A hankissizmus dialektikája1

The Dialectics of Hankissism

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jody Patricia Jensen

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jean Monnet professzor, politológus, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a Pannon Egyetem docense, a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete kutatója

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

jody.jensen@iask.hu
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hankiss Elemér írásaiban a metafizikai ellentmondásokat és feloldásuk lehetséges módjait boncolgatva dialektikus szemlélettel elemzi az emberi lét állapotára, az élet és a halál értelmére, az univerzumban elfoglalt helyünkre vonatkozó, egymással versengő elképzeléseket. Rámutat, hogy ezek szembenállása alapvető probléma, „a természettudományon kívüli tudósok nem igazán értik, amit a kvantummechanika mond nekik az univerzum titkairól”. Ezt a társadalom és az emberiség problémájának tekintette, amelyet csak akkor lehet megoldani, ha szoros és rendszeres együttműködés, dialógus alakul ki a természet- és a társadalomtudósok (fizikusok, kozmológusok, filozófusok, teológusok, kulturális antropológusok, pszichológusok, eszmetörténészek, művészek és mások) között, és lezárják a köztük dúló „tudomány-háborút”. Írásomban kifejtem, milyen súlyos problémák és ellentmondások terhelik ma a tudományos vizsgálódást. Úgy vélem, hogy a Hankiss által elképzelt dialógus megszületéséhez elengedhetetlen egy gyökeres átalakulást hozó paradigmaváltás, egy organikus világkép elfogadása.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Elemér Hankiss’s thoughtful enquiry into metaphysical contradictions and their solutions represents a dialectical approach to the analysis of competitive existential concepts regarding the human condition, the meaning of human life and death, and our place in the universe. Hankiss reveals the current dialectic as the problem ‘that scholars outside the natural sciences do not really understand what quantum mechanics tells them about the secrets of the universe’. Addressing what he called a major social and human problem, he proposes the close, systematic cooperation, and dialogue between natural and social scientists (physicists, cosmologists, philosophers, theologians, cultural anthropologists, psychologists, historians of ideas, artists, and others) to end the smouldering ‘science war’. This I try to elaborate in my reflections on the serious problems and contradiction regarding scientific inquiry today. Science is being held back by old assumptions that have become dogmas, the biggest of which is that science already knows all the answers, and only the details need to be worked out – science has become the monologue of a mechanistic world view. The dialogue that Hankiss envisions necessitates, in my view, a transformational paradigm shift toward an organic world view.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: Hankiss, Kőszeg, dialektika, kvantummechanika, mechanisztikus, organikus
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: Hankiss, Kőszeg, dialectic, quantum mechanics, mechanistic, organic
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.179.2018.10.11
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A dialektika lényegében a civilizáció lelke.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jordan Peterson
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vagy-vagy gondolkodást a mindkettő-és gondolkodásnak kell felváltania.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Søren Kierkegaard
 
Két világ
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A dialektikus gondolkodás szerint létezhet egyszerre két egymással ellentétes eszme, és mindkettő igaz lehet. Az univerzumot egymással szemben álló felek és erők töltik meg. A hegeli felfogás szerint mindent ellentmondások alkotnak, és az eszme/tézis irányából az antitézis, majd a szintézis irányába haladunk, így egyre közelebb juthatunk az igazsághoz. A kierkegaardi dialektika nem csupán az egyén önmagától és a társadalomtól való elszakadásának és elidegenedésének a megnyilvánulása, hanem az ember egységre, integrációra és szabadságra való törekvését is kifejezi. Søren Kierkegaard váltig ragaszkodott ahhoz, hogy a mindennapi beszédben használatos kifejezések többségének jelentése változékony, és rosszallotta, hogy a tudósok hajlamosak mesterkélten állandósítani a jelentést.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Úgy vélem, Hankiss Elemér gondolkodásának lényegi vonása a dialektika. Mi, akik részt vettünk színes előadásain, mindannyian tudjuk, hogy ezeket rendszerint dialektikus módon építette fel: bemutatta az identitásformálás vagy a civilizációtörténet egy bizonyos sajátosságát, majd azzal szemben hozott egy ellenpéldát. Ránk, a hallgatóságára bízta, hogy elgondolkodjunk, és a többek között a fizika, kozmológia, filozófia, teológia, kulturális antropológia, pszichológia, eszmetörténet vagy a művészet köréből felmutatott érveket valamiféle szintézisben egybegyúrjuk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

The Toothpaste of Immortality című kötetében két irányzat között igyekszik megtalálni a középutat érvelésében: az egyik oldalon azok állnak, akik úgy gondolják, hogy van egy erős legbelső énünk (ilyen például Max Weber), a másikon pedig azok, akik szerint vagy több én is létezik, vagy éppenséggel nincs én. Hankiss Elemér saját szintézisét úgy fogalmazta meg, hogy van egyfajta lényegi énünk, amely az irányt mutatja életünkben, de ezen kívül létezik még sok-sok szerepünk és számos énünk; a mag-én és a mindennapi viszonyainkban megmutatkozó periferikus én kölcsönösen hatnak egymásra.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hankiss dialektikus világunkat a következőképpen írja le:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. úgynevezett információs korban élünk, amelyben racionális üzenetként csak az adatok, számok és digitális kódok számítanak;
  2. ugyanakkor élményalapú, újravarázsolt társadalomban is, amelyben a mítoszok, az érzelmek és a mitológia kiemelten fontos; véleménye szerint ma még inkább törekszünk varázsvilágunk újrateremtésére, mint valaha.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fears and Symbols (magyarul: Félelmek és szimbólumok, 2006) című könyvében két stratégiáról ír, amelyekkel az emberiség igyekszik legyűrni egzisztenciális félelmeit. Az első a prométheuszi stratégia, amely

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. a Prométheusz-mítoszra vezethető vissza: a mitikus hős tüzet hozott az emberiségnek, de ezért súlyos büntetéssel fizetett. Elemér számára Prométhe­usz az emberi túlélés külső vagy anyagi eszközeinek (tűz, meleg, biztonság, élelem és hajlék) metaforája. A prométheuszi stratégia tehát magában foglal mindent, amit az emberek annak érdekében tesznek, hogy megvédjék magukat a külső fenyegetésekkel szemben, fizikailag egy olyan univerzumban, ahol számos tényező – például természeti katasztrófák sora – veszélyezteti az emberi létet. Házakat építünk, és fejlesztjük a technológiát, hogy könnyebbé, gondtalanabbá tegyük az életünket.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A külső bizonytalanságok enyhítése azonban nem elég. Az ember spirituális félelmeit, például halálfélelmét is csillapítani kell. Itt jelenik meg az apollóni stratégia, amely

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. megkísérli legyőzni azt a félelmet, hogy a halál elpusztítja és hiábavalóvá teszi az emberi törekvéseket. Az emberek úgy próbáltak felülkerekedni ezen a félelmen, hogy elkezdtek történeteket mesélni, amelyek magasabb síkra emelték, és értelemmel töltötték meg a létüket. Ezek a történetek olyan nagy narratívákban forrtak össze, amelyeket nem kérdőjelezünk meg pusztán azért, mert ember alkotta őket (ilyen a kereszténység, a buddhizmus és az iszlám).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hankiss kiemeli, hogy a valóság, önmagunk és a lét egészének megértésére kell törekednünk. Ez a tőle tanult „teljességre” törekvés hat a munkámra ma is, amikor az „axiális korszakokkal” – ezekről körülbelül húsz évvel ezelőtt hallottam először Elemértől –, a mechanisztikus világképtől az organikus világkép irányába mutató paradigmaváltással, illetve a tudományos vizsgálódásnak azokkal az ellentmondásaival foglalkozom, amelyeket az Elemér által szintén gyakran emlegetett „bizonytalanság korában” tapasztalhatunk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vizsgáljuk meg, hogyan értékeli a helyzetet Hankiss a Kvantummechanika és az élet értelme című tanulmányában. Az ennek végén következtetésként megfogalmazott „programban” kifejti: hiány van szignifikáns szerepekből, amelyek az emberek életét céllal és értelemmel töltenék meg, és nem nagyon biztató, amit ma tudunk a kvantumuniverzumról, mert – Hankiss szavaival élve – egyre nehezebbé teszi az emberek számára, hogy megtalálják a helyüket, a szerepüket, az identitásukat egy olyan világban, amely egyre inkább érthetetlenné válik számukra. Hagyományos tájékozódási pontjaik eltűnése, életük növekvő bizonytalansága ebben a mérhetetlen és érthetetlen univerzumban kimerítheti intellektuális és érzelmi energiájukat, bomlaszthatja az emberi közösségek folytonosságát és egységét. Figyelmeztet, hogy az olyan emberek, akik céltalannak és értelmetlennek érzik életüket, aligha lesznek képesek válaszolni a 21. század kihívásaira.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Felveti, hogy a jövőben az lehet a társadalom-, bölcsészet- és természettudományok egyik fő feladata, hogy – amennyiben képesek és hajlandók együttműködni – felkutassák, hogyan fejlődhetne ki egy új civilizáció, és teremthetne szignifikáns szerepeket, értelmes életet az emberek számára.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Néhány tudós kísérletet tett arra, hogy kapcsolatot találjon a kvantumuniverzum és az emberiség vagy akár az emberi élet értelme között.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Törekvéseik jelentették az első fontos lépéseket abba az irányba, hogy megfejtsék a kvantumuniverzum rejtett üzenetét, amelyet az emberiségnek adhat. De ma még a kvantumuniverzum messze van attól, hogy olyan védőkeretté váljon, amelyen belül az emberi lények otthon, viszonylag biztonságban érezhetik magukat e világban, és életük jelentést nyer.” (Hankiss, 2017, 27–28.)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez jelentős társadalmi-emberi kérdés, hiszen cél és értelem híján nincs miért élnünk, így egész társadalmak indulhatnak hanyatlásnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Számos gazdasági, társadalmi és kulturális okra vezethető vissza, hogy a hagyományos nyugati civilizáció egyre kevésbé képes kozmikus otthont teremteni polgárai számára. A kvantummechanika előtérbe kerülése csupán egy a sok tényező közül, mégis súlyos hiba lenne, ha nem szentelnénk nagyobb figyelmet lehetséges szerepének ezen a területen.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az a probléma, hogy a természettudomány határain kívüli tudósok nem értik, mit mond számukra a kvantummechanika az univerzum titkairól. Ezt a dilemmát csakis úgy lehetne feloldani, ha szoros és rendszeres együttműködés alakulna ki fizikusok, kozmológusok, filozófusok, teológusok, kulturális antropológusok, pszichológusok, eszmetörténészek, művészek és mások között. Lezárván a „tudomány-háborút”, igazi dialógusra volna szükség, amelyben a résztvevők igyekeznének megérteni egymás nyelvét és gondolkodását.” (Hankiss, 2017, 28.)
 
Tudomány-háború: a mechanisztikus és az organikus világkép közötti különbségek
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az alábbiakban felvázolt kétértékűség Michael Shacker (2013, 36., 41.) két táblázatának bővített változata.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mechanisztikus világkép
Organikus világkép
A hagyományos tudomány és orvoslás alapjául szolgáló korlátozott mechanisztikus modellekkel nem magyarázható adekvát módon az élő rendszerek működése; ökológiai, egészségügyi és gazdasági válságok követik egymást.
Az új paradigma tudományágai – a fizikától az agrártudományon, orvostudományon, műszaki tudományokon, közgazdaság-tudományon át a pszichológiáig – átfogó organikus/biológiai modellekre épülnek.
Az óramű-univerzumban az emberiségnek nincs célja; statikus kozmosz.
A komplexitás-központú univerzum és az evolúció azt jelenti, hogy mindig a következő szint felé fejlődünk.
Emberközpontú univerzum: a Föld élettelen, kiaknázandó dolog.
A Föld élő rendszer.
A newtoni fizika a makrokozmoszra, az élettelen világra korlátozódik.
Az új fizika a szubatomi tartományt vizsgálja; az elméletek élő rendszereket magyaráznak.
Az időt és a teret kvantifikálja.
Az élet, az evolúció és a tudat kvantifikálható, és jelentéssel bír.
A tárgyakat és dolgokat önmagukban tanulmányozza.
A tárgyakat és dolgokat összefüggéseikben vizsgálja.
A régi paradigma alapja az olaj, az ultranacionalizmus és a militarizmus.
Az ellenkultúra alapja az, hogy az olaj helyett a fenntartható fejlődés válik fontossá.
A törvények és az értékek a férfiak, kivált a nagyvállalatokat vezető és vagyonos férfiak jogait hivatottak védeni.
A törvények és az értékek mindannyiunk jogait védik.
A háború mindig is az emberi természet velejárója volt.
A háború mesterséges képződmény, egy jövőbeli békés világban meghaladható.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A természettudományok a komplexitástudományon keresztül, a bölcsészettudományok pedig a kulturális tanulmányok révén közelednek a társadalomtudományokhoz: ezzel megindult az a folyamat, amelynek során megszüntethetjük a két tudáskultúra szembenállását, ha felismerjük, hogy a valóság konstruált. Ez a folyamat, a „kemény” diszciplínák mesterséges szétválasztásának fokozatos feloldása, a természet- és bölcsészettudományi törekvések egyesítése nemcsak a holisztikus tudományos vizsgálódást alapozza meg, hanem az új, regeneratív oktatási modelleket, az „univerzitást” felváltó „multiverzitást” is. A tudomány és a bölcsészet többé nem egymás ellenségei, hanem van egy közös ellenségük: az az oktatási rendszer, amely nem hajlandó foglalkozni korunk komplex és változatos problémáival. A valós és alapos kritikai képzés bármely területen elengedhetetlen ahhoz, hogy a fiatalokat felkészítsük a bizonytalanságokra és váratlan meglepetésekre, amelyekkel majd szembe kell nézniük.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Csak egy ilyen közös erőfeszítés lenne alkalmas arra, hogy a kvantummechanikát mint az emberi lét egyik lehetséges szimbolikus keretét értelmezzük; egy olyan keretet, amelyben az emberek biztonságot találnak, és úgy érezhetik, hogy életüknek jelentése és jelentősége van.” (Hankiss, 2017)
 
Irodalom
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hankiss E. (2001): Fears and Symbols. Budapest: CEU Press

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hankiss E. (2006): The Toothpaste of Immortality. Washington: Woodrow Wilson Center, Press with Johns Hopkins University Press

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hankiss E. (2017): Quantum Mechanics and the Meaning of Life. (iASK Working Papers) Kőszeg: Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, https://iask.hu/wp-content/uploads/2017/09/wp_hankiss_170530_en.pdf?x51955

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kierkegaard, S. (2005): Vagy-vagy. (ford. Dani T.) Budapest: Osiris Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Peterson, J.: The Dialectic. Online interjú (2016. december 18.), https://www.youtube.com/watch?v=75vRj4OiObY

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Shacker, M. (2013): Global Awakening, New Science and the 21st Century Enlightenment. Rochester–Vermont: Park Street Press
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1 Fordította Somorác Lejla, lektorálta Szalai Éva.
delete
Kivonat
fullscreenclose
printsave