Fizikai Tudományok Osztálya

Rendes tagságra ajánlja

Biró László Péter

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kolozsváron született 1955-ben. 2013 óta az MTA levelező tagja. Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének kutatóprofesszora. Szűkebb szakterülete a nanoszerkezetek és nanoarchitektúrák kutatása.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nemzetközileg elismert, jelentős eredményeket ért el a szén nanocsövek és a grafén kutatásában és ennek a kísérletes kutatási iránynak a magyarországi meghonosításában. Tevékenységének hangsúlya az utóbbi években a pusztán fizikai megközelítés mellett egyre inkább a fizikai és biológiai vonatkozások integrált kutatására tevődött át. Emellett továbbra is aktívan részt vett a grafénkutatásban, amelyet az általa nevelt fiatal kollégák vittek tovább. Az általa vezetett kutatócsoport számos nemzetközi projektben vett részt, többek között hazánkban egyetlenként sikerült csatlakoznia az EU FET Graphene Flagship Core projekthez. Munkáira eddig több mint 5600 hivatkozást kapott, h-indexe 45.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók: Kamarás Katalin, Mihály György, Rácz Zoltán
 

Domokos Péter

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Budapesten született 1970-ben. 2013 óta az MTA levelező tagja. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet kutatóprofesszora. Szűkebb szakterülete a kvantumoptika.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bebizonyította, hogy atomos gázban létezik a sokat vitatott Dicke-féle szuperradiáns fázisátalakulás, és a kondenzált anyag megjelenésének felel meg az elektromos dipólrendig érvényes kvantumelektrodinamikai leírásban (Phys. Rev. Lett., 2014). Kiszámolta az optikai rezonátor módusához csatolt Bose‒Einstein-kondenzátum önszerveződési fázisátalakulása kritikus exponensét, és megmutatta, hogy azt a veszteségi folyamatokat jellemző spektrálfüggvény alacsonyfrekvenciás viselkedése határozza meg (Phys. Rev. Lett., 2015). Kutatócsoportjából számos fiatal indult el sikeresen a kutatói pályán. Referált nemzetközi folyóiratban 81 cikke jelent meg, ezekre eddig összesen 2416 független hivatkozás érkezett.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók: Faigel Gyula, Kamarás Katalin, Kroó Norbert, Lévai Péter, Lovas Rezső, Sólyom Jenő
 

Kiss L. László

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szabadkán született 1972-ben. Az MTA levelező tagja 2013 óta. Jelenleg az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora. 2016 óta a központ főigazgató-helyettese és a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet igazgatója. Szűkebb szakterülete a megfigyelő csillagászat és űrfotometria, a csillagok, exobolygók és kis égitestek asztrofizikája.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Legfontosabb új eredményei a Kepler-űrtávcső precíz fotometriai méréseinek elemzéséhez kötődnek. Vezetésével dolgozta ki egy magyar csapat a második Kepler-misszió mérési stratégiáját a Naprendszerünkhöz tartozó kisbolygók fotometriai méréseire. Elsőként határozták meg Neptunuszon túli jeges égitestek forgási állapotait, egy esetben hold létezésére következtetve. Vezető szerepet játszott az új exobolygós programok magyar részvételének kidolgozásában. Irányításával tovább tökéletesítették az exoholdak kimutatására szolgáló módszereket és az exoholdak karakterizálását. Az elmúlt hat évben 38 új referált cikke jelent meg, független hivatkozásai 1600-ról 4000 fölé emelkedtek.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók: Lévai Péter, Lovas Rezső, Pálinkás József, Patkós András, Szabó Gábor, Trócsányi Zoltán
 

Levelező tagságra ajánlja

Csabai István

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kecskeméten született 1965-ben. 2008 óta az MTA doktora. Az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékének egyetemi tanára. Szűkebb kutatási területe az univerzum nagy léptékű kozmológiai szerkezete, valamint óriási adatrendszerek statisztikus fizikai jellemzése.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A részben általa 1995-ben kifejlesztett és kutatócsoportjával továbbfejlesztett fotometrikus vöröseltolódás-becslés immár a modern csillagászat standard eljárása. Dinamikai értelmezést javasolt az univerzum „sötét energia” komponensének eredetére. Megalkotta az univerzum első 3 dimenziós térképét elkészítő Sloan Digital Sky Survey adatbázisához a sokdimenziós paraméter-tér geometriai indexelését. Fontos kutatásokat végzett az újabban „adattudománynak” nevezett területen. Elsőként ismerte fel, hogy az internet-hálózatot mint komplex fizikai rendszert lehet modellezni. Ehhez és az orvosi rákkutatási adat­elemzéshez kapcsolódóan is európai és hazai kutatás-fejlesztési pályázatokban vállal vezető szerepet. 165 referált cikkének összesített impaktfaktora >750, független hivatkozásainak száma >34 000, h-indexe 79/71, az MTA XI. osztályon használt „ekvivalens hivatkozásai” száma 17 648. Elismerései: Széchenyi Professzori Ösztöndíj, 2000, ELFT Detre-díj, 2006, Akadémiai Díj, 2015. Az International Virtual Observatory alapító tagja. Vezető tanára volt az ELTE Bolyai Kollégiumának. A diplomamunkát írók mellett 10 végzett és 6 további PhD-hallgató témavezetője. Elnökhelyettes az MTA XI. Osztályának Doktori Bizottságában.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók: Patkós András, Szalay A. Sándor, Vicsek Tamás
 

Frei Zsolt

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pécsett született 1965-ben. 2010 óta az MTA doktora. Az ELTE Fizikai Intézetének igazgatója, az Atomfizikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, MTA–ELTE kutatócsoport-vezető. Szakterülete az extragalaktikus asztrofizika és a gravitációs hullámok detektálása lézerinterferometriai kísérletekkel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Frei Zsolt a kozmológiai távolságokban kialakuló struktúrák és folyamatok nemzetközileg elismert szakértője, 2007 óta a nagy sikerű LIGO (Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory) gravitációshullám-kísérlet magyar tagja, továbbá a Pan-STARRS (Panoramic Survey Telescope and Rapid Response System) és LSST (Large Synoptic Survey Telescope) digitális égboltfelmérő programok résztvevője. Az 1990-es években létrehozta a világ első digitális galaxiskatalógusát, majd a vezetésével készült el a jelenlegi legnagyobb galaxiskatalógus, melyet sikeresen használtak egy 2017-es LIGO-megfigyelés optikai megfelelőjének beazonosításához. Szintén a vezetésével találták meg a Pan-STARRS adataiban az univerzum jelenleg ismert legnagyobb struktúráját, azt a „szuperlyukat”, amelyről több jelentős szaklap is címlapon számolt be. A LIGO-kísérlethez infrahang-detektort tervezett, valamint vezető szerepet játszik excentrikus kompakt kettősök jövőbeli detektálásának előkészítésében. Iskolateremtő tudósként megszervezte az asztrofizika oktatását az ELTE Fizikai Intézetében. A 2012–2017 között működő Lendület csoportja kiemelkedően sikeres volt. 2018-tól az ELTE asztro- és részecskefizika felsőoktatási kiválósági program vezetője. Rendkívül sikeres fiatal kutatók hazacsábításában: tanszékén egy ERC- és három Lendület csoport működik. Publikációira több mint tízezer független hivatkozás érkezett, ezen belül a kevésszerzős cikkeinek a hatása is jelentős.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók: Katz Sándor, Kiss L. László, Lovas Rezső, Patkós András, Rácz Zoltán, Vicsek Tamás
 

Fülöp Zsolt

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Debrecenben született 1964-ben. 2006 óta az MTA doktora. Fizikus, az MTA Atommagkutató Intézet kutatója. Fő kutatási területe a nukleáris asztrofizika.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Olyan atommagfizikai folyamatokat vizsgál kísérletekkel, amelyek az elemek világegyetembeli keletkezéséért felelősek Az Atomki nukleáris asztrofizikai kutatásainak vezéralakja, és számos fiatal kutató pályájának elindítója. Kísérleteit főként az olaszországi LUNA-laboratórium gyorsítóján végzi, amely a sugárzási háttér lecsökkentése érdekében a föld alá épült. Az Atomki gyorsítóit a protongazdag magok keletkezéséért felelős folyamatok úttörő vizsgálatára használja. Kiemelkedő eredményei közé sorolandó a szén-nitrogén-oxigén ciklusban lejátszódó reakciók vizsgálata, mely eredmények határt szabtak a gömbhalmazok korára. A sugárzási háttérre végzett mérései megmutatták, hogy kisebb mélységű helyszíneken is van értelme nukleáris asztrofizikai méréseknek. A fenti módszert kihasználó német laboratórium tanácsadó testületének tagja. Német és japán szerzőtársával összefoglaló cikkben elemezte a nukleoszintézis fénykvantumokkal előidézett reakcióit. Az Atomki ciklotronját használva kísérletsorozatot indított el az alfa-részecske egyéb magokkal való rugalmas ütközéseinek pontos leírása érdekében. Számos európai és világkonferencia szervezője, a fizikai ismeretek terjesztője, a 2017-es debreceni Science on Stage egyik megvalósítója, évekig tagja volt az Európai Fizikai Társulat elnökségének. Az Academia Europae tagja. A Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Bizottság elnökeként jelentős szerepe volt a kutatásiinfrastruktúra-útiterv létrejöttében.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók: Csikai Gyula, Kiss L. László, Lovas Rezső, Pálinkás József, Szabó Gábor
 

Gránásy László

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Budapesten született 1955-ben. Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója. Világszinten kimagasló eredményeket ért el a kristályosodási folyamatok térelméleti modelljének kidolgozásában, és annak komplex megszilárdulási jelenségekre történő alkalmazásában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kidolgozta a nukleációs folyamatok fenomenologikus diffúz határfelületi modelljét, amelyet sikerrel alkalmazott kondenzációs, kristályosodási és fázisszeparációs folyamatok leírására. A polikristályos megszilárdulás fázismező-elméleti leírásának kifejlesztése, amely segítségével először vált lehetővé olyan komplex megszilárdulási mintázatok modellezése, mint a rendezetlen dendritek, kristálykévék, szferolitok és a fraktálszerű polikristályos aggregátumok. Ezen munkája a Nature Materials folyóirat címlapjára került, és a Science News folyóirat szerkesztősége a fizika minden ágát tekintve a 2004. év 15 legfontosabb eredménye közé választotta. A molekuláris fázismező-elmélet keretében tisztázta a rendezetlen prekurzor szerkezetek szerepét a kristálycsíra-képződésben, valamint azonosított több egzotikus nukleációs módust. Eredményei 9 alkalommal kerültek nemzetközi publikációk címlapjára.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gránásy László aktívan vesz részt a magyar és nemzetközi tudományos közéletben, több mint 70 alkalommal kérték fel meghívott előadás megtartására.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jelölt kiemelkedő gondot fordít az utánpótlás-nevelésre. 8 éven át vett részt az oktatásban a BME-n. 2000-ben elnyerte a Széchenyi Professzori címet. 2007 és 2009 között a Brunel University professzora, 2018 óta tiszteletbeli professzora, az Academia Europaea tagja.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók: Biró László Péter, Domokos Péter, Faigel Gyula, Kamarás Katalin, Kroó Norbert, Lévai Péter, Mihály György, Rácz Zoltán, Sólyom Jenő, Vincze Imre
 

Kun Ferenc

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fehérgyarmaton született 1966-ban. 2010-ben nyerte el az MTA doktora címet. Kandidátusi fokozatát 1998-ban szerezte, 2014 óta egyetemi tanár a Debreceni Egyetem Fizikai Intézetében. A DE TTK oktatási dékánhelyetteseként 2013 és 2017 között jelentős szerepet vállalt az oktatásszervezésben; 2017-től dékánként irányítja a kar működését. Szakterülete a statisztikus fizika és a komplex rendszerek fizikája.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jelentős nemzetközi visszhangot kiváltó kutatásaiban a statisztikus fizika megközelítési módszerét, valamint a számítógépes modellezés és szimuláció eszközeit alkalmazza és fejleszti rendezetlen anyagok törési és fragmentációs jelenségeinek megértésére. Nevéhez fűződik a fragmentációs fázisátalakulás jóslata, amely később számos megerősítést nyert. Szilárdtestek fragmentációja területén kiemelkedő eredménye az univerzalitási osztályok meghatározása, valamint a geometria és az anyagi minőség szerepének tisztázása. Munkái közül nagy vissz­hangot váltott ki a törési folyamatot kísérő zaj skálatörvényeinek megállapítása és a katasztrofális törés előrejelzésének pontosítása zajjellemzők összefüggései alapján. Legfontosabb eredményei a Physical Review Letters és a Scientific Reports folyóiratokban jelentek meg. Héjak fragmentációjáról szóló munkáját a Nature folyóirat is méltatta. Kutatási eredményeit több rangos díjjal ismerték el.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nagy figyelmet fordít a tudományos utánpótlásra. Több tantárgyat dolgozott ki, amelyekkel a DE Fizikai Intézetében bevezette a számítógépes modellezés és szimuláció, valamint a komplex rendszerek fizikájának oktatását. PhD-hallgatókból és fiatal kutatókból álló kutatócsoportot hozott létre. Témavezetésével eddig hét hallgató nyert OTDK-díjat és öten szereztek PhD-fokozatot.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók: Csikai Gyula, Domokos Gábor, Kertész János, Néda Zoltán, Pálinkás József, Trócsányi Zoltán
 

Pécz Béla

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Celldömölkön született 1961-ben. 2005 óta az MTA doktora. Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont osztályvezetője, majd az MFA igazgatója. Szűkebb szakterülete a transzmissziós elektron-mikroszkópia és a félvezetők tudománya.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pécz Béla kutatásai felölelték a GaN-t, a gyémánt vékonyrétegeket és a grafént, illetve ezek kombinációit. Nemzetközileg elismert eredményeket ért el a teljesítmény eszközökön kialakított hővezető-képességű rétegek terén. A SiC növesztésével (mikrogravitációban is) és kontaktusaival foglalkozott. Jelentősen hozzájárult az európai kék LED élettartamának növeléséhez és általában a GaN-kristályhibák számának csökkentéséhez. Mély anyagtudományi tudása révén kiemelkedik a nemzetközi elektronmikroszkópos közösségből. Nemcsak használta a transzmissziós elektronmikroszkópiát a fenti eredmények eléréséhez, de megteremtette feltételeit is. Létrehozta azt a nagyon jól felszerelt laboratóriumot, amelybe sikeresen telepítette az ország első gömbihiba-korrigált TEM/STEM-mikroszkópját és legmodernebb dual beamjét. Létrehozta a magyar anyagtudomány nyitott laboratóriumát. Több cikluson keresztül elnöke volt a Magyar Mikroszkópos Társaságnak és Magyarország képviselője a European Materials Research Societyben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Több mint 336 közleményére kapott független hivatkozásainak száma meghaladja a 2000-et, h-indexe 27. Számos hazai (OTKA) projektet nyert el, és kiemelkedően sikeres a nemzetközi projektek (EU5, EU6, FP7, DARPA) elnyerésében és vezetésében. Rendszeresen bírál cikkeket rangos nemzetközi folyóiratok számára.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nemzetközi konferenciákon rendszeresen tart meghívott és szóbeli előadásokat, elnöke/társelnöke volt több nemzetközi konferenciának.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók: Biró László Péter, Faigel Gyula, Gyulai József, Kamarás Katalin, Mihály György, Ormos Pál
 

Siklér Ferenc

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Győrben született 1971-ben. Akadémiai díjas kísérleti részecskefizikus, az MTA doktora, az MTA Részecskefizikai Tudományos Bizottság elnöke, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, az RMI intézet Nagyenergiás Fizikai Osztályának vezetője, a CERN LHC CMS-együttműködés igazgatósági tagja, a CERN LHC RRB felügyelőbizottság tagja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az erős kölcsönhatás tanulmányozásának nemzetközileg elismert, vezető kutatója. Világszínvonalú eredményeket ért el protonok és atommagok nagyenergiá­jú ütközéseinek kísérleti vizsgálata, a fellépő fizikai folyamatok modellezése és megértése területén. Innovatív kiértékelési módszereket dolgozott ki gáztöltésű és szilíciumalapú detektorokra, ahol a cél a részecskék kis térvesztésű nyomkövetése, a kölcsönhatási pontok javított keresése, az energiaveszteség új parametrizációja, az energiaveszteség-ráta pontosabb becslése volt. Gráfelméleti ismeretekre alapozva új módszert vezetett be a nagy részecskeszámú ütközési események kezelésére. A proton-proton, proton-atommag és atommag-atommag ütközésekben mért hadronspektrumok és a kvantumos korrelációk segítségével megmutatta, hogy a részecskekeltés jellemzői erősen függenek a részecskeszámtól (gluon-telítés jelensége), az ütközés energiájával viszont alig változnak. Több éven keresztül kiemelkedő szerepet játszott a CERN LHC-gyorsító mellett, a TeV-es energiaskálán begyűjtött kísérleti adatok elemzésében és világelső publikálásában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Saját eredményeit önálló közleményekben publikálta, majd ezeket a CMS-kísérletében alkalmazva végzett úttörő kutatásokat. 830 publikációja jelent meg, melyekre 20 900 hivatkozás érkezett; a legfontosabb három, javarészt saját munkáján alapuló cikkére 600 hivatkozást kapott. Hazai elismerései: Jánossy Lajos-díj (2009), Fizikai Díj (2010), Akadémiai Díj (2016).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók: Domokos Péter, Keszthelyi Lajos, Kroó Norbert, Lévai Péter, Pál Lénárd, Trócsányi Zoltán, Vincze Imre
 

Külső tagságra ajánlja

Faragó Béla

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Csongrádon született 1958-ban. 1984-ben lett Summa Cum Laude minősítéssel az ELTE fizikus doktora. Jelenlegi munkahelye a franciaországi Institute Laue-Langevin (ILL), Grenoble. Szakterülete a neutronszórás és a szilárdtest fizika.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A KFKI-ban készített doktorit követően, 1984 óta dolgozik az ILL-ben, 2012 óta a TOF- és Nagyfelbontású Spektroszkópia Osztály vezetője. Munkássága során az ILL neutronspin-echo berendezések teljesítményét nagyságrenddel továbbfejlesztette, e specialitás világviszonylatban vezető művelője lett. Különösen kiemelkedő kutatási eredményeket ért el a „puha anyagok” fizikájában, például a de Gennes-reptáció első kísérleti kimutatásával. Több tucat kollégájával ismertette meg a neutronspin-echo rejtelmeit. A Budapest Neutron Center mellett szinte a világ minden jelentős neutronszórással foglalkozó központja tanácsadó testületének tagja, vagy volt tagja. A Central European Neutron Scattering School oktatója.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók: Kroó Norbert, Mezei Ferenc, Mihály György, Sólyom Jenő
 

Nagy László

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kolozsváron született 1961-ben. PhD-fokozatát 1992-ben szerezte meg, jelenleg egyetemi tanár a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Fizika Intézetében. Elsődleges kutatási területe az atomi ütközések fizikája.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kutatásaiban igen fontos erdményeket ért el több érdekes jelenség elméleti leírásában, mint a kételektron-átmenetek, molekulák ionizációja és az itt fellépő interferenciajelenségek, intenzív lézerimpulzus hatása az atomokra, ionlövedékhez rendelt hullámcsomag koherenciahosszának hatása az ionizációs hatáskeresztmetszetre. Több tucat diák írta BSc- és MSc-dolgozatát az általa ajánlott témákból, öt végzett doktori hallgatója ma az egyetemi oktatásban vagy a tudományos kutatásban dolgozik, többségük a BBTE-n. Több nemzetközi és román tudományos tanács, bizottság tagja. A BBTE-n is fontos tisztségeket vállalt, két ciklusban volt rektorhelyettes. Eredményeit az MTA 2004-ben Arany János-díjjal ismerte el.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók: Biró László Péter, Csikai Gyula, Lovas Rezső, Néda Zoltán, Trócsányi Zoltán
 

Tiszteleti tagságra ajánlja

Thomas Henning

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jénában született 1956-ban. PhD-fokozatát 1984-ben szerezte asztrofizikából a Jénai Egyetemen. 2001 óta a heidelbergi Max-Planck-Institut für Astronomie igazgatója. 2002 óta az Universität Jena asztrofizika professzora és az Universität Heidelberg címzetes egyetemi tanára. Szakterülete a csillagközi anyag fizikai és kémiai folyamatai; a csillagok és bolygórendszereik születése; az exobolygó-rendszerek; és az asztrofizikai folyamatok laboratóriumi szimulálása.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Legjelentősebb eredményei a fiatal csillagok körüli por- és gázkorongokkal kapcsolatosak. Azt kutatja, hogy a fiatal csillagok körüli por- és gázkorongok fizikai és kémiai tulajdonságai hogyan határozzák meg a bennük keletkező bolygórendszerek tulajdonságait. Igazgatóként a Max Planck Társaság Csillagászati Intézetét Európa egyik legsikeresebb csillagászati központjává fejlesztette. Szoros munkakapcsolatban áll a magyar csillagászattal; a közös kutatásokon és publikációkon túl az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Külső Tanácsadó Testületében is szolgálta az Akadémiát.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók: Demény Attila, Kamarás Katalin, Kiss L. László, Kocsis Károly, Pálinkás József, Patkós András, Trócsányi Zoltán
 

Wolfgang Schleich

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mühldorfban született 1957-ben. Professzor, az Universität Ulm Kvantumfizikai Intézetének vezetője. Szakterülete az elméleti kvantumoptika.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Schleich professzor területén a világ legjobbjai közé tartozik. A diszciplináris határokat is átlépi eredeti ötleteivel. Fő kutatási területe az elméleti kvantumoptika, itt alkalmazta a számelmélet módszereit is. John Archibald Wheelerrel közös munkái is elismertek (Schleich–Wheeler-oszcillációk). Kitüntetései: tagja a német Leopoldina és Heildelberg, a Dán és az Osztrák Akadémiának, az Academia Europaeának. Fellow az európai és az amerikai Institute of Physicsben. A W. Lamb-, a Leibnitz- és a Max Planck-díjak birtokosa. Tagja a Texas A&M egyetemi Hageler Institute of Advanced Studynak. Szoros kapcsolatban áll magyar kutatókkal. Ezt számos közös cikk és kettes Erdős-száma jelzi.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók: Domokos Péter, Kroó Norbert, Szabó Gábor
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
delete
Kivonat
fullscreenclose
printsave