Cím:

Hankiss Elemér emlékére

In Memoriam Elemér Hankiss
Vitányi Iván
az MTA doktora, szociológus, volt parlamenti képviselő
info@iask.hu
 
Összefoglalás
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Hankiss Elemér történelmi érdeme, hogy ő a nyugati szerzőkkel egy időben fogalmazta meg: elérkeztünk a „bizonytalanság korához”, vagyis egy olyan állapothoz, amelynek nem tudjuk a folytatását. Elemér ezért fordult a filozófia felé, mert úgy látta, hogy általános emberi válsághoz érkeztünk, amelyet a gazdaság és a szociológia módszereivel nem lehet teljesen leírni. Az emberi gondolkodás a bizonyosságot kereste (ezt szolgálták és szolgálják a vallások is), de eljutottunk ahhoz a ponthoz, amelyben el kell fogadni a bizonytalanságot, illetve meg kell keresni a bizonytalanság és bizonyosság egyensúlyát. Összefoglalva: az utolsó negyven év szellemi életének egyik legkiválóbb képviselőjére emlékezünk, aki a legátfogóbb kérdéseket vetette fel.
 
Abstract
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

It is Elemér Hankiss’s historical merit that parallel with the Western authors he formulated the following: we have arrived at the ‘age of uncertainty’, in other words a state, continuation of which we do not know. Elemér therefore turned to philosophy as he recognized that we had come to a general human crisis that could not be described by the methods of economy and sociology. Human thought has always been seeking certainty (served in the past and present by religions as well) but we have come to a point when we need to accept uncertainty, and find a balance between certainty and uncertainty. To sum up, we now remember one of the most outstanding representatives of the intellectual life of the past forty years who raised the most cross-cutting issues.
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Kulcsszavak: Hankiss, bizonytalanság, forradalom, szociológia
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Keywords: Hankiss, uncertainty, revolution, sociology
 
DOI: 10.1556/2065.179.2018.10.2
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Olyan tudósra és gondolkozóra emlékezünk most, aki az átélt társadalmi robbanások, változások és uralmak alatt az igazságot keresve mindig megőrizte a szellem szabadságát, következetességét és mélységét. Azon kevesek közé tartozott, akik tényleg eljutottak az igazsághoz. Mindezt nem azért tette, hogy önmagának szerezzen jólétet vagy hatalmat.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Jóleső érzés ez azoknak, akik barátai közé tartozhattak, mindig értettük egymást – még ha valamit másként láttunk is. Különösen nagyszerű idő volt, amit együtt tölthettünk a Szociológiai Intézetben. Mindig megtaláltuk a közös utat, és becsültük a másikat.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Tevékenysége hatalmas területet – vagy inkább területeket – fogott át. Kezdetben az irodalommal foglalkozott, azután a társadalommal, végül eljutott a filozófiához.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Amikor közelebbről megismerkedtünk, akkor tért át az irodalomról a társadalomra. Rögtön a közepét ragadta meg 1985-ben, a két Magyarország eszméjével. Ebben foglalta össze azokat az elméleteket, amelyeket a magyarok sorsán gondolkozó nagyjaink alkottak és vallottak Berzsenyitől Széchenyin és Kossuthon át Adyig és Bibóig, és a társadalom egy kisebbsége felfogta ennek igazságát. A másik a feudalizmus kötelmeit őrző többség. Már Hajnal István megmondta, hogy minden népnek olyan a kapitalizmusa, amilyen a feudalizmusa volt.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Elemér azonban nem maradt a puszta megállapításnál. Úgy vélte, hogy tenni is kell valamit. Persze nem kis akciókra, hanem a közgondolkodás megváltoztatására gondolt. Később, a rendszerváltás után ezért hirdette meg a „Találjuk ki Magyarországot” mozgalmat. Sajnos ekkor is kevesen értették, hogy ezt milyen széles körben gondolta.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Mivel nem talált elegendő megértésre, kiterjesztette ezt a gondolatot az egész világra. A kettős polgári-feudális társdalom maga a bizonytalanság. A világ különálló szférákra oszlott, a nyugati szociológusok szóhasználatával az észak-amerikai–nyugat-európai centrumra, a félperifériára és a perifériára. Mi természetesen a félperifériához tartozunk. Eddig azonban úgy látszott, hogy a bizonytalanság csak a félperifériát jellemzi (a periféria Samuel P. Huntington által jellemzett világairól most nem szólunk).

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A legújabb időben azonban ez megváltozott. Az új fejlődés következtében a bizonytalanság megremegteti a félperifériát és a perifériát is.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Mi történt? Én ezt a világállapot változásával szoktam jellemezni. A fogalmat Arisztotelész találta ki, a kifejezést (Weltzustand) Hegel. Általában eddig – az ősi társadalom után – két világállapotot különböztettek meg különböző nevek alatt.
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Például

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Phűsis és nomosz – Arisztotelész

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Status naturalis és status civilis – Spinosa, Rousseau

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Hősi és polgári világállapot – Georg Wilhelm Hegel

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Feudalizmus és kapitalizmus – Karl Marx

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Folk és Urban Society – Robert Redfield

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Gemeinschaft és Gesellschallft – Ferdinand Tönnies
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Az első világállapot kialakulását (az őstársadalom után) a „prométheuszi” forradalom, azaz a tűz feltalálása hozta. Arisztotelész megmondta, hogy ez majd akkor változik meg, „ha az orsók maguktól fonnak”. Ez bekövetkezett. Ez lett a második prométheuszi forradalom. Az elmúlt évtizedeket pedig a harmadik jellemzi, az elektronika forradalma, és minden, ami hozzá kapcsolódik. Ennek felismerése igen széles körű a nyugati irodalomban, különböző nevek alatt: újkapitalizmus, turbókapitalizmus, posztindusztrializmus, posztmodernizmus.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

De most még az átmenetnél tartunk, melynek egyik fő vonása a bizonytalanság. Ez jelenik meg a legújabb kor nyugati irodalmában. Jody Jensen erről szóló könyvében bemutatja, hogy miként. „Hibridizációnak” nevezik ezt a folyamatot (Jensen, 2014), még szemléletesebben „kaordinációnak”, amely egyesíti a káoszt és a rendet. A kaordináció megteremti annak lehetőségét, hogy az anyagi és szellemi javak eljussanak mindenkihez, de azokat a gátakat is, amelyek ezt megakadályozzák. A társadalmi következményeket én Immanuel Kant megállapításának továbbvitelével szeretem jellemezni. Ő a társadalom korabeli állapotát a „társiatlan társiassággal” jellemezte (Kant, 1926). Azt, teszem hozzá, hogy most eljutottunk a „társias társiatlansághoz”. Dick Howard pedig úgy fogalmazott, hogy a mai világállapotban a hatalom kettős szerelmi viszonyban van, egyrészt a demokráciával, másrészt az autokráciával. A nyilvánosság előtt összeházasodik az egyikkel, de a másikat szereti (Vitányi, 2014).

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Hankiss Elemér történelmi érdeme, hogy ő a nyugati szerzőkkel egy időben fogalmazta ezt meg azzal, hogy elérkeztünk a „bizonytalanság korához”, vagyis egy olyan állapothoz, amelynek nem tudjuk a folytatását. Munkacsoportunk egyetértett vele, Miszlivetz Ferenc ebben a szellemben jelentette meg az Eredeti válságfelhalmozás című tanulmánykötetet (Hankiss, 2009). Elemér ezért fordult a filozófia felé, mert úgy látta, hogy általános emberi válsághoz érkeztünk, amelyet a gazdaság és a szociológia módszereivel nem lehet teljesen leírni.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Az emberi gondolkodás a bizonyosságot kereste (ezt szolgálták és szolgálják a vallások is), de eljutottunk ahhoz a ponthoz, amelyben el kell fogadni a bizonytalanságot, illetve meg kell keresni a bizonytalanság és bizonyosság egyensúlyát.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Összefoglalva: az utolsó negyven év szellemi életének egyik legkiválóbb képviselőjére emlékezünk, aki a legátfogóbb kérdéseket vetette fel. Eltűrték, de nem kapta meg azt a figyelmet, amit megérdemelt volna. A mi dolgunk, hogy folytassuk munkáját.
 
Irodalom
 
Hankiss E. (2009): Társadalmi reformok. In: Miszlivetz F. (szerk.): Eredeti válságfelhalmozás. Szombathely–Budapest: Savaria University Press–MTA Politikai Tudományok Intézete
Jensen, J. (2014): Globalizáció és új kormányzás. Budapest: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet
Kant, I. (1926): Egy világpolgár gondolatai az emberiség egyetemes történetéről. (ford. és bevez.: Sándor P.) (Európa könyvtár 1) Békéscsaba: Gesmey, http://mek.oszk.hu/04800/04821/04821.htm
Miszlivetz F. (szerk.) (2009): Eredeti válságfelhalmozás. Szombathely–Budapest: Savaria University Press–MTA Politikai Tudományok Intézete
Vitányi Iván (2014): A feudalizmus továbbélése a mai Magyarországon. Budapest: Kossuth Kiadó
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.