő – úgynevezett globális – elvszerű megközelítést alkalmazó rendszer az IFRS.4 A rendszer a következő alapvető elveket, elvárásokat, szakszóval minőségi jellemzőket fogalmazza meg, közöttük hierarchiát is felállítva:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1 ábra. Az IFRS-ekben mint elvszerű rendszerben megjelenő minőségi jellemzők
(Lakatos et al., 2018, 20.)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elvek mellett tételes szabályok is részét képezik a szabályozásnak, azonban azokat szigorúan az elvekből vezetik le, és a rendszer számos választási lehetőséget tartalmaz. Jól megválasztott eljárások esetén a végeredmény egy magas információtartalommal bíró, jó minőségű kimutatás lesz (Sundvik, 2019). E kétségtelenül flexibilis rendszer azonban relatív nagy felelősséggel és költséggel jár: ki kell választani a megbízható és a valós összkép szempontjából legalkalmasabb megoldásokat, és ez – a szükséges szaktudás miatt – meglehetősen költséges és időigényes.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezzel szemben a szabályalapú (rules-based) rendszerek – ilyennek tekintik például a US GAAP-et,5 illetve az erős állami kontroll mellett működő gazdaságok által alkalmazott rendszereket – elsősorban tételes szabályokkal operálnak, és számviteli kérdésekben kevés helyen bízzák a döntést a vállalkozóra. Itt, bár kevesebb mozgástere van a beszámolót összeállítónak, kevesebb erőforrást kell felhasználni a pénzügyi kimutatások elkészítéséhez, a döntéshozatallal járó felelősség kisebb, illetve az adatok gyorsabban állnak rendelkezésre. Ennek azonban ára van: Dennis Sundvik előbb idézett kutatásai arra mutatnak rá, hogy az ilyen beszámolók kevésbé informatívak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szabályozó tehát két megoldás közül választhat. Kézenfekvő a kérdés, hogy mi alapján tudja eldönteni a szabályozó, hogy melyik irányba érdemes indulnia. Christopher Nobes és Robert Parker a kérdéssel összefüggésben egy alapvető jelentőségű tényt bizonyított: „A számvitel egy olyan módszertan, amelyet eltérő politikai, gazdasági és társadalmi környezetben gyakorolnak” (Nobes–Parker, 2020). A szabályozónak tehát figyelembe kell vennie a működési környezetet, és a szabályozást ennek megfelelően kell alakítania. Kutatásukban számos olyan területet azonosítanak, amelyeknek megfontolás tárgyának kell lenniük. Ezek közül néhány:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • jogi környezet,
  • a vállalatfinanszírozás módja,
  • kulturális beágyazottság,
  • az állami információigény intenzitása.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fenti tényezőket – egy korábbi kutatási eredményünk alapján – kiegészítjük azzal, hogy a szabályozás kialakítása során figyelembe kell venni azokat az elvárásokat is, amelyeket az érdekhordozók és a beszámolót összeállítók fogalmaznak meg (Lakatos, 2014).
 

Az eredmény és az adóalap távolsága (tax-book conformity)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az érdekhordozói igények természetének feltárásakor érdemes górcső alá venni az úgynevezett tax-book conformity problémát, az ugyanis jó indikátora annak, hogy mennyiben igénylik az érdekhordozók a szabályozott módon előálló információkon túlmutató, elvek alapján kimunkált adatokat. Ennek vizsgálata az eredmény és az adóalap távolságának vizsgálatával végezhető el.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A pénzügyi kimutatások részei közül központi szerepet tölt be az eredménykimutatás,6 amely egy üzleti év teljesítményét (eredményét) kvantifikálja, vagyis kiszámítja, mennyiben volt az adott üzleti év tevékenysége nyereséges vagy veszteséges. A teljesítmény az összes érdekhordozó számára lényeges információkat hordoz: a menedzsment ez alapján látja, hogy tevékenysége mennyiben értékteremtő, a tulajdonosok a nyereségből számíthatnak osztalékra, a hitelezők számára is komoly üzenet, hiszen a korábban nyújtott kölcsön nyereséges működés mellett nagyobb eséllyel fizethető vissza.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az érdekhordozók között ott van az állam is, amelynek közvetlen érdeke az adóztatás. E funkció kapcsán a két kulcsfontosságú mozzanat: az adók megállapítása és azok beszedése. Az adók többféle módon osztályozhatók, azonban az egyik alapvető jelentőségű és legkorábban megjelent osztály a nyereségadó (Samuelson–Nordhaus, 2008). Nyereségadókon azt az adótípust értjük, amelyet valamilyen eredménykategória (jellemzően a vállalkozás adózás előtti eredményének) alapulvételével kell kiszámítani. Magyarországon ilyen általánosan kivetett adó a társasági adó. Mivel a nyereségadót az eredményből kell származtatni, így kézenfekvőnek tűnik az a megoldás, hogy a pénzügyi kimutatásokban szereplő adózás előtti eredmény képezze az adóalapot. Ez a látszólag kézenfekvő megoldás azonban nem valósul meg a gyakorlatban. Az állami érdekhordozó ugyanis fenntartja magának a jogot arra, hogy a számviteli eredményt különböző tételekkel módosítsa (adóalap-korrekciók) azért, hogy a számára elfogadható adóalap kialakuljon.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az adóalap-korrekcióknak három markáns csoportja van: egyfelől bizonyos tevékenységeket az állam kedvezményez (például beruházások), és úgy alakítja az adóalapot, hogy az ilyen tevékenységet folytatók relatív kevesebb adót fizessenek, másfelől egyes tételeket „szankcionál” (például kirótt büntetések miatti ráfordítások), így azoknál olyan korrekciókat alkalmaz, amelyek relatív magasabb adóhoz vezetnek. A harmadik markáns korrekciócsoport az időbeli ütemezést szabályozza. Számos olyan helyzet van, hogy a gazdálkodó bizonyos ráfordítások kapcsán számviteli döntési helyzetben van, vagyis döntésétől függően kerülhet egy ráfordítás az egyik vagy másik időszakra, és a kapcsolódó időszakok száma igen jelentős is lehet. E választás azért áll a számviteli szakemberek rendelkezésére, hogy a lehető legjobb minőségű beszámoló készüljön, vagyis a megbízható és valós összkép követelménye teljesüljön. Ezt elvek rögzítésével lehet a legjobban megoldani, hisz reménytelen, hogy minden helyzetet hűen tükröző, kötött szabályrendszert hozzanak létre. Nem vitatható azonban, hogy a választási lehetőség megnyitja az utat arra is, hogy az adóalapot a gazdálkodó „menedzselje”, szabályos keretek között megfelelő helyre irányítsa az eredményt. E döntés – adóalap-korrekció hiányában – közvetlenül befolyásolja az adóalapot, amely az adóztatást végző számára nem vállalható, mivel könnyen vezet a adóbevételek instabil, fluktuáló összegéhez. Ezért gyakran azt a megoldást választja a jogalkotó, hogy a számviteli szabályrendszerben meghagyja a választási lehetőséget, biztosítva a megbízható és valós összképnek való megfelelést, azonban adóztatási szempontból előírja, hogy milyen időszakban kell egy adott tételt figyelembe venni, így a számviteli döntésnek az adóalapra nem feltétlenül lesz hatása.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az itt említett tételre tipikus példa az értékcsökkenési leírás. A befektetett eszközök értékét a hasznos élettartamuk alatt kell az eredmény terhére szisztematikusan leírni (értékcsökkenési leírás). Mind a hasznos élettartam tekintetében, mind a leírás ütemének megválasztásában az általános magyar szabályozás szerint kimondottan nagy döntési autonómiája van a gazdálkodónak: ő határozhatja meg, hogy mennyi ideig járul hozzá egy adott eszköz a tevékenységhez, és ő dönt arról is, hogy ez idő alatt egyenletesen számolják el az eredmény terhére az értéket, netán gyorsított módon, esetleg a konkrét igénybevétel szerint. Az adószabályok azonban nem tűrik e flexibilitást. Kevés kivételtől eltekintve megmondják, hogy az egyes eszközök értékét mennyi idő alatt kell elszámolni az eredmény terhére, és az elszámolás ütemezésében sem adnak mozgásteret. Itt már megjelenik az említett tax-book conformity probléma. Triviális következmény, hogy jelentős többletmunkát jelent az, hogy egyfelől a számviteli szabályoknak, vagyis a megbízható és valós összkép követelményeinek megfelelő értékek (book) mellett az adószabályok szerinti értékeket (tax) is meg kell határozni. Ezért világszerte megfigyelhető volt az a reakció, amely szerint a gazdálkodók e két értéket – akár a megbízható és valós összekép sérelmére – közelítették egymáshoz, vagyis a beszámolóikban is az adózás alapján kialakult értékeket használták.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E kérdés kapcsán külön figyelmet érdemelnek a Michelle Hanlon és társai által írt azon tanulmányok, amelyek e reakció során bekövetkező információvesztésre mutatnak rá. 2005-ben írt tanulmányuk egy erős sejtést igazolt, amelyben tőzsdei cégek adatait vizsgálták (Hanlon at al., 2005). Megmutatták, hogy az eredmény és az adóalap közelítése egymáshoz rosszabb minőségű, kevésbé informatív pénzügyi kimutatásokat eredményezett, rontva ezzel később az összes érdekhordozó helyzetét. Külön figyelmet érdemel, hogy Hanlon kutatása a nagy, tőzsdei cégek kapcsán mutatott rá a folyamatra. Egy 2008-as vizsgálat ezt a megállapítást egészítette ki, amikor egy konkrét szabályváltoztatás kapcsán mutatták meg a szerzők, hogy a tax-book conformity irányába való elmozdulás információvesztéshez, így a megbízható és valós összkép kapcsán alacsonyabb minőséghez vezetett (Hanlon et al., 2008). Ezeket a megállapításokat azóta visszaigazolták elemzői oldalról is (Hsu–Liu, 2023), és evidenciákat, kontinentális európai példákat is mutattak (Medeiros et al., 2023).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A téma kutatásával foglalkozók felhívták a figyelmet arra is, hogy a fenti jelenség intenzitása erősen függ attól, hogy a vizsgált ország milyen módon szabályozza adózási rendszerét (Nobes–Parker, 2020). A kontinentális európai országok – általában explicit módon – megkövetelik azt, hogy az adóalapot mindenképpen a számviteli eredményből kell származtatni. Az angolszász logika azonban egységesen deklarálja, hogy e két számítás függetlenül végzendő el (Lakatos, 2010). Mindemellett a jelenség – tekintettel a folyamatosan változó adózási környezetre – az idő előrehaladtával is dinamikusan változik.
 

Vizsgálatunk

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fenti eredményekkel kapcsolatosan a magyar gazdasági környezetet vizsgáltuk, két célt tűzve ki magunk előtt. Egyrészt a tax-book conformity jelenség létezésére utaló nyomokat kerestük. Megvizsgáltuk, hogy mely vállalkozások fogékonyak arra, hogy minél jobban közelítsék egymáshoz számviteli és adónyilvántartásaikat, akár a megbízható és valós összkép követelményének kárára. Triviális belátni, hogy a számviteli és adónyilvántartásaikat egymáshoz közelítő megoldásnak vannak kézzelfogható előnyei: egy kevéssé eltérő rendszer az adminisztrációs terheket jelentősen csökkentheti (nem kell párhuzamosan több adatot rögzíteni és nyomon követni), illetve a redukált adatkör a hiba kockázatát – ami a számviteli munka elkerülhetetlen tényezője – is mérsékli. Az előzetes vizsgálatok arra mutattak rá, hogy a kisebb vállalkozások fogékonyabbak arra, hogy az adószabályokban szereplő kötött paramétereket alkalmazzák akkor is, ha egyébként a számvitelben választási lehetőséget kapnak, éppen a megbízható és valós összkép érdekében. Míg a nagyvállalatokra vonatkozóan épp ezzel ellentétes bizonyítékokat is mutattak más környezetben kutatók (tőzsdei cégek viselkedése) (Hanlon et al., 2005). Ezért releváns kérdés, hogy a magyar gazdaságban a méret és a tax-book conformity között kimutatható-e együttmozgás.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vizsgálatunk másik fókusza a magyar szabályozás elemzése. Áttekintjük, hogy a magyar számviteli szabályrendszer operál-e az elvalapú (principle-based) és a szabályozásalapú (rules-based) megoldással.
 

A méret és az eredmény-adóalap távolság kapcsolata

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ahogyan írtuk, sejtésünk szerint van kapcsolat a méret és az eredmény-adóalap távolság között, mégpedig egyenes irányú. E sejtés igazolásához a következő hipotézist fogalmaztuk meg: A nagyobb vállalkozások nagyobb eséllyel hoznak olyan döntést, amely következtében a társaság számviteli adózás előtti eredménye és az adóalapja távolabb kerül egymástól.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vizsgálatot a 2021-es üzleti évre hajtottuk végre. Ehhez rendelkezésünkre álltak a 2021. évre leadott társasági adóbevallások adatai adózónként, de anonimizáltan. Ezekből elhagytuk a nem magyar szabályok szerint jelentőket7 és a nem profitorientált szervezeteket.8 A vizsgálatba bevont megfigyelések száma meghaladja a 300 000-et, amely következtetés levonására lehetőséget ad.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vizsgálat végrehajtásához elsőként meg kell határozni, milyen jellemző adat alapján ragadjuk meg a vállalatméretet. Ezért első lépésként meghatároztuk a megfelelő mutatószámokat, amelyek a méretet jól leírják. Ezek – a nemzetközi gyakorlatban is – általában a mérlegfőösszeg, vagyis a vagyon nagysága, az árbevétel, vagyis az időszak során végrehajtott értékesítések összege és a létszám. A vizsgálatban is ezeket alkalmaztuk. A magyar gazdaság e tekintetben is rendkívül szélsőséges képet mutat, amint azt a lenti táblázatok is bizonyítják. Ezért a vizsgálatot rangkorrelációval végezzük el, vagyis nagyság szerint sorba rakjuk a vállalkozásokat mérlegfőösszeg és árbevétel szerint (1. és 2. táblázat).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. táblázat. Vállalkozások méretadatainak megoszlása %-os eloszlásban (saját szerkesztés)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. táblázat. Vállalkozások méretadatainak megoszlása abszolút értékben (saját szerkesztés)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Másfelől képeztünk egy mutatót, amely megragadja az eredmény és az adóalap önkéntes eltérítésének mértékét, vagyis azt, hogy mennyire intenzíven használják a társaságok azokat az adóalap-korrekciókat, amelyek alkalmazása nagyrészt a társaság döntésétől függ. Azért csak az önkéntes eltérítések kérdésesek, mert a kötelező eltérítéseknél nincs döntési helyzet, így azok nem magyarázhatják – jogkövető magatartás esetén – az eltérést. Ezek az adóalap-korrekciók a következő témákat foglalták magukba:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • értékcsökkenési leírás (mennyiben tér el a számvitelben alkalmazott és az adótörvény szerinti érték),
  • fejlesztési tartalék alkalmazása,
  • nem realizált árfolyamkülönbözettel kapcsolatos módosító tételek,
  • bejelentett részesedésekkel és bejelentett immateriális eszközökkel összefüggő kérdések,
  • egyes értékvesztésekkel kapcsolatos tételek,
  • kedvezményezett részesedéscserékhez kapcsolódó korrekciók.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mivel a módosítás iránya (tehát, hogy az növelő vagy csökkentő) érdektelen, ezért az eltérítés abszolút értékét vettük, majd az eltéréseket összesítettük. Azért, hogy a nagyságrendi hatást kiszűrjük – nagyobb vállalkozásnak abszolút értékben nagyobb eltérítései lesznek –, az eredményhez vett arányát néztük az összesített értéknek. Ezzel kialakult egy mutató, amellyel megragadtuk a módosítás nagyságrendjét. Az így kapott mutatószámot sorba rendeztük (rangokat képeztünk), hogy kiszámítható legyen a korrelációt leíró mutatószám. A korreláció mértékének mérésére a Spearman-féle rho értéket alkalmaztuk, mivel a sokaság eloszlásával kapcsolatosan nem volt információnk. A korrelációszámítás eredménye a következő volt az önkéntes eltérítés rangja és az egyes méretmutatók rangja között:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. táblázat. Korrelációszámítás eredménye (saját szerkesztés)
Árbevétel rangja
Mérlegfőösszeg rangja
Létszám rangja
Spearman rho
0,431
0,443
0,338
Sig. (2-tailed)
<,001
<,001
<,001
N
301 731
301 539
274 379
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A számítás eredménye közepesen erős kapcsolatot jelöl, így a hipotézisünket el tudtuk fogadni, vagyis kijelenthetjük, hogy a nagyobb vállalkozások nagyobb eséllyel térítik el önkéntesen az adóalapjukat a számviteli eredményüktől.
 

A magyar szabályozás értékelése: elvalapú vs. szabályalapú

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fő kérdésünk, hogy a magyar szabályozás mire ad lehetőséget: megteremti-e a lehetőséget a gazdálkodóknak, hogy elvalapú vagy szabályalapú rendszert kövessenek. A modern számviteli szabályozás megszületését a piacgazdaságra való deklarált áttéréstől számítjuk. Bár a számviteli szakma ezt megelőzően is magas minőségű pénzügyi kimutatásokat készített, azok egyértelműen az állami tervek nyomon követését szolgálták, és fájó részletezettségű szabályokat tartalmaztak. Ezt oldotta az 1991-ben megjelent, 1992-től hatályos számviteli törvény,9 amely szakított a szabályalapú regulációval, és deklaráltan az alapelvek felé fordult. Az alapelvek magyar szabályozás szerinti rendszerét a 2. ábra mutatja be.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az első modern számviteli törvény újrakodifikálására 2000-ben került sor.10 Ez a most is hatályos szabályozás szintén az alapelvek talaján maradt (az alapelvek változatlanul hagyása mellett), azonban reagálva a gazdasági környezet komplexitásának növekedésére számos részletszabály bevezetésére került sor,11 ami az elvfókuszú megközelítés ellenében hat. Ezt követően, a 2000-es évek elején erősödött fel az az adminisztrációs terhek csökkentésével összefüggő igény Magyarországon, amely igényelte a folyamatok egyszerűsítését, akár azon az áron is, hogy a beszámolók információtartalma csökken.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. ábra. A magyar számviteli alapelvek rendszere (Róth et al., 2019, 4.)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A modern számviteli szabályozás kezdetektől szintezte a beszámolási rendszert, lehetővé téve a kimutatások egyszerűsített, szűkebb körű prezentálását, a rendszer azonban továbbra is megkövetelte azt, hogy a gazdálkodók lényegében az összes megbízható és valós összkép érdekében szükséges döntést meghozzák. 2012-ben azonban – engedve az egyre erősödő igénynek – a szabályozás szakított a deklaráltan elvalapú szabályozással, és bevezetett egy beszámolótípust, ahol a megbízható és valós összkép megközelítéstől a szabályosság felé mozdul el; az elvszerű szabályozást felváltja a szabályalapú reguláció. Ez a beszámolótípus a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló. Ez a beszámoló rendkívül leegyszerűsíti a pénzügyi beszámolással kapcsolatos elvárásokat. Csak két fő kimutatás közzétételét követeli meg: az éves teljesítményről egy erősen összevont eredménykimutatást kér, valamint az év végi vagyonról egy egyszerűsített mérleget. Ezzel egyidejűleg nagyon kevés – a normál beszámolóban rendelkezésre álló – választási lehetőséget enged meg a vállalkozóknak. Majd mindenhol előírja, hogy kötött módon – általában az adószabályokban meghatározottak szerint – járjanak el, függetlenül attól, hogy egyébként ez mennyiben felel meg a megbízható és valós összkép követelményének. E beszámolóformátum azok számára áll rendelkezésre, akik a következő három határérték közül kettőt nem lépnek át két egymást követő üzleti évben: mérlegfőösszegük legföljebb 100 millió forint, nettó árbevételük legföljebb 200 millió forint, és az éves átlagos foglalkoztatotti létszám nem haladja meg a tíz főt. Az érintett vállalkozók köre – a 2021. évi adóbevallások alapján – rendkívül jelentős. Az adóbevallások adatai szerint – csak a 2021. üzleti évet vizsgálva – a gazdálkodók 89,1%-a készíthetne ilyen típusú kimutatást.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jelenleg nincsenek nyilvános információk arra nézve, hogy pontosan hányan éltek a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítési lehetőséggel, de az a közzétett adatokból világosan látszik, hogy a választásra jogosultak tekintélyes része nem élt a lehetőséggel, felvállalva a többlet adminisztrációs terheket. Filyó Janka 2017-es kutatása kb. 30%-os választási arányról számol be (Filyó, 2017).
 

Következtetéseink

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tanulmányunkban evidenciát mutattunk arra, hogy – a világ számos gazdaságával azonos módon – a magyar gazdálkodók között is azonosítható egy olyan, méret alapján definiált csoport, amely fogékony arra, hogy az adó- és számviteli nyilvántartásokat ne különítse el élesen, és ezzel erőforrásokat spóroljon meg. A vizsgálataink alapján e választás egyik tényezője a vállalati méret, vagyis a nagyobb vállalkozóknál nagyobb valószínűséggel jelenik meg a tax-book conformity jelensége.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar szabályozás elemzéséből levonható következtetéseink a következők. A fő konklúziónk az, hogy a magyar szabályozás vegyes rendszerű. Egyfelől megállapítható, hogy a megoldásunk továbbra is főszabály szerint alapelvfókuszú, azonban bevezetésre került egy olyan rendszer – a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló –, amely a döntési lehetőségek drasztikus csökkentésével merev szabályrendszert hozott létre a beszámolásra. A szabályozás e körben a megbízható és valós összkép filozófiájától a szabályosság felé mozdult el. Ez a beszámoltatás tranzakciós költségeit csökkenti, hiszen nem szükséges a nyilvántartásokat több szempont szerint vezetni, azonban számos kutatás mutatott rá arra, hogy az elvszerű szabályozásról a szabályalapú reguláció felé történő elmozdulás együtt jár a pénzügyi kimutatások minőségének romlásával, ami azt jelenti, hogy a kimutatásokban foglalt, érdekhordozók számára rendelkezésre álló információk kevésbé segítik a döntéshozatalt, a beszámolást végző megítélést (Sundvik, 2019; Donelson et al., 2017). A vizsgálódások és a tapasztalat azonban arra is rámutatnak, hogy a beszámolót készítőkben nincs olyan egyértelmű és egységes törekvés, hogy a legegyszerűbb megoldást válasszák (lásd az egyszerűsítésre jogosultak és az azt ténylegesen választók eltérése), amiből arra lehet következtetni, hogy továbbra is igény van a megbízható és valós összképet homloktérbe helyező megoldásra, akkor is, ha annak létrehozása komoly erőforrás-felhasználással jár.
 

Irodalom

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Alexander, David (2006): A European True and Fair View? European Accounting Review, 59–80. DOI: 10.1080/09638189300000002

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Donelson, Dain C. – McInnis, John – Mergenthaler, Richard D. (2017): Explaining Rules-Based Characteristics in U.S. GAAP: Theories and Evidence. Journal of Accounting Research, 827–861. DOI: 10.1111/1475-679X.12112, https://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=2439984

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Filyó Janka (2017): Kis- és középvállalkozások számviteli beszámolási rendszerének elemzése a szabályozás és az alkalmazott gyakorlat tükrében. Doktori értekezés. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástani Doktori Iskola. DOI: 10.14267/phd.2017036, https://phd.lib.uni-corvinus.hu/971/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hanlon, Michelle – Laplante, Stacie Kelley – Shevlin, Terry (2005): Evidence for the Possible Information Loss of Conforming Book Income and Taxable Income. The Journal of Law & Economics, 48, 2, 407–442. DOI: 10.1086/497525, https://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=686402

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hanlon, Michelle – Maydew, Edward L. – Shevlin, Terry (2008): An Unintended Consequence of Book-Tax Conformity: A Loss of Earnings Informativeness. Journal of Accounting and Economics, 294–311. DOI: 10.1016/j.jacceco.2008.09.003, https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0165410108000542

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hsu, Audrey – Liu, Sophia (2023): The Effect of Book‑Tax Conformity on the Information Environment: From the Analyst Perspective. Review of Quantitative Finance and Accounting, 61, 535–565. DOI: 10.1007/s11156-023-01160-5, https://tinyurl.com/8ejy8mmt

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lakatos László Péter (2010): A számvitel szabályozása és a pénzügyi kimutatások hasznosságának megítélése. PhD-értekezés. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem, https://phd.lib.uni-corvinus.hu/503/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lakatos László Péter (2014): A számviteli szabályozások eltérésének okairól. Vezetéstudomány, 45, 9, 2–11. DOI 10.14267/VEZTUD.2014.09.01, https://unipub.lib.uni-corvinus.hu/1706/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lakatos László Péter – Kovács D. – Mohl, Gergely et al. (2018): A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok elmélete és gyakorlata. Budapest: Magyar Könyvvizsgálói Kamara, ISBN: 9786158045483

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Medeiros, JisleneT. – De Luca, Marcia Martins – Martinez, Antonio Lopo (2023): The Effects of Book-Tax Conformity on the Informativeness of Corporate Income Tax Expenses. USP International Conference on Accounting (www.congressousp.fipecafi.org), São Paulo, Brazil https://tinyurl.com/yc8dbdwj

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nobes, Christopher – Parker, Robert (2020): Comparative International Accounting. London: Pearson, ISBN 978-1292296463

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Róth József – Adorján Csaba – Lukács János et al. (2019): Számviteli esettanulmányok. Budapest: Magyar Könyvvizsgálói Kamara, ISBN 978-963-9878-58-7

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Samuelson, Paul Anthony – Nordhaus, William D. (2008): Közgazdaságtan. (ford. Mezei György) Budapest: Akadémiai Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sundvik, Dennis (2019): The Impact of Principles-Based vs Rules-Based Accounting Standards on Reporting Quality and Earnings Management. Journal of Applied Accounting Research, 78–93. DOI: 10.1108/JAAR-05-2018-0063, https://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=3433700
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1 Magyarországon a számviteli törvény tartalmazza a fent hivatkozott szabályokat, amelyet az Országgyűlés alkot meg; a szakmai előkészítésért a Pénzügyminisztérium felelős (most). Gyakori az olyan megoldás is, ahol a szabályozás szakmai tartalmát szakmai szervezetek állapítják meg, a közhatalom „csak” a formális kikényszerítést támogatja.
2 Az egyes szabályozási környezetek az elnevezéseket kissé eltérően határozzák meg, illetve van, ahol egyes részeket összevonnak – a tartalom lényegi változatlansága mellett.
3 Érdekességképpen, más módon is kifejezhető ez a követelmény. Például az amerikai szabályozás sokszor az „őszinte és igaz” (true and honest) szókapcsolattal operált.
4 International Financial Reporting Standards (IFRS). Ez a rendszer használatos például a EU szabályozott piacain, tőzsdéin. Az EU mellett számos ország írja elő a rendszer használatát nagyobb vállalkozásainak.
5 US Generally Accepted Accounting Principles (US GAAP). Elsősorban az USA szabályozott piacain írják elő az alkalmazását; az USA-n kívül más országokban is használják a rendszert.
6 E központi szerep általában igaz, azonban az angolszász rendszerek (UK, USA) e központi szerepet explicit ki is mondják.
7 Magyarországon – elsősorban a tőzsdén jegyzett cégek kapcsán – elvárás a nemzetközi pénzügyi beszámoláskészítési standardok (IFRS-ek) használata. Az összehasonlíthatóság érdekében ezeket a vállalkozásokat a mintába nem emeltük be.
8 A vizsgálatunkat a profitorientált szervezetekre korlátoztuk, így kizártuk a mintából az ennek nem megfelelő jogi személyeket (például: alapítványokat, egyesületeket).
9   1991. évi XVIII. törvény a számvitelről.
10 2000. évi C törvény a számvitelről.
11 Jól jellemzi a folyamatot az a tény, hogy az újrakodifikált szabályozás terjedelme háromszorosára duzzadt, igaz, ez a tendencia világszinten is igaz.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave