Cím:

Kitekintés

Gimes Júlia gondozásában
DOI: 10.1556/2065.178.2017.12.21

Van az a pénz

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Kanadai kutatók most publikált cikke szerint ötvenkét nagy tekintélyű amerikai orvosi szakfolyóirat szerkesztőinek mintegy fele kapott anyagi juttatást gyógyszer- vagy gyógyászatieszköz-gyártóktól, és a lapok többsége nem is tette közzé a szerkesztőkkel kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokat.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Az orvosi kutatások területén az utóbbi években szigorú vizsgálatnak vetik alá a kutatók és a gyárak közötti financiális kapcsolatokat. A legtöbb orvosi folyóiratban a cikkek szerzőinek nyilatkozniuk kell a kutatásukhoz kapott anyagi támogatásokról, vagy bármilyen egyéb, összeférhetetlenséget felvető körülményről. Úgy tűnik azonban, hogy a folyóiratok szerkesztőire egyelőre kevésbé szigorú szabályok vonatkoznak, noha nyilvánvalóan nekik is jelentős befolyásuk van a kutatási irányokra, témákra.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A vizsgált 2014-es évben a szerkesztőknek juttatott támogatások változatos formákban érkeztek: volt közöttük honorárium, utazási költségtérítés, konzultációs díj, szabadalmi díj. A legtöbbet az endokrinológiai folyóiratok szerkesztői kasszíroztak, őket sorrendben a kardiológiai, gasztroenterológiai, reumatológiai és az urológiai szakfolyóiratok követték.
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Liu, J. J. – Bell, C. M. – Matelski J. J et al.: Payments by US Pharmaceutical and Medi­cal Device Manufacturers to US Medical Journal Editors: Retrospective Observa­tional Study. BMJ, 2017; 359:j4619, Published 26 October 2017. DOI: 10.1136/bmj.j4619 link

A vér szava

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Több szociálpszichológiai kísérlet tanúsága szerint, akár anyagi segítségről, akár életmentő közbelépésről van szó, az emberek előnyben részesítik a velük rokoni kapcsolatban lévőket. Finn és német kutatók most publikált eredményei szerint az áldozatokkal járó segítségnyújtásnak, illetve elutasításának morális megítélését is jelentősen befolyásolja, hogy a szereplők egymással milyen vérségi kapcsolatban vannak.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A kísérletben részt vevők egy filmet láttak, amelyben azt a morális dilemmát vetették fel, hogy elvárható-e egy testvértől az életmentő szervadományozás. A filmhez az egyik csoport azt a bevezető információt kapta, hogy a szereplők édestestvérek, míg a kontrollcsoport tagjait úgy tájékoztatták, hogy fogadott testvérek. Noha az összesített kérdőíves válaszok szerint ilyen esetben a résztvevők nem láttak különbséget egy vér szerinti és egy kiskorában adoptált testvérként felnövő, fogadott testvérrel szembeni morális kötelezettségben, a kísérletek közben készült funkcionális mágneses rezonancia (fMRI) felvételek ennek éppen az ellenkezőjét mutatták. Az agyakban azonban a szervadományozás megtagadásának értékelésekor nagy eltérések voltak attól függően, hogy a nézők hogyan tudták: a rokonság genetikai rokonság is volt-e, vagy sem.
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Bacha-Trams, M. – Glerean, E. – Dunbar, R. et al.: Diferential inter-subject Correlation of Brain Activity When Kinship Is a Variable in Moral Dilemma. Scientific Reports, 2017; 7: 14244 . DOI:10.1038/s41598-017-14323-x link

Harc a baktériumokkal

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Brit és német kutatók olyan új antimikrobiális szert fejlesztettek, amely még multidrogrezisztens baktériumok ellen is hatékony lehet. Az antibiotikum-rezisztencia egyre nagyobb probléma világszerte. Egyes becslések szerint 2050-re évente már tízmillió ember halálában játszanak majd szerepet a gyógyszerekkel szemben ellenálló mikroorganizmusok okozta fertőzések. Az elmúlt évtizedekben az új antibiotikumok fejlesztése megtorpant, és sok szakember szerint az emberiség egyáltalán nincs tudatában annak, hogy a rezisztens kórokozók mekkora veszélyt jelentenek.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A kutatók azt fedezték fel, hogy a mangánnak egy szerves vegyülettel alkotott komplexét (mangán-trikarbonil-komplex) a colistin nevű régi antibiotikummal kombinálva igen hatékonyan el lehet pusztítani a sokféle gyógyszernek ellenálló baktériumokat. A colistin maga egy a hatvanas évek óta forgalomban lévő szer, amelynek alkalmazása a vesére gyakorolt mérgező hatása miatt az 1970-es évektől visszaszorult. Minden bizonnyal ez is hozzájárul ahhoz, hogy nemigen váltak ellene rezisztenssé a kórokozók: még ma is ez az egyik olyan szer, amely multidrogrezisztens gramnegatív baktériumok ellen utolsó reményként bevethető. Ilyen életveszélyes fertőzéseket leginkább kórházi fertőzésként lehet megkapni.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A régi antibiotikumnak az új vegyülettel történő kombinált alkalmazása a colistin önmagában történő használatánál jóval kedvezőbb antibakteriális hatást mutatott.
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Betts, J. – Nagel, C. – Schatzschneider, U. et al.: Antimicrobial Activity of Carbon Monoxide-releasing Molecule [Mn(CO)3(tpa-κ3N)]Br versus Multidrug-resistant Isolates of Avian Pathogenic Escherichia coli and Its Synergy with Colistin. PLOS ONE, 2017; 12 (10): e0186359 DOI: 10.1371/journal.pone.0186359 link

Hogyan károsítja a magzati idegrendszert a Zika-vírus?

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Amerikai és brazil kutatók (University of California, University of São Paulo) felfedezték, hogy a Zika-vírus milyen trükkel hajtja végre a magzati agy károsítását. A kórokozóval kapcsolatos intenzív kutatások 2015-ben kezdődtek, amikor Brazíliában egy járvánnyal egy időben feltűnően sok kisfejű gyermek született. Azt hamar sikerült bizonyítani, hogy a fertőzött várandós asszonyok átadhatják gyermeküknek a vírust, majd később azt is igazolták, hogy a fertőzés és a kisfejűség között ok-okozati kapcsolat áll fenn, azt azonban csak most derítették ki, miért képes a vírus a fejlődő agy károsítására.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Alysson Muotri professzor, a kutatások vezetője szerint igazi trójaifaló-stratégiáról van szó. A vírus ugyanis az embrionális fejlődés korai szakaszában azokat a sejteket fertőzi meg, amelyek később ún. mikroglia sejtekké alakulnak, szétszóródnak a központi idegrendszerben, és feladatuk éppen az lenne, hogy megvédjék az agyat az idegen betolakodóktól. A fertőzött sejtek azonban nem hogy nem védik meg a központi idegrendszert, hanem ők maguk szállítják oda a Zika-vírusokat, amelyek aztán az idegsejteket is megfertőzik, pusztítván ezzel a fejlődő gyermek fejlődő agyát.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A kutatók kísérleteik során emberi indukált pluripotens őssejteket használtak. (Ezek testi sejtekből, például a bőr sejtjeiből őssejtszerű állapotba visszaprogramozott sejtek.) Ezeket úgy indították el a differenciálódás útján, hogy az idegrendszer két alapvető sejttípusa – mikrogliasejt, illetve neuron – képződjön belőlük. Ezekből kettős sejtkultúrákat hoztak létre, amelynek egyik vagy másik tagját megfertőzték a Zika-vírussal. Azt találták, hogy amikor ez a neuronokkal történt, a mikrogliák elvégezték a kötelességüket: felzabálták a fertőzött sejteket. Fordított esetben azonban a vírushordozó mikrogliák megfertőzték az idegsejteket. Muotriék szerint kísérletsorozatuk eredményei bizonyítják, hogy a magzati idegrendszeri fejlődés során a mikrogliasejtek kulcsszerepet játszanak abban, hogy a vírusok a neuronokba is bejutnak.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A kutatók kettős sejtkultúráján egy, a hepatitis-C kezelésére használt vírusellenes szert is teszteltek, és azt találták, hogy a fertőzött mikrogliasejteket tartalmazó rendszerben vissza lehetett szorítani a fertőzött neuronok számát. Muotriék feltételezik, hogy a mikrogliasejtek célpontjai lehetnek egy olyan új terápiának, amely megakadályozza a magzati agy vírus által történő károsítását. Ugyanakkor „dupla” sejtkultúrás rendszerük alkalmas lehet új hatóanyagok tesztelésére is – teszi hozzá.
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Mesci, P. – Macia, A. – LaRock, C. N. et al.: Modeling Neuro-immune Interactions during Virus Infection. Human Molecular Genetics, 2017; DOI: 10.1093/hmg/ddx382

Hidrogénérzékelő vegyes oxid

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Szobahőmérsékleten működő nanokristályos szerkezetű, cink- és indium-oxid-alapú gázérzékelőt fejlesztettek ki orosz kutatók. Az ilyen eszközök általában 300 és 500 Celsius-fok közötti hőmérsékleten működnek kielégítően, ami egyrészt meglehetősen energiaigényessé teszi őket, másrészt éghető vagy robbanásveszélyes gázok esetében a magas hőmérséklet veszélyes lehet.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A mindennapi életben, a háztartásokban is gyorsan terjednek a gázszenzorok, mert segítségükkel – akár kültéren, akár zárt helyeken – a levegő minősége folyamatosan ellenőrizhető.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Sokan a hidrogént tartják a jövő energiahordozójának. A hidrogén azonban rendkívül robbanásveszélyes, így egy szobahőmérsékleten működő hidrogénszenzor nagy érdeklődésre számíthat. Az eszköz működésének alapja, hogy a félvezető oxidok fénnyel indukált vezetőképessége nagymértékben függ a felületükön adszorbeálódó molekuláktól. A cink-oxid-indium-oxid kompozit különösen érzékeny a redukáló hatású gázokra, mint amilyen a hidrogén is.
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Ilin, A. S. – Ikim, M. I. – Forsh, P. A. et al.: Green Light Activated Hydrogen Sensing of Nanocrystalline Composite ZnO-In2O3 Films at Room Temperature. Scientific Reports, 2017; 7: 12204 DOI:10.1038/s41598-017-12547-5 link