Cím:

Reumatológiai kutatás Magyarországon68

Rheumatology Research in Hungary
Szekanecz Zoltán
a Magyar Reumatológusok Egyesülete elnöke, Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Reumatológiai Tanszék
szekanecz.zoltan@med.unideb.hu
  

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Kulcsszavak: reumatológiai kutatás, reumatológiai osztályok, artritisz, kutatóközpontok
  

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Keywords: rheumatology research, rheumatology departments, arthritis, research centres
  
DOI: 10.1556/2065.178.2017.12.13
  
Bevezetés

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A reumatológia korábban a közgondolkodást tekintve leginkább térd- és derékfájásról, gyógyfürdőkről, fizioterápiáról szólt. A 20–21. század rendkívüli áttörést jelentett, hiszen ehhez a diszciplínához tartoznak a gyulladásos reumatológiai kórképek (artritiszek) és a szisztémás autoimmun kórképek is. Az elmúlt évtizedekben, az immunológia és a gyulladások területén végzett kutatások eredményeként, robbanás következett be a reumatológiában is. Egyre többet tudunk az artritiszek (például reumatoid artritisz, szpondilartritiszek, köszvény, oszteoartritisz), szisztémás autoimmun kórképek (például SLE, szkleroderma, gyulladásos izombetegségek, Sjögren-szindróma), oszteoporózis sejtes és molekuláris hátteréről, a társbetegségek kialakulásáról. Kiderült, hogy a reumatológiai kórképekben megnő a kardiovaszkuláris (CV) betegségek, szekunder daganatok, csontvesztés, depresszió valószínűsége. (Közülük a reumatológiai betegségek és az ateroszklerózis összefüggéseiről a közelmúltban írtunk a Magyar Tudomány hasábjain.) Egyre intenzívebben kutatják a reumatológia és számos más szakma határterületi kérdéseit. Olyan, korábban ismeretlen fogalmak kerültek bevezetésre, mint a molekuláris reumatológia, vaszkuláris reumatológia vagy kardio-oszteológia. Számos olyan mechanizmust is sikerült feltárni, amelyek az artritiszek és az ateroszklerózis vagy az ízületi gyulladás és a rák közös elemei. Végül, az újabban felismert molekuláris mechanizmusok vezettek a célzott terápiák kifejlesztésére. Ezek a fehérjetermészetű antitestek vagy szolubilis receptorok, illetve a szintetikus tirozin-kináz gátlók képesek a gyulladás egy-egy pontját megszakítani, és az artritiszes, autoimmun betegek számára a korábbinál hatékonyabb kezelést biztosítani.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A legintenzívebb reumatológiai, immunológiai kutatás színtere elsősorban Európa és Amerika. Ez a terület Magyarországon is hagyományosan erős. Egyrészt több elméleti kutatóintézetben foglalkoznak a gyulladás, a fájdalom kialakulásának mechanizmusaival, az artritiszek állatmodelljeivel. Ez komoly alkalmazott (transzlációs) kutatási potenciált jelent. Másrészt elsősorban a négy orvoskar reumatológiai tanszékein/klinikáin, de egy-két megyei kórház reumatológiai osztályán is folynak mind alkalmazott, mind klinikai kutatások. Ezek a központok hálózatot alkotnak, és már több multicentrikus kutatás indult el.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Ami a tudományfinanszírozást illeti, több munkacsoport nyert pályázatokon (Lendület, GINOP, TÁMOP, OTKA, gyógyszergyári pályázatok). Emellett a Magyar Reumatológusok Egyesülete (MRE) a hazai reumatológiai kutatásra 2013-ban 12 millió Ft-ot osztott szét a munkacsoportoknak. A pályázat 2017-ben újra kiírásra került hasonló összegű finanszírozással.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A közelmúltban áttekintettük a hazai reumatológiai kutatás helyzetét és főbb sarokszámait. Elsősorban azon kutatócsoportokat vettük számításba, amelyek klinikai vagy alkalmazott reumatológiai és immunológiai területen tevékenykednek, és eredményeiknek van reumatológiai relevanciájuk. E tekintetben tizenöt intézetből gyűjtöttünk adatokat. Ezek a munkacsoportok nagyon széles skálán végeznek kutatásokat. Nagyon fontos, hogy számos kutató nagy európai szakmai konzorciumokban, szakmai ajánlásokat kidolgozó testületekben is tevékenykedik. A továbbiakban, a teljesség igénye nélkül, bemutatjuk a hazai reumatológiai kutatás irányszámait és a főbb kutatócsoportok tevékenységét.
  
A hazai reumatológiai kutatás főbb mutatói

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Felmérésünk során az elmúlt tíz év (2007–2016) teljesítményét tekintettük át. A tizenöt intézet/tanszék tevékenységét, a vezető kutatókat és a főbb témákat röviden az 1. táblázat mutatja.
1. táblázat. A hazai, klinikai és alkalmazott reumatológiai kutatást végző intézmények és munkacsoportok
Intézmény
Munkacsoportvezető(k)
Főbb témák
ORFI, Budapest
Poór Gyula egyetemi tanár
oszteoporózis, Paget-kór, genetika
 
Kiss Emese egyetemi tanár
SLE, terhesség, gyermekreumatológia
 
Bálint Péter c. egyetemi tanár
ultrahang, PMR, artritisz psoriatica
Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest
Géher Pál egyetemi tanár
szpondilartritiszek, EULAR/ASAS
 
Bender Tamás egyetemi tanár
balneoterápia, fizioterápia
 
Rojkovich Bernadette főorvos
 
(Nagy György egyetemi docens)
biológiai regiszter, munkavégzés, finanszírozás
SE II. Gyermekklinika, Budapest
Constantin Tamás egyetemi adjunktus
JIA, gyermekkori autoimmun kórképek
SE Genetikai és Sejtbiológiai Intézet, Budapest
Buzás Edit egyetemi tanár
microvezikulák, artritiszmodellek,
Nagy György egyetemi docens
T-sejtek
SE Élettani Intézet, Budapest
Mócsai Attila egyetemi tanár
jelátvitel, Syk kináz, artritisz állatmodellek
ELTE Immunológiai Intézet, Budapest
Sármay Gabriella egyetemi tanár
B-sejtek, peptid-antigének, antigén-specifikus terápia
Corvinus Egyetem, Budapest
Gulácsi László egyetemi tanár
egészséggazdasági elemzések artritiszekben
DE Reumatológiai Tanszék, Debrecen
Szekanecz Zoltán egyetemi tanár
RA-komorbiditások, biológiai terápia, genomika
Szűcs Gabriella egyetemi tanár
scleroderma CV-betegségek, tumorok, terhesség
Szántó Sándor egyetemi tanár
SpA-társbetegségek, biológiai terápia, gyógytorna
DE Klinikai Immunológiai Tanszék, Debrecen
Zeher Margit egyetemi tanár
Sjögren-szindróma: Tfh-sejtek, miRNS
Bodolay Edit egyetemi tanár
NDC, MCTD, társbetegségek, D-vitamin
Dankó Katalin egyetemi tanár
miozitiszek, komorbiditások, aktivitási mutatók
DE Kenézy Egyetemi Kórház, Reumatológiai Osztály, Debrecen
Surányi Péter egyetemi docens,
oszteoporózis, artritisz psoriatica
Gaál János egyetemi docens
PTE Reumatológiai és Immunológiai Klinika, Pécs
Czirják László egyetemi tanár
szisztémás szklerózis, nagy EULAR- és EUSTAR-projektek, komorbiditások, autoimmun kórképek
PTE Immunológiai és Biotechnológiai Intézet, Pécs
Berki Tímea egyetemi tanár
kortikoszteroid hatások, T-sejtek, receptorok
Boldizsár Ferenc egyetemi adjunktus
artritiszmodellek, patogenezis
PTE Farmakológiai Intézet és Szentágothai Kutatóközpont, Pécs
Szolcsányi János akadémikus
fájdalom és gyulladás mechanizmusai, kapszaicin, TRPV1 és TRPA1, PACAP, fájdalomcsillapítás, artritiszmodellek
Helyes Zsuzsanna egyetemi tanár
Pintér Erika egyetemi tanár
PTE Orvosi Genetikai Intézet, Pécs
Melegh Béla egyetemi tanár
autoimmun reumatológiai kórképek genetikája
SZTE Reumatológiai és Immunológiai Klinika, Szeged
Kovács László egyetemi docens
autoimmun kórképek (Sjögren, SLE, vaszkulitiszek)
Balog Attila egyetemi adjunktus
T-sejtek, K-csatornák, uPAR
  

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Az elmúlt tíz évben született közleményeket az első és/vagy utolsó szerző munkahelye szerint rendeltük egy-egy kutatócsoporthoz (2. táblázat). (Számos multicentrikus vagy konzorciális közlemény is született.) Ezek alapján a vizsgált időszakban összesen 605 minősített (impaktfaktoros, IF) közlemény született. Közülük 184 közlemény „konzorciális” volt, melyben a tizenöt kutatócsoport egy vagy több tagja szerzőként szerepelt. (Azokat a döntően klinikai gyógyszervizsgálatokról született publikációkat, ahol hazai vizsgálók a vizsgálóhelyek között voltak feltüntetve, de a szerzők között nem, figyelmen kívül hagytuk.) Ezek a publikációk összesen 2506-os IF-t eredményeztek. A nemzetközi konzorciumban született közlemények össz-IF-a 1087 volt. Az egyes intézetekben született közlemények számát és az IF-t a 2. táblázat mutatja.
2. táblázat. Minősített (impaktfaktoros) közlemények az elmúlt tíz évben (2007–2016)*
Intézmény
Munkacsoportvezető(k)
Közleményszám (nemzetközi kollaboráció)
Impaktfaktor (nemzetközi kollaboráció)
ORFI, Budapest
Poór Gyula, Kiss Emese, Bálint Péter
93
(52)
426,6
(291,3)
Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest
Géher Pál, Bender Tamás, Rojkovich Bernadette
31
(16)
118,6
(83,3)
SE II. Gyermekklinika, Budapest
Constantin Tamás
14
(6)
127,3
(83,4)
SE Genetikai és Sejtbiológiai Intézet, Budapest
Buzás Edit, Nagy György
24
(0)
111,9
(0)
SE Élettani Intézet, Budapest
Mócsai Attila
19
(2)
191,4
(33,0)
ELTE Immunológiai Intézet, Budapest
Sármay Gabriella
11
(0)
38,1
(0)
Corvinus Egyetem, Budapest
Gulácsi László
8
(0)
17,4
(0)
DE Reumatológiai Tanszék, Debrecen
Szekanecz Zoltán, Szűcs Gabriella, Szántó Sándor
126
(47)
466,1
(240,1)
Szekanecz Zoltán, Szűcs Gabriella, Szántó Sándor
Zeher Margit, Bodolay Edit, Dankó Katalin
137
(19)
431,5
(95,8)
DE Kenézy Egyetemi Kórház, Reumatológiai Osztály, Debrecen
Surányi Péter, Gaál János
6
(0)
11,2
(0)
PTE Reumatológiai és Immunológiai Klinika, Pécs
Czirják László és munkatársai
48
(30)
264,8
(197,1)
PTE Immunológiai és Biotechnológiai Intézet, Pécs
Berki Tímea, Boldizsár Ferenc
19
(6)
72,0
(30,2)
PTE Farmakológiai Intézet és Szentágothai Kutatóközpont, Pécs
Szolcsányi János, Helyes Zsuzsanna, Pintér Erika
25
(1)
93,3
(5,3)
PTE Orvosi Genetikai Intézet, Pécs
Melegh Béla
5
(0)
14,0
(0)
SZTE Reumatológiai és Immunológiai Klinika, Szeged
Kovács László, Balog Attila
40
(5)
118,7
(27,2)
Összesen
 
605
(184)
2506
(1087)
*Minden közlemény csak egyszer került beszámításra, az utolsó szerző munkahelyének megfelelően.
  

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A citációs indexeket a Web of Science alapján vettük figyelembe. Mivel az elméleti intézetekben az immunológiai, reumatológiai vonatkozású kutatás mellett sok más téma is fut, ezért ezekben az esetekben a citáció nehezen határozható meg, ezért csak a klinikus kutatók citációs indexét mutatjuk (3. táblázat). Eszerint kilenc klinika/tanszék tizenkilenc vezető kutatója/oktatója 203–5891 közti citációt ért el. A független citációk száma 177–5490 közt mozog. A kollégák közül egy 5000 feletti, egy 4000 feletti, két 3000 feletti, három 2000 feletti és öt 1000 feletti citációval büszkélkedhet (3. táblázat).
3. táblázat. Citációs indexek és Hirsch-indexek a klinikus kutatók körében (összes)*
Intézmény
Munkacsoportvezető(k)
Citációk** (független citációk)
Hirsch-index**
ORFI, Budapest
Poór Gyula
2756 (2720)
26
Kiss Emese
3125 (3019)
34
Bálint Péter
3544 (3374)
29
Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest
Géher Pál
1447 (1426)
18
Bender Tamás
419 (350)
11
Rojkovich Bernadette
352 (348)
10
SE II. Gyermekklinika, Budapest
Constantin Tamás
709 (696)
11
SE Genetikai és Sejtbiológiai Intézet, Budapest
Nagy György (BIK)
1364 (1270)
14
DE Reumatológiai Tanszék, Debrecen
Szekanecz Zoltán
5891 (5490)
46
Szűcs Gabriella
2858 (2695)
28
Szántó Sándor
1447 (1339)
21
DE Klinikai Immunológiai Tanszék, Debrecen
Zeher Margit
2346 (2217)
27
Bodolay Edit
1153 (1033)
27
Dankó Katalin
1717 (1646)
23
DE Kenézy Egyetemi Kórház, Reumatológiai Osztály, Debrecen
Surányi Péter
203 (177)
8
Gaál János
363 (350)
11
PTE Reumatológiai és Immunológiai Klinika, Pécs
Czirják László
4119 (3826)
33
SZTE Reumatológiai és Immunológiai Klinika, Szeged
Kovács László
693 (602)
13
Balog Attila
252 (242)
10
*Ebben a táblázatban csak a klinikus kutatók szerepelnek, mert az elméleti kutatók közleményeinek csupán egy része reumatológiai témájú, ami az értékelést megnehezíti.
**A Web of Science alapján.
  

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A Hirsch-indexek 8 és 46 között változnak. Egy reumatológusnak van 40 feletti, kettőnek 30 feletti, hatnak 20 feletti és nyolcnak 10 feletti Hirsch-indexe (3. táblázat).

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Összesen tizennyolc klinikus kutató vett részt témavezetőként a PhD-képzésben. Több mint 90 PhD-hallgató munkáját felügyelték, akik közül negyvenöt már fokozatot is szerzett. Négy kollégának tíz feletti PhD-hallgatója volt (4. táblázat).
4. táblázat. PhD-témavezetés a klinikus kutatók körében (összes)*
Intézmény
Témavezető(k)
PhD-hallgatók száma** (fokozatot szerzettek száma)
ORFI, Budapest
Poór Gyula
11 (3)
Kiss Emese
1,5 (1,5)
Bálint Péter
2 (0)
Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest
Bender Tamás
8 (4)
Rojkovich Bernadette
5 (2)
SE II. Gyermekklinika, Budapest
Constantin Tamás
1 (0)
SE Genetikai és Sejtbiológiai Intézet, Budapest
Nagy György (BIK)
5 (2)
DE Reumatológiai Tanszék, Debrecen
Szekanecz Zoltán
14 (6)
Szűcs Gabriella
4,5 (2,5)
Szántó Sándor
4 (2)
Szamosi Szilvia
1 (0)
DE Klinikai Immunológiai Tanszék, Debrecen
Zeher Margit
10,5 (8,5)
Bodolay Edit
3 (3)
Dankó Katalin
7 (4)
DE Kenézy Egyetemi Kórház, Reumatológiai Osztály, Debrecen
Gaál János
1 (0)
PTE Reumatológiai és Immunológiai Klinika, Pécs
Czirják László
11 (6)
SZTE Reumatológiai és Immunológiai Klinika, Szeged
Kovács László
5 (2)
Balog Attila
4 (1)
*Ebben a táblázatban csak a klinikus kutatók szerepelnek, mert az elméleti kutatók közleményeinek csupán egy része reumatológiai témájú, ami az értékelést megnehezíti.
**A link alapján.
  

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Végül, mint említettük, többen nagy nemzetközi konzorciális, kooperációs projektekben vesznek részt. A legtöbben az Európai Reumaliga (EULAR) különböző munkacsoportjait erősítik, nemzetközi diagnosztikus és terápiás ajánlások kidolgozásában vettek/vesznek részt. Emellett több más európai együttműködésben találunk magyar kutatókat (5. táblázat).
5. táblázat. Részvétel nemzetközi kollaborációkban, konzorciumokban (összes)
EULAR korai artritisz ajánlás (Szekanecz Zoltán)
EULAR reumatoid artritisz ajánlás (Poór Gyula)
EULAR kardiovaszkuláris ajánlás (Szekanecz Zoltán)
EULAR klinikailag gyanítható artralgia ajánlás (Szűcs Gabriella)
EULAR/ACR polimialgia reumatika ajánlás (Poór Gyula, Bálint Péter)
EULAR artritisz pszoriatika ajánlás (Bálint Péter)
EULAR, OMERACT ultrahang aktivitások (Bálint Péter, Mandl Péter)
EULAR juvenilis dermatomiozitisz konzorcium (Constantin Tamás)
EUSTAR szkleroderma konzorcium (Czirják László, Szűcs Gabriella)
EULAR/ACR szkleroderma klasszifikáció (Czirják László)
EULAR/ASAS szpondilartritisz aktivitások, ajánlások (Géher Pál)
EUMYONET miozitisz konzorcium (Dankó Katalin)
Myositis genetics consortium (Dankó Katalin)
Treat-to-target reumatoid artritiszben (Poór Gyula)
Treat-to-target SLE-ben (Czirják László)
EuroPhospholipid project (Zeher Margit, Kiss Emese)
Sjögren-szindróma „Big Data” konzorcium (Zeher Margit)
SPINE spondiloarthropathy study (Géher Pál, Szántó Sándor)
QUEST-RA reumatoid artritisz konzorcium (Géher Pál, Rojkovich Bernadette)
  
Az egyes munkacsoportok rövid bemutatása

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Budapest

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Az ORFI három jól definiálható munkacsoportja közül Poór Gyula professzor és munkatársai döntően az oszteoporózissal és a Paget-kórral foglalkoznak. Oszteoporózisban döntően epidemiológiai vizsgálatokat folytatnak, és több, az oszteoporózis kezelésére vonatkozó ajánlás kidolgozásában vettek részt. A Paget-kórban, többek között, a genetikai hátteret és az immunológiai, metabolikus folyamatok szerepét vizsgálják. Más betegségekben is végeztek genetikai kutatást: reumatoid artritiszben (RA) a PADI4-, szpondilartritiszben (SpA) pedig az ARTS1-gén polimorfizmusának szerepét kutatták. Poór professzor tagja volt az EULAR RA kezelésére vonatkozó ajánlását kidolgozó munkacsoportnak. Kiss Emese professzor munkacsoportja az autoimmun betegségekkel, döntően az SLE-vel, valamint a gyermekreumatológiával foglalkozik. SLE-ben a terhesség és a D-vitamin-ellátottság vonatkozásait kutatják. Juvenilis idiopátiás artritiszben (JIA) a biológiai terápiával kapcsolatban gyűjtöttek adatokat. Kirándulást tettek a gyomor-bélrendszer és a reumatológia határterületeire is. Így a gluténszenzitív enteropátia (GSE) és a csont, valamint a bél-mikrokörnyezet és az artritisz kialakulása közti összefüggéseket boncolgatták. Bálint Péter címzetes egyetemi tanár munkacsoportja évtizedek óta foglalkozik a mozgásszervi ultrahanggal. Ennek keretében számos EULAR- és egyéb nemzetközi ajánlás, módszertani útmutatás kidolgozása fémjelzi tevékenységüket. Bálint Péter tagja volt az EULAR artritisz pszoriatika, valamint polimialgia reumatika (PMR) munkacsoportjának. Végül, a reumatológiai társbetegségekre vonatkozó nemzetközi konzorcium (COMORA) keretében felmérték a különböző társbetegségek epidemiológiáját a hazai artritiszes betegek között.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A Budai Irgalmasrendi Kórház (BIK) Reumatológiai Tanszéki Csoportjában Géher Pál professzor az SpA-kórképcsoport nemzetközi szakértője. Ezért számos, a betegség klasszifikációjára, kezelésére, a szociális terhek mérésére vonatkozó nemzetközi munkacsoportban (ASAS, EULAR) vett részt. Bender Tamás professzor a balneológia nemzetközi szaktekintélye. Számos kutatást végzett a hazai gyógyvizek, valamint azok alkotói (például radon) hatásait illetően. Foglalkozott a hévízi iszap hatásaival és a tumoros betegek lehetséges fizio- és balneoterápiájával is. Rojkovich Bernadette főorvosnő szakterülete az epidemiológia, a minőségbiztosítás és az egészség-gazdaságtan. A munkacsoportnak számos publikációja jelent meg a biológiai terápia egészség-gazdaságossága, az artritiszregiszterből nyert betegadatok témájában. Nagy György egyetemi docens, bár klinikai tevékenysége a BIK-hez köti, kutatásait a Semmelweis Egyetem Genetikai és Sejtbiológiai Intézetében végzi, így azokról ott esik szó.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A Semmelweis Egyetem (SE) II. sz. Gyermekklinikáján Constantin Tamás adjunktus és munkatársai nemzetközi értékű munkát végeznek a gyermekreumatológia és gyermekimmunológia területén. Főleg a JIA és a juvenilis miozitiszek tartoznak érdeklődésük középpontjába. Nemzetközi kollaborációban vizsgálják az életminőség viszonyait, fogalmaznak meg ajánlásokat a juvenilis miozitiszek kezelésére. Részt vettek továbbá egy olyan EULAR-ajánlásban, amely arra vonatkozott, hogy a gyermeket később hogyan vezessék át a felnőtt ellátórendszerbe (transitional care).

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A SE Genetikai és Sejtbiológiai Intézetében Buzás Edit professzor és a már említett Nagy György, munkatársaikkal együtt, a sejttranszporttal, kiemelten a mikrovezikulákkal foglalkoznak. Itt nem említendő alapkutatások mellett vizsgálataiknak a reumatológiára vonatkozó alkalmazott része is van. Vizsgálataik szerint az extracelluláris vezikulák részt vesznek a gyulladásban, oszteoklasztképzésben és ezáltal a csont pusztulásában. A munkacsoport a T-sejtek, T-sejt receptorok és speciális T-sejt alcsoportok (például Th17) gyulladásban betöltött szerepét is vizsgálja. RA-ban és más betegségekben is folynak a mikrovezikulákra és a T-sejtekre vonatkozó tanulmányok.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A SE Élettani Intézetében Mócsai Attila professzor munkacsoportja régóta foglalkozik a jelátviteli molekulákkal, ezen belül a tirozin-kinázokkal és azok gátlási lehetőségeivel. Az artritisz állatmodelljeiben elemezték a Src- és Syk-kinázok, a PLCγ2 és a CARD9, valamint ezen útvonalakban részt vevő egyéb molekulák szerepét. A kísérletes állatmodellben végzett preklinikai vizsgálatoknak komoly szerepük van a későbbi klinikai gyógyszerfejlesztésben.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Immunológiai Intézetében Sármay Gabriella professzor munkacsoportja végez az artritiszekkel, autoimmun betegségekkel összefüggő alkalmazott immunológiai kutatásokat. A számos kutatási terület közül az autoantitesteket termelő B-sejtekre vonatkozó kutatások emelhetők ki. A különböző B-sejt alosztályok (például Breg) jellemzése mellett antigénspecifikus immunterápiát (ASIT) is terveztek. Ennek során antigenikus peptideket tartalmazó nanorészecskékkel gátolják a B-sejtek működését.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A Budapesti Corvinus Egyetemen Gulácsi László professzor az Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék vezetője. Munkatársaival évek óta végeznek egészség-gazdaságtani elemzéseket a reumatológiai kórképek társadalmi terhére és az alkalmazott gyógyszerek költséghatékonyságára vonatkozóan. Vizsgálták az RA és az életminőség összefüggéseit, a biológiai terápián való rajtamaradás tényezőit, és az újabb biohasonló molekulák egyes jellemzőit.
  

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Debrecen

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A Debreceni Egyetem (DE) Reumatológiai Tanszékén is három jól elkülöníthető munkacsoport működik. Szekanecz Zoltán professzor munkatársaival az RA patogenezisével, modern kezelésével és a társbetegségekkel (CV, tumorok, oszteoporózis) foglalkozik. Számos kutatást végeztek a RA genetikájával, geno­mikájával, valamint az autoimmun mechanizmusok (például ACPA) szerepével kapcsolatban. Elemezték az RA-ban kialakuló felgyorsult ateroszklerózis és a CV-betegség patofiziológiáját, az RA-hoz társuló szekunder malignitások és csontvesztés kialakulásának tényezőit. Több kohorszban kutatják a modern biológiai terápiák és a JAK-gátlók hatásait a vaszkuláris funkciókra és a csont­anyagcserére. Szűcs Gabriella professzor és munkatársai a szisztémás autoimmun kórképekben, elsődlegesen szisztémás szklerózisban (SSc, szkleroderma) végeznek kutatásokat. Az SSc-t kísérő vaszkuláris eltérések mellett a kórkép és a terhesség összefüggéseit, a szklerodermához társuló oszteoporózis jellegzetességeit, valamint az e kórkép szövődményeként kialakuló tumorok jellemzőit közölték. Szántó Sándor docens munkacsoportja az SpA kórképcsoportban szintén a vaszkuláris történéseket és a csontvesztést kutatja. Vizsgálják a biológiai terápia és a gyógytorna hatásait is az egyes szervi funkciókra. Mindhárom munkacsoport résztvevői tagjai különböző RA, SSc és SpA nemzetközi projekteknek.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A DE Klinikai Immunológiai Tanszékén Zeher Margit professzor munkacsoportja a primer Sjögren-szindróma (pSS) immunológiájával és kezelésével foglalkozik. Számos patogenetikai kutatást folytattak a follikuláris T-helper (Tfh) sejtekre és a mikro-RNS-ekre (miRNS) vonatkozóan. Emellett Zeher professzornő a pSS-ra vonatkozó nemzetközi „Big Data” konzorcium tagja is. Bodolay Edit professzor és munkatársai a nem differenciált (NDC) és a kevert kötőszöveti betegség (MCTD) szakértői. A kórképek kialakulásával és kimenetelével kapcsolatos kutatások mellett a fő kutatási területük a társbetegségek vizsgálata. E kórképekben vizsgálták a CV-eltéréseket, beleértve a vaszkuláris biomarkereket, valamint a D-vitamin ellátottságot és az oszteoporózis kialakulását is. Dankó Katalin professzor kollégáival a gyulladásos izombetegségek (poli- és dermatomiozitisz) kutatói. Számos sejtes és molekuláris kutatás mellett újabban a betegségaktivitás markereit, valamint a társuló oszteoporózis jellegzetességeit vizsgálják, részben nemzetközi együttműködésben.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A DE Kenézy Egyetemi Kórház Reumatológiai Osztályán Surányi Péter és Gaál János docensek, valamint munkatársaik döntően az oszteoporózissal, ezen belül a D-vitamin szerepével és az aktív D-vitamin-pótlás lehetőségeivel foglalkoznak. Az artritisz pszoriatikával összefüggő D-vitamin-ellátottság és csontanyagcsere-változások is érdeklődésük középpontjában állnak.
  

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Pécs

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A PTE Reumatológiai és Immunológiai Klinikán Czirják László professzor és munkatársai a szisztémás autoimmun kórképek, ezen belül kiemelten az SSc kialakulására, klinikumára és modern kezelésére vonatkozóan végeznek kutatásokat. A betegség kialakulására és kimenetelére jellemző biomarkerek keresése (például Galectin-3, MMP) mellett a CV-társbetegségek (például kardiomyopa­thia, pulmonalis hypertensio) epidemiológiájára, klinikumára és a túlélésre vonatkozóan szolgáltattak adatokat. SSc-ben vizsgálják az artritiszt, a kézfunkciót és a szájnyílás viselkedését is. Czirják professzor emellett az EULAR scleroderma munkacsoportja (EUSTAR) tagjaként számos, a klinikumra, az egyes manifesztációra, betegségaktivitásra és kezelésre vonatkozó ajánlás társszerzője volt.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Immunológiai és Biotechnológiai Intézetében Berki Tímea professzor munkacsoportja, részben az említett szklerodermás beteganyagon végez alkalmazott kutatásokat. Vizsgálják az SSc-ben megváltozott B-sejt fenotípusokat és B-sejt aktivációt, és a komplementrendszer szerepét is. Fontos kutatásokat végeznek a kortikoszteroidok immunológiai hatásairól. A debreceni tanszékkel együtt pedig bizonyos természetes autoantitestek szerepét vizsgálták RA-ban. Boldizsár Ferenc docens laboratóriumában rendelkezésre áll az egyik legtökéletesebb RA-modell, a Chicagóban dolgozó Glant Tibor professzortól származó rekombináns humán aggrekán G1 domán-indukált artritisz (a proteoglikán-indukált artritisz továbbfejlesztett formája) egérmodell. Ebben a modellben vizsgálják az artritiszt kísérő immunregulációs változásokat, a T-sejtek aktivációját, apoptózisát, és új terápiás célpontokat is keresnek.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A PTE Farmakológiai Intézetében és Szentágothai Kutatóközpontjában Szolcsányi János akadémikus alapította meg azt a munkacsoportot, melyben Helyes Zsuzsa és Pintér Erika professzorok és munkatársaik dolgoznak. Ezek a munkacsoportok régóta vizsgálják az artritiszekkel kapcsolatos fájdalom és gyulladás sejtes és molekuláris mechanizmusait. Középpontban állnak a kapszaicinérzékeny peptiderg idegvégződések, a TRPV1- és TRPA1-receptorok, a PACAP- és az SSAO-rendszer. E molekulák gátlása révén, különböző fájdalom- és gyulladásmodellekben új terápiás lehetőségeket keresnek.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A PTE Orvosi Genetikai Intézetében Melegh Béla professzor munkacsoportja számos (pécsi, budapesti, debreceni) klinikai kollaboráció keretében a gyulladásos reumatológiai kórképek (például RA, SpA, SSc) genetikai hátterét (is) kutatja. Több gén-polimorfizmust sikerült kapcsolatba hozni e kórképekkel.
  

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Szeged

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Reumatológiai és Immunológiai Klinikáját Kovács László docens vezeti, aki munkacsoportjával a szisztémás autoimmun kórképekkel foglalkozik. Több tanulmányt végeztek RA-ban, pSS-ban. Újabban a megváltozott T-sejt glikoziláció patogenetikai jelentőségével foglalkoznak többféle autoimmun kórképben. A munkacsoport évek óta foglalkozik RA-ban a biológiai terápia leállításának kérdéseivel, annak következményeivel is. Az ilyen betegekben a miRNS-ek szerepét is vizsgálják. Balog Attila adjunktus munkacsoportja részben kollaborációban a B7-kostimuláció, a káliumcsatornák és az urokináz-típusú plazminogén-aktivátor receptor (uPAR) szerepét vizsgálja RA-ban, szklerodermában és más autoimmun betegségekben.
  

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Multicentrikus vizsgálatok

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Mint láttuk, az egyes intézmények, munkacsoportok önállóan is sikeres kutatómunkát végeznek. Emellett az egyes centrumok hálózatot is alkotva, multicentrikus vizsgálatokat kezdtek végezni. Ezek közül sikerrel folyik a már említett, Kovács László docens által koordinált, a biológiai terápia leállítására vonatkozó vizsgálat, melynek első részében Szeged mellett Debrecen és Gyula is részt vett, a későbbi fázisba pedig még több centrum kapcsolódott be. Ugyancsak sikeresen zárult le az a vizsgálat, amely tíz hazai centrum közreműködésével zajlott, és RA-ban a gyors radiológiai progresszió jellemzésére és prediktív markerek keresésére vonatkozott. Ebbe a tanulmányba, a kitűnő együttműködésnek köszönhetően több mint 1800 RA beteg adatai kerülhettek be, és a publikáció is megtörtént. Részben az MRE koordináló tevékenysége révén a közeljövőben újabb multicentrikus vizsgálatok indulnak. Ezek között bizonyos kórképekre vonatkozó regiszterek és hozzájuk kapcsolódó biobankok, a társbetegségekre és a betegségkimenetelre vonatkozó epidemiológiai vizsgálatok szerepelnek.
  
Helyünk Közép-Európában

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Természetesen elsődlegesen fontos a hazai viszonyok bemutatása, de a hazai reumatológiai kutatást leginkább nemzetközi összehasonlításban lehet értékelni. Nyugat-Európában, Amerikában, Japánban a kutatásra költött összeg jelentősen meghaladja a mi lehetőségeinket, ezért ezekben az országokban kiemelkedő a produktivitás. Ezért a közelmúltban a hazai teljesítményt a környező közép-európai országokkal vetettük össze. Az egyes nemzeti reumatológus egyesületek elnökei szolgáltattak adatokat, melyeket a 6. táblázat foglal össze. A táblázat az alapadatok (lakosság, GDP per capita, reumatológusok, intézmények száma) mellett az elmúlt öt évre vonatkozó publikációkat, reumatológiai témájú pályázatokat, és a PhD-védések számát mutatja. Mint látható, Magyarország a reumatológiai szcientometriai adatok, a reumatológia területén folyó PhD-munkák, a szerzett pályázatok tekintetében, lakosságra, egy főre jutó GDP-re normalizálva megelőzi Csehországot, Szlovákiát, Szlovéniát és Horvátországot, és lényegében azonos szinten áll a jóval nagyobb Lengyelországgal.
6. táblázat. Összevetés más közép-európai országokkal (2012–2016)
Ország
Magyarország
Csehország
Horvátország
Lengyelország
Szlovákia
Szlovénia
Lakosság (millió)
10,0
10,4
4,4
38,5
5,4
2,0
GDP/capita (USD; IMF 2016)
27 200
33 200
22 400
27 700
31 200
32 000
Reumatológusok száma
800
350
47
~1300
71
21
Reumatológiai egységek száma
31
12
18
75
6
7
Biológiai terápiával kezeltek száma
8500
5700
1800
~8000
2200
2200
Kutatóközpontok száma (nemzetközi publikációkkal)
15
5
7
15
6
2
Kutatócsoportok száma
29
13
7
15
6
2
Minősített (IF) publikációk száma (2012–2016)
315
250
90
663
55
21
Nemzeti reumatológiai folyóirat
Magyar Reumatológia
Czech Rheumatology
Reumatizam
Reumatologia (angol–lengyel nyelvű) Reumatologiczne (lengyel nyelvű)
Rheumatologia
nincs
Védett PhD-hallgatók száma
16
9
10
7
0
0
Elnyert kutatási pályázatok száma
43
17
8
?
3
0
  

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Irodalom
A 2007–2016 között született reumatológiai vonatkozású közlemények listáját a következő link tartalmazza: link
(vagy elkérhető a szerzőtől: szekanecz.zoltan@med.unideb.hu)
68
A közlemény az MTA Orvosi Tudományok Osztálya 2017. május 24-i ülésén elhangzott, a szerző által tartott beszámoló előadás alapján készült.