Ívek és töréspontok

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.179.2018.12.3
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulmánykötetek a megismerés folyamatának fontos darabjai lehetnek. Ha új forrásanyagot hoznak felszínre, magvas elemzéseket tartalmaznak, vitás kérdésekben jól körvonalazott álláspont mellett meggyőzően érvelnek, vagyis van elméleti hozadékuk – és mindezek alapján majdani összefoglalások megbízható építőkövei.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kezünkben lévő könyv ilyen írások tárháza. Az elsőt szerzője harminckét esztendős korában, 1984-ben publikálta. Azt a kérdést vizsgálja benne, hogy 1953–1956 között milyen változások történtek az iparvezetés gyakorlatában, azok milyen szerepet játszottak az 1968-tól beindult új gazdasági mechanizmus előkészítésében. Egyben ráirányítja a figyelmet arra, hogy a vizsgált évek megújítást célzó törekvései általában az „egyszerűsítés” szó jegyében zajlottak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kötet időben legutóbb született darabja oly’ friss, hogy másutt még nem publikáltatott. Aczél György és a kádárizmus kapcsolatait boncolgatja. Ennek okán is többről van szó, mint amit az Előhang jelez. Mert nem egy negyedszázad, hanem bő három évtized válogatott tanulmányaiban tallózhatunk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Időközben a szerző jelentős monográfiákat is az asztalra tett. Megjelenésekor, 1989-ben ugyancsak megkésettnek tűnt a Hatalom és mozgalom, 19561989. Társadalmi-politikai erőviszonyok Magyarországon című könyv. A feltornyosult áradattal szemben a létező szocializmus megreformálása mellett érvelt. Döntően messze nem a hazai történések három évtizede, sokkal inkább a világtörténelem e spáciumának alapfolyamatai mondatják, hogy az emberiség jövőjének felelősségével a páston egyedül maradt kapitalizmus nem megoldás. Itt vélhetőleg elegendő e vonatkozásban Thomas Piketty nevezetes munkájára utalnunk. Az 1995-ben megjelentetett következő munka, Az eladósodás politikatörténete, 19571986, jelentőségéről önmagában a cím is sokat mond. A létezett magyarországi szocializmus egyik legnagyobb tehertétele az volt, hogy nem karolta fel a szórványmagyarság ügyét. Mert a rendszer Moszkva árnyékában, s jelentős mértékben ideológiai vakságának kalodájában élt. Pedig már a Kommunista Kiáltvány szorgalmazza, hogy a munkásosztály nemzetté szerveztessék. Mégis a nemzetivel a baloldal többnyire ma is hadilábon áll. A legnagyobb tétel itt közismerten a magyar–román viszony. A Magyarország, Románia és a nemzeti kérdés, 1956–1989 című monográfiában feltárt anyag azt mutatja, hogy a kádári Magyarország a közgondolkodásban feltételezettnél többet tett e téren. Három év óta vehetik kézbe az érdeklődők a Kádár János külpolitikája és nemzetközi tárgyalásai, 19561988 című opuszt. Ennek teljes második kötete a mondanivaló alátámasztásához legfontosabb dokumentumok gyűjteménye. A könyv címe is a szerző egyik igen lényeges, rokonszenves vonását mutatja: az ugyanis a ténylegesen teljesítettnél kevesebbet ígér. Hiszen más szerző könnyen adta volna e könyvnek a Magyarország külpolitikája vagy más hasonló címet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kezünkben lévő tanulmánykötet írásai és e könyvek természetesen szoros kapcsolatban élnek. Történelemszemléletük érthetően azonos. A honi világban ez sokaknak nem rokonszenves. Nincs ebben semmi baj, a pluralizmusnak lehet jó hozadéka. Aki tárgyilagosan olvassa ezeket a dolgozatokat, az elismeri a szerző azon a törekvését, hogy mondanivalóját az adott időpontban elérhető legnagyobb tudás birtokában, elfogulatlanságra törekedve adja elő. Ha olvasunk is nála sarkos megállapításokat, a vagdalkozástól távol tartja magát, állításai vitaképesek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az írások négy nagy fejezetbe kerültek. Az elsőnek Gazdaság és politika a címszava. Benne a magyar–szovjet gazdasági kapcsolatok kerek negyedszázadát áttekintő fundált dolgozat, valamint a már említett, iparvezetéssel foglalkozó írás található. A második fejezetet 1956–1957 kronológiája rendezi. Itt három írás található. A Nyikolaj Buharin és Nagy Imre párhuzamos drámájából „csak” Hruscsov egy alkalommal Nagy Imrének szegezett mondatát említjük. Amikor a magyar kommunista döntésre szólíttatott: a párttal vagy a párt ellen akar menni. Nagyot téved, aki itt csupán kommunista csalafintaságra gondol. Hruscsovból a mindenkori hatalom arroganciája beszél. A hatalom én vagyok. Vagy igazodsz, vagy eltaposunk. A párt a történelemben hol hazával, országgal, vallással stb. helyettesíttetik. És megy a verkli. Természetesen csak egy ideig. A bukásig.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A harmadik, legterjedelmesebb fejezet (hat dolgozattal) magától értetődően a kádárizmusé, s természetesen a főszereplőé. Tegyük hozzá: az előző fejezet két említetlen írása is a kádári örökséget érinti, amely sok szempontból messze nem a hruscsovi receptet másolta. Földes történetírásának érdeme pedig ennek a dokumentálása. Itt található a kötetnek címet adó írás is. Ez esetben „csupán” a hajdanvolt főszereplő életére korlátozva. Tehát Ívek és töréspontok Kádár János politikai pályáján.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A záró fejezetben Földes György az eszmék és ideológiák világában való otthonosságát csillogtatja meg. Fontos dolgozat ad megszívlelendő szempontokat az államszocializmus legitimitáspolitikájához. A manapság szenvedélyes viták tüzében álló 1968-as esztendő generációhistóriáját a szerző két írásban is taglalja. Még a fordulat előtti idők lenyomataként született az a terjedelmesebb írása, amely az 1945–1983 közötti pártoktatási kézikönyvek szocializmusképét ismerteti. Találó főcímmel: A jövőtől a jelen felé. Ezen írások legihletettebbje a kitűnő Gáll Ernő baloldaliságát vizsgálja. Úgy, hogy nem kevesen saját szellemi vívódásaik tükrébe is nézhetnek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Előhangban Földes György a jelenkorkutatás sajátosságaival és problémáival foglalkozik. A recenzens kitart azon régi álláspont mellett, melynek képviselői számára az a döntő, hogy a kutatott korszak nyitott-e avagy lezárt a jelen nézőpontjából. A vizsgált kötet szempontjából pedig igen üdvösnek tartja, hogy tartalmának túlnyomó hányada az 1988. májusi pártértekezlet előtti időszakot búvárolja.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(Földes György: Ívek és töréspontok. Tanulmányok. Budapest: Napvilág, 2018, 368 o.)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pritz Pál

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

történész
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

delete
Kivonat
fullscreenclose
printsave