A Rákosi-korszak könyvtárügye

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.179.2018.12.6
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gyarmati György találó kifejezésével a „modernkori tatárjárás” – az 1945 és 1956 közötti Rákosi-korszak – Magyarország történelmének egyik legsötétebb, legfélelmetesebb időszaka volt. Rákosi regnálása alatt hazánk lényegében szovjet protektorátussá vált. A totális káoszt előidéző terroruralom óriási gazdasági és társadalmi veszteségeket okozott abban az országban, amely a megelőző években szinte felfoghatatlan emberveszteséget és hatalmas háborús károkat szenvedett el. A romba döntött országban fizikailag ugyan elkezdődött az újjáépítés, de a Rákosi-féle „pártegyeduralom” a megbékélés helyett a hidegháborús hisztériát szította. Elkezdődött a mezőgazdaság kollektivizálása, az erőltetett iparosítás. A lakosság napi tapasztalatává vált az államilag vezérelt jogfosztás, melynek következtében mindent átjárt a roppant hatékonyan működő terrorgépezettől való félelem és rettegés.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A soha nem látott erőszakkal sulykolt kommunista ideológia feldúlta és szét­zilálta a könyvtárak világát is. A területet irányító minisztérium már 1948-ban kijelölte a következő éveket meghatározó elveket: a könyvtári állomány nagy része időszerűtlen tartalmú, azt a világszemléletet tükrözi, amely ellen harcot hirdettek, így ezeket a műveket a demokrácia nem adhatja „a nép kezébe”. Miután leginkább a könyvtárostól függ, mit olvas a város és a falu népe, ezért a könyvtárosok „átnevelése” fontos, halaszthatatlan feladat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A pártközpont Agitprop Bizottsága sietett kidolgozni a könyvtári tevékenységet meghatározó szempontokat, melyek élén a „munkásosztály és a dolgozó parasztság politikai öntudatának és kulturális színvonalának emelése, a marxista-leninista ideológia terjesztése” állt. A frissen létrehozott Népkönyvtári Központ raktáraiba óriási mennyiségű „selejt könyvanyag” került – ez alatt főként a volt szerzetesrendi könyvtárakból kivont állományt kell érteni. A könyvek egy részét már zúzdába küldték, amikor néhány józanabb hang figyelmeztetésére felülvizsgálták a kiselejtezett állományt, és legalább a tudományos értéket képviselő műveket megmentették a bezúzástól.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1949-ben megkezdődött szisztematikus selejtezés nemcsak a könyvekre, de a könyvtári szakemberekre is kiterjedt: ideológiai okokból számos diplomás könyvtárost távolítottak el az állásából. Alig pár év alatt a könyvtárak a pártpropaganda eszközeivé váltak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Erről a vészterhes korszakról jelent meg az Országos Széchényi Könyvtár és a Gondolat Kiadó gondozásában a Fejezetek a magyarországi könyvtárügy történetéből (1945–1956) című könyv, amely fontos mérföldkő a hazai könyvtártörténet-írásban. A magyar könyvtártörténet legforrongóbb évtizedét bemutató kötet a szerkesztési munkálatokat is magára vállaló Sonnevend Péter, továbbá Kégli Ferenc, Pogány György, Pogányné Rózsa Gabriella és Varga Katalin tanulmányait tartalmazza. Ahogy a címe is utal rá, a szerzők nem a korszak teljes körű monográfiájának megírására, hanem az egyes szakterületek sajátosságainak bemutatására, elemzésére vállalkoztak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kötetben feldolgozott témák:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Sonnevend Péter az 1944–1956 közötti időszak, a kultúrforradalom művelődés- és könyvtárpolitikai kényszerpályáit tekinti át.
  • Pogány György tanulmánya a világháború okozta károk feltérképezése után a politikai jellegű személyi tisztogatásokról, illetve a könyvtári állomány módszeres – az esetek nagy részében a könyvek megsemmisülésével együtt járó – selejtezéséről szól.
  • A Rákosi-korszak urai a társadalom jövőjét befolyásoló stratégiai ágazatként kezelték a könyvtárosképzést. Pogányné Rózsa Gabriella a gyorstalpaló tanfolyamoktól a főiskolai végzettségig terjedő szakmai képzési rendszer kialakítását mutatja be.
  • Rákosiék fontos nevelési eszköznek tekintették az iskolai és gyermekkönyvtárakat, amelyek működését szintén új alapokra helyezték. Az e téren kidolgozott elvek helytállónak mondhatók – eltekintve attól, hogy a gyermekek számára kialakított gyűjteményeket igen egyoldalúan, csak szovjet irodalommal töltötték föl. E fontos szakterület helyzetének feldolgozása Varga Katalin nevéhez fűződik.
  • Nem egészen hét évig működött a könyvtárakban folyó munka állami felügyeletét, ideológiai és szakmai irányítását ellátó Országos Könyvtári Központ (OKK). Az 1945 decemberében megalapított OKK létrejöttéről, működéséről, majd 1952. évi felszámolásáról íródott Kégli Ferenc tanulmánya.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A korszak szakmai kérdéseit felölelő tanulmányok megírásához a szerzők számottevő mennyiségű levéltári forrást dolgoztak föl. A magyar könyvtárügy meghatározó jelentőségű időszakát feldolgozó kötet az Országos Széchényi Könyvtár és a Gondolat Kiadó 2010-ben indult közös sorozatában, a Nemzeti tékában jelent meg. A könyv erényei között meg kell említeni a gondos közlést és a részletes apparátust, amely nagyrészt a szerkesztésben közreműködő és a pontos mutatókat összeállító Kégli Ferenc érdeme.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szerkesztői bevezető számba veszi a későbbiekben feldolgozandó legfontosabb témákat, melyek a következők: a korabeli olvasó és az olvasási szokások vizsgálata, az egyes könyvtártípusok – legfőképp az egyházi könyvtárak, mellettük a tudományos, szak- és közkönyvtárak – története, továbbá a dokumentáció és a szolgáltatások kialakítása, valamint a könyvtárügy finanszírozása. Remélhetőleg a folytatás nem sokáig várat magára, és mihamarabb sikerül mindenre kiterjedően feltárni a magyar könyvtárügy e fontos korszakát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A maga nemében hiánypótló kötet megszületése nemcsak a hazai könyvtárügy szempontjából jelentős eredmény, értékes hozzájárulás a korszak társadalmi viszonyait feltáró munkálatokhoz. A helyrehozhatatlan károkat bemutató, tényfeltáró tanulmányok szikár, objektív stílusa kiválóan ellenpontozza a Rákosi-korszak rettenetét, és szembesíti az olvasót a közelmúlt döbbenetes valóságával.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(Sonnevend Péter szerkesztő: Fejezetek a magyarországi könyvtárügy történetéből (1945–1956). [Nemzeti Téka sorozat] Budapest: Országos Széchényi Könyvtár–Gondolat Kiadó, 2018, 342 o.)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tószegi Zsuzsa

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

címzetes egyetemi docens,

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

delete
Kivonat
fullscreenclose
printsave