Magyar Tudomány 2019/02
›
Tanulmányok
›
Digitalizált kortárs szépirodalom az interneten: húszéves a Digitális Irodalmi Akadémia

Digitalizált kortárs szépirodalom az interneten: húszéves a Digitális Irodalmi Akadémia

Digitized Contemporary Literature on the Internet: The Digital Literature Academy Was Founded 20 Years Ago

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tószegi Zsuzsanna

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

PhD, címzetes egyetemi docens, Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Könyvtár- és Információtudományi Intézet

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

toszegizs@caesar.elte.hu
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„A mi új honfoglalásunk azt is jelenti, minden szellemi javainkkal

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

föl kell hurcolkodnunk a hálóra, ez legalább olyan fontos, mint

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

a kereszténység fölvétele volt annak idején a megmaradás reményében.”

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(Kányádi Sándor)
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1997 novemberében merült föl a javaslat a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) megalapítására. Tudomásunk szerint a DIA a világon egyedülálló a tekintetben, hogy az akadémiai tagok szerzői jogi védelem alatt álló, teljes életművét teszi közzé az interneten, a nagyközönség számára szabad hozzáférést biztosítva a művekhez. A szerzői jogdíjat a kezdetektől fogva kormányzati támogatásból fedezik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A DIA-szolgáltatás szervezése 1998 tavaszán indult; a honlap 2000. május 31-étől érhető el. 2018 tavaszán a DIA-nak harminc élő és ötvennyolc időközben elhunyt vagy posztumuszként választott tagja van. A DIA-adatbázisban jelenleg 416 000 oldalnyi szöveg férhető hozzá, az éves látogatottsága 650 000–680 000 körül stabilizálódott.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

In November 1997 the proposal for establishing the Digital Literature Academy (DIA) was raised. To the best of our knowledge, DIA is unique in the world in publishing the full-fledged oeuvre of academic members on the internet providing the public with free access to the works. Copyright fees have been covered by government support from the beginning.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DIA started the spring of 1998; the website became available from 31st of May 2000. In the spring of 2018 DIA includes 30 living and 58 previously deceased or posthumous members. There are currently 416,000 pages of text available in the DIA database, with annual visits of around 650,000 to 680,000.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: kortárs irodalom, online irodalmi adatbázis, irodalmi Nobel-díj, szövegfeldolgozás, virtualitás, internet penetráció
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: contemporary literature, online literary database, literary Nobel Prize, text process­ing, virtuality, internet penetration
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.180.2019.1.8
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cikk letöltése 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1998 tavaszán jelentették be a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) program indulását. Két évtized múltán felidézzük, hol tartott az ezredforduló táján a digitalizálás és az online tartalomszolgáltatás, milyen technológiai és humán faktorok álltak rendelkezésre, majd áttekintjük a DIA létrejöttét elősegítő döntéseket, a legfontosabb mérföldköveket, és bemutatjuk a napjainkra elért eredményeket – melyek summázata: a kortárs magyar irodalom jeleseinek életművét online elérhetővé tevő, a maga nemében az egész világon egyedülálló kulturális projekt az indulás óta folyamatosan működik.
 
A DIA-program létrejöttének társadalmi, technológiai kontextusa
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A világháló mai, elképesztően kitágult horizontjáról visszatekintve még azoknak is nehéz a húsz évvel ezelőtti helyzetet felidézni, akik tevőleges részesei voltak az informatikai technológia társadalomátalakító hatású térhódításának. Történetünk kezdetén, 1998-ban még csak öt éve létezett a WWW, a World Wide Web: a Tim Berners-Lee által 1989-ben kidolgozott alapelvek nyomán 1993. április 30-án jelentették be a világháló mindenki számára szabad, ingyenes elérését.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A web robbanásszerű terjedését három fizikai tényező egyidejű megléte tette lehetővé: kellett egy grafikus interfésszel rendelkező eszköz, az internetkapcsolat és a webes böngészést lehetővé tevő program. E három faktor együttese csak a WWW elérhetővé válása után állt rendelkezésre, eleinte csak egy szűk kör számára. Önmagában a technológia nem elegendő: az internethasználathoz nélkülözhetetlen a humán faktor, a digitális írástudás és a széles körű érdeklődésnek eleget tevő tartalom.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ropolyi László szerint ma még nehéz fölmérni annak a jelentőségét, hogy az utóbbi három évtizedben kifejlődött a korábban egymástól elkülönülten működő reprezentációs praxisokat egységbe olvasztó „új emberi reprezentációs közeg, az internet”. A modern technikáknak kitüntetett szerepük van az „emberi lét újratermelésének történeti formálói között” – olyannyira, hogy megteremtették a lét harmadik szféráját, a virtualitást (Ropolyi, 2017).
 
Az internetelérés technológiai alapjai
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1980-as évek vége felé fejlesztették ki azokat az asztali számítógépeket, amelyek alkalmasak voltak grafikus interfészek működtetésére. Ahhoz, hogy az internet csomópontjait jelentő szerverek – amelyek lehetnek a hálózati elérést, illetve a tartalmat szolgáltató számítógépek – együtt tudjanak működni, szabványokra van szükség.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A világháló három alapvető szabványra épül:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • a böngésző és a kiszolgáló közötti információáramlást szabályozó, hipertext átviteli protokoll (Hyper Text Transfer Protocol – HTTP);
  • az egyes oldalak egyedi „címét” (vagyis a tárolószerver struktúrájában elfoglalt helyét) leíró URL (Uniform Resource Locator);
  • a weboldalak megjelenítését sokféle eszközön lehetővé tevő hipertext leíró nyelv (Hyper Text Markup Language – HTML).
 
 
Az internetellátottság és az internetpenetráció alakulása
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1990-es évek második felében Magyarország nagy területein még nem lehetett elérni az internetszolgáltatásokat, és igen kevesen bírtak a világháló használatához múlhatatlanul szükséges digitális írástudással. 1998-ban a magyar háztartások alig egy tizedében volt számítógép, internet-hozzáférés pedig a lakások kb. 1%-ában volt. A világhálót elérő háztartások száma 2005-ig 15%-ra emelkedett (TÁRKI, 2006); ez majdnem megegyezett az akkori 15,8%-os világátlaggal (ITU, 2018).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nagyközönség előtt az ezredforduló táján nyílt meg az internetelérés valódi lehetősége: 1998-ban indult az iskolák és a könyvtárak csatlakoztatása a világhálóhoz, és lassan elkezdett bővülni az egyéni internet-előfizetők tábora. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az elmúlt két évtized Magyarországán fokozatosan növekszik a rendszeres internethasználók aránya a 16–74 éves népesség körében; ennek ellenére 2006-ban 3%-kal, 2010-ben és 2017-ben pedig 5-5%-kal le voltunk maradva az Európai Unió huszonnyolc tagországának átlagától; az e tekintetben élenjáró Izlandhoz viszonyítva azonban lényegesen nagyobb a hátrányunk. Az alábbiakban néhány kiemelt adatot ismertetünk a KSH 12 évet felölelő, 42 ország adatait összegyűjtő kimutatásából (1. táblázat).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. táblázat. Rendszeres internethasználók aránya a háztartások %-ában (saját szerkesztés a KSH, 2018 alapján)
2006
2010
2017
EU–28
45
65
81
Magyarország
41
60
76
Izland
84
92
98
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ENSZ szakosított szerve, az International Telecommunications Union (ITU) adatai szerint 2017 végén a világ lakosságának 52%-a nem volt internethasználó; ez az arány Európában 20,4%, Afrikában 78,2%. Ugyanez az adatsor a 15–24 év közötti fiatalok körében: az egész világon az adott korosztály 29,4%-a, az európai fiatalság 4,3%-a, az afrikai ifjak 59,7%-a nem használta a világhálót (ITU, 2017).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ITU-hoz képest a We Are Social néhány százalékkal eltérő adatokkal szolgál. A nemzetközi szervezet friss közleménye szerint nemrégiben fordulóponthoz érkezett a világ: a Föld népességének internethasználó hányada átlépte az 50%-ot. 2018 elején a 7,6 milliárd lakos 53%-a, 4,021 milliárd fő csatlakozott a világhálóhoz (We Are Social, 2018).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A technológiai fejlődés és az online elérhető tartalom rendkívül gyors növekedésével párhuzamosan nőtt a digitális írástudással – legalábbis annak elemi szintjével – rendelkezők száma. A fentebb idézett statisztikai adatok szerint húsz évvel ezelőtt a magyar lakosság alig néhány százaléka tudta kezelni az informatikai eszközöket – manapság viszont a 16–74 év közötti népesség háromnegyede képes erre, az iskolások körében pedig a digitális írástudás megközelíti a 100%-ot.
 
A tartalomszolgáltatás kezdetei: a nyomtatott művek digitalizálása
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az irodalmi művek digitalizálása hosszú évtizedek óta a figyelem fókuszában áll. A 21. század második évtizedére eltűnni látszik a tradíció és a változás szembeállításán alapuló, a nyomtatott és a digitális könyv közötti konstruált szakadék. A számítógéppel olvasható, digitális jelekkel kódolt művek forrása vagy az analóg formában meglévő kulturális entitások digitalizálása vagy pedig a kulturális objektumok digitális úton történő létrehozása lehet (Szűts, 2013). Ez utóbbi (born digital) dokumentumokra más szerzői jogi szabályok lehetnek érvényesek, mint az analóg hordozón megjelent digitalizált (digitized) dokumentumokra.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A World Wide Weben általánossá vált HTML-szabvány jelentős előrelépést hozott a megjelenítés terén. A korábbi korszak technológiai adottságai csak a legegyszerűbb formátumú szövegek szolgáltatására voltak elegendők. A webes áttörés tette lehetővé, hogy szépen formázott, adott esetben képekkel illusztrált, hipertext hivatkozásokkal ellátott művek garmadája kerüljön föl a világhálóra, és létrejöjjenek a hatalmas gyűjteménnyel bíró digitális könyvtárak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Már a webkorszak előtt megjelentek az első irodalmi szöveggyűjtemények, megalakultak az első digitális könyvtárak az interneten. Az úttörő kezdeményezést, a Gutenberg-projektet Michael Hart indította közel fél évszázaddal ezelőtt, az internet „hőskorának” számító időszakban. Az 1971 óta kizárólag civil támogatásokból élő, töretlen lendülettel bővülő program 2018 elején 56 ezer szabadon letölthető, különböző formátumú digitalizált könyvet kínál az olvasóknak (Project Gutenberg, 2018).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1990-es évek második felében hazánkban is fölerősödött az igény és a szándék a magyar kulturális örökség digitalizálására. Eleinte ugyan még megfogalmazódtak a digitalizálást és a hipertextualitást elítélő vélemények, de a nemzeti tradíció töretlenségét az internetes közzétételtől féltő ellenzők viszonylag hamar háttérbe húzódtak. A web színre lépésétől eltelt első néhány év a fejlett országokban olyan ugrásszerű eredményeket hozott, amelyeket nem lehetett figyelmen kívül hagyni. A változástól félő, digitális írástudással nem rendelkező hangok mellett egyre erősödtek azok a nézetek, amelyek nagyon is kevesellték a magyar kulturális örökség digitalizált reprezentálását a világhálón.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A civil kezdeményezésként megalakult Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) 1995 második felében kezdte meg a magyar nyelvű irodalmi művek online közzétételét, még a WWW előtti technológiai környezetben, de rövid idő múltán átállt a webes technológiára. A MEK 1999 őszén lett a nemzeti könyvtár egyik részlege; munkáját azóta is ebben a szervezeti keretben folytatja. A pályázati támogatások és számos önkéntes munkájának eredményeként 1997 végén 1055, 2007 nyarán 5000 dokumentum volt elérhető a hamar népszerűvé vált MEK honlapján1; 2018 márciusában az állomány nagysága meghaladta a 17 500-at.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cikkünk tárgya miatt két további intézményről kell még szólnunk: az egyik az 1996-ban kettős céllal létrehozott Sulinet, amely egyrészt megteremtette az internetelérési lehetőséget a közoktatási intézmények számára2, másrészt az oktatásban hasznosítható, online elérhető tartalom fejlesztését indukálta, kialakítva az ingyenesen elérhető felületet. A Sulinet a tartalomszolgáltatást 1999-ben kezdte meg; azóta az ország legnagyobb digitális oktatási tudásbázisává vált.3

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1997-ben az országgyűlés elfogadta a kulturális örökség megőrzéséért és társadalmi hasznosításáért felelős közintézmények működési feltételeit szabályozó törvényt.4 A jogszabály – sok egyéb mellett – intézkedett a munkáját közhasznú társasági formában megkezdő Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ létrehozásáról. Az intézmény – amely a doménneve alapján Neumann-házként vált ismertté – elsődleges feladata a kulturális örökség digitalizálásában való részvétel, az erre épülő hálózati szolgáltatások megindítása, továbbá az e téren folyó munkálatok koordinálása volt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fenti visszatekintést röviden összefoglalva: az 1990-es évek végén hazánkban az internet még meglehetősen szűk kör számára volt elérhető, és a világhálón alig volt magyar nyelven elérhető tartalom.
 
A Digitális Halhatatlanok Társaságának megalakítása: kortárs szépirodalom digitalizálása állami támogatással
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar állam megalapításának ezeréves évfordulója méltó megünneplésének megszervezésére alakult 1996-ban a Magyar Millenniumi Emlékbizottság, amelynek alapításkori feladatai közé tartozott – többek között – a Magyar Irodalom Háza5 (MIH) koncepciójának megvalósítása (a Károlyi-palota 1996–2000 között zajló műemléki rekonstrukciójával együtt).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A millenniumi programok között kiemelt fontosságot kaptak az 1848-as forradalom 150. évfordulójáról szóló megemlékezések, amelyek között szerepelt egy különleges, jövőbemutató program, a Digitális Halhatatlanok Társaságának megalapítása. 1998 tavaszán a kulturális tárca azzal állt a sajtó nyilvánossága elé, hogy a szépirodalom kiemelkedő, a közgondolkodásra nagy hatást gyakorló szerepe és a magyar írók, költők gyakori áldozatvállalása előtt tisztelegve életre hív egy programot, amelynek egyik fontos elemeként kialakítanak egy ingyenesen elérhető digitalizált szöveggyűjteményt a kortárs írók legjavának életművéből.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A program kiemelt támogatása a rendszerváltás utáni harmadik kormány művelődési és közoktatási miniszterének, Magyar Bálintnak és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) akkori elnökének, Török Andrásnak köszönhető. Komoly viták övezték a társaságba bekerülők kiválasztását – végül az az álláspont győzött, hogy az élő Kossuth-díjas és Babérkoszorús írók, költők legyenek az első tagok6, azonban a továbbiakban az új tagokat már a társaság nevezze és válassza meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Digitális Halhatatlanok program lebonyolítását a döntéshozó a MIH keretében működő Kortárs Irodalmi Központra bízta; ez az intézmény nyújtotta be a megvalósításról szóló pályázatot a finanszírozással megbízott NKA-hoz. Az NKA Bizottsága az 1998. április 6-án tartott ülésén egyhangúlag határozott annak a programnak a létrehozásáról, amelynek célja „reflektorfénybe vonni az élő irodalom nagyjait, hogy az irodalom ismét divatos legyen”, továbbá a Sulinet-hálózat gazdagítása. A Bizottság az NKA Irodalmi és Könyvkiadási Kollégiumának keretébe utalta a támogatást, és a felhasználás előfeltételeként előírta, hogy a programot lebonyolító Magyar Irodalom Háza egy hónapon belül érvényes pályázatot nyújtson be. A szerződéskötés feltételéül szabták a szerzői jogi feltételek tisztázását, valamint a Sulinet-szolgáltatás 1999. január 1-ig való megkezdését.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mivel az NKA-ról rendelkező törvény alapján a szervezet csak két évre vállalhatott kötelezettséget, ezért a Bizottság a Digitális Halhatatlanok Program finanszírozására 1999-re maximum 100 millió forintos, 2000-re pedig az inflációval növelt, maximum 100 millió forintos keretösszeget hagyott jóvá (NKA, 1998).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Magos György vezette Kortárs Irodalmi Központ nagyszabású terveket fogalmazott meg; az elképzeléseknek csak egy szelete volt a digitalizált szöveg­gyűjtemény kialakítására vonatkozó projekt, amely azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a tagságot elnyerő kortárs magyar írók, költők valamennyi, nyomtatásban megjelent művét digitalizálja, gondoskodjon az életük és életművük feltárásáról, megfestesse a tagok portréit – majd mindezt szabadon hozzáférhetővé tegye a világhálón.
 
Halhatatlanokból akadémiai tagok
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az NKA jóváhagyása után haladéktalanul megkezdődtek a tárgyalások az érintett 39 íróval, költővel7, akik valamennyien elfogadták a feltételeket, és aláírták a műveik digitalizált változatainak közzétételét engedélyező felhasználási szerződést. A Digitális Halhatatlanok Társasága 1998. június 2-án tartotta alakuló ülését, amelyen – a tagok indítványára – a program nevét Digitális Irodalmi Akadémiára változtatták meg. A jelenlévők megszavazták annak az első öt jelöltnek a posztumusz taggá válását, akiknek az örököseivel a Magyar Irodalom Háza meg tudott állapodni a digitalizálásról.8

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A program keretében megkötött szerződések anyagi vonzata – az állami mecenatúra akkor még rendkívüli példája – joggal váltott ki különleges érdeklődést.9 A felhasználási szerződésekben meghatározott díj 1998. július 1-től illette meg a szerzőket, függetlenül attól, hány művüket digitalizálják és teszik közzé az interneten. A szerzői jogdíjak ismert válfajaira kevéssé, az életjáradékra inkább hasonlító havi fix összegű juttatást a döntéshozó a mindenkori minimálbérhez kötötte, hogy megóvja az inflálódástól.
 
A DIA program célkitűzéseinek realizálása
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A maga idejében előzmények nélküli program megvalósítása a következő három nagy feladatkörben zajlott (és zajlik mindmostanáig): irodalmi előkészítés, digitalizálás és online szolgáltatás.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A DIA Szerkesztőség számára szerteágazó, összetett feladatkört jelent az irodalmi előkészítés, amelybe beletartozik a nyomtatásban megjelent művek kiválasztása és szöveggondozása, a felülvizsgált szövegek előkészítése a digitalizálásra, az életrajzok megíratása, továbbá az írói életműveket teljeskörűen feltáró bibliográfiák, illetve az alkotókról és műveikről szóló kritikák, ismertetők stb. (vagyis a szakirodalmi jegyzékek) összeállíttatása. E sokrétű feladatsort a DIA tagok által maguk mellé választott, a munkásságukat legjobban ismerő szakemberek látják el – ők alkotják a DIA-szakértők népes táborát.10 A szöveggondozás eredményeként a DIA Szerkesztőségben az írók által jóváhagyott, a későbbiekben is forrásértékűnek tekinthető szövegek keletkeznek (Magos, 2000).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az irodalmi előkészítés során a DIA Szerkesztőség a lehető legpontosabban meghatározza a digitalizálandó művek műfaját, amely „vezérli” az adott mű megjelenítési paramétereit (az első időszakban a műfaj is keresési szempont volt – lásd 1. ábra).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. ábra. Keresés műfajra (2004-ben)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A projektgazda nyílt közbeszerzési pályázatot írt ki az irodalmi művek digitalizálására. A nyertes Free-Soft Kft. 1998–2001 között digitalizálta az előkészített szövegeket. A szerződés lejártától kezdve a DIA Szerkesztőség végzi a digitalizálási tevékenységet. A korrektúrázott szövegek maximális hibahatára 1‰, vagyis szerzői ívenként négy hiba.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A feldolgozás alapja a művek kötetbe szerkesztett változata, de a digitalizálás során valamennyi mű (regény, vers, dráma stb.) egy-egy önálló fájlba kerül. Az utóbbi években új szempont alapján is csoportosították az írói életműveket: a kiválasztott alkotó oldalán a digitalizált kötetek mellett a digitalizált művek halmaza is megjelenik (2. ábra).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. ábra. Gergely Ágnes oldala (2018-ban)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentebb hivatkozott, 1998. évi NKA Bizottsági döntés szerint a DIA állománya a Sulinetet fogja gazdagítani; ennek mikéntjéről azonban az emlékeztető nem szól. Tény, hogy a DIA állománya nem került föl a Sulinet szerverére.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A DIA online szolgáltatója a fentebb már említett Neumann-ház lett, amely a kezdetek kezdetén, már az ötlet fölmerülésekor bekapcsolódott a DIA-program megvalósításába, megteremtve a szolgáltatás informatikai alapjait, ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésre bocsátva saját infrastruktúráját. A kulturális minisztérium javaslatára a Kortárs Irodalmi Központ és a Neumann-ház 1998. augusztus 31-én együttműködési megállapodást kötött, amelynek keretében a következő munkamegosztás alakult ki: a Kortárs Irodalmi Központ feladata volt a digitalizáláshoz szükséges anyagok teljes körű beszerzése, digitalizálásra előkészítése, az adatbázisba kerülő metaadatok meghatározása. A Neumann-ház vállalta a digitalizálási előírások kidolgozását, illetve kidolgoztatását, majd megtervezte, feltöltötte és üzemeltette az online szolgáltatást lehetővé tévő adatbázist, és elvégezte a kezelőfelület programozását (Tószegi, 2018a).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A két intézmény közötti együttműködés két év után szorosabbá vált: 2000. október 1-jétől 2006 végéig ugyanis a DIA Szerkesztőség a Neumann-ház szervezeti keretei között folytatta tevékenységét. 2007. január 1-jétől a DIA-program gazdája ismét a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) lett. Az átszervezés után a Neumann-ház átadta a DIA adatbázisban tárolt digitalizált szövegeket és metaadatokat, és a szolgáltatás 2008. évi újraindításáig biztosította a DIA online elérését.
 
Nemzetközi szabványok alkalmazása a szövegfeldolgozásban és a tartalomszolgáltatásban
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Neumann-ház megalapítás utáni legfontosabb feladata a tervezett online szolgáltatások – köztük a DIA – technológiai alapjainak kidolgozása volt. Az intézmény az irodalmi szövegek kódolásához a komplex szolgáltatást lehetővé tevő, időtállóbb formátumú nemzetközi szabvány, az SGML (Standard Generalized Markup Language – ISO 8879-1986) alkalmazása mellett döntött. A magyar közgyűjtemények közül itt alkalmazták először az SGML-technológiát, amelynek bevezetése meglehetősen nagy intellektuális és anyagi befektetéssel jár, de hosszú távon nagyon kifizetődő. Az SGML-t úgy tervezték – és ez valóra is vált –, hogy a szabványos formátumban tárolt dokumentumok több évtizeden át olvashatók legyenek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az SGML szabványos szintaktikát használ, amely lehetővé teszi az ebben a formátumban tárolt dokumentumok írását, formai ellenőrzését, beolvasását. Magában az SGML-szabványban a jelölések (tagek) jelentése nincs meghatározva: ez a szabványt használó alkalmazás feladata. Az SGML testre szabásához meg kell határozni a feldolgozandó állomány szintaxisát, vagyis a dokumentumtípus definícióját (Document Type Definition – DTD).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egyik legismertebb SGML-alapokon álló alkalmazás a HTML, amelynek az SGML-hez képest nagyon leegyszerűsített értékkészlete főleg a dokumentumok formai megjelenítésére vonatkozó jelöléseket tudja értelmezni, a tartalomra vonatkozókat nem. Amióta a W3C (World Wide Web Consortium) szabványosította a HTML-t, az interneten a leggyakrabban ezzel a formátummal találkozunk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Alig néhány évvel később világszerte elterjedt az XML (Extensible Markup Language), az SGML-szabvány könnyített, egyszerűsített változata. Az XML is egy általános célú leíró nyelv, amely úgyszintén W3C-szabvány lett. Az XML-ben sokat egyszerűsítettek az SGML eredeti szintaxisán, így könnyebb hozzá értelmezőt írni, amelynek köszönhetően az XML hamar népszerűvé vált.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Neumann-házban 1998-ban elkészült az irodalmi művek feldolgozására szolgáló DTD, amely az SGML-ben kódolt fájlokból sok különböző megjelenítést tett lehetővé. Az intézmény pályázati támogatásból az Oracle Library integrált könyvtári rendszert vásárolta meg; 2006-ig ezzel a szoftverrel történt a DIA mellett a WebKat.hu, a Bibliotheca Hungarica Internetiana és az online szolgáltatásba kerülő többi rekord metaadatainak rögzítése.
 
A szerzői jogok kezelése
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amint már említettük, a DIA gondolatának felmerülése pillanatában megfogalmazódott a szerzői jogok korrekt kezelésének kötelezettsége. A döntéshozók által választott megoldás: a szépirodalmi alkotások internetes közzétételéért (túlnyomó többségükben már nyomtatásban megjelent művek utánközléséért) a kulturális kormányzat jogdíjat fizet a szerzőknek. Az érintettekkel a program mindenkori „gazdája” kötötte meg a felhasználási szerződéseket: a MIH az 1998. július 1-jétől 2000 végéig, majd a Neumann-ház a 2001-től 2006-ig terjedő időszakokra. A felhasználók szempontjából fontos változást hoztak a Petőfi Irodalmi Múzeummal újra kötött – immár az alkotók egész élete során érvényes – felhasználási szerződések. A 2006-ig terjedő időszakban magáncélra le lehetett tölteni a műveket; ez a lehetőség azonban 2007-től megszűnt, azóta a felhasználók csak a képernyőn olvashatják a digitalizált alkotásokat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A felhasználási szerződésben meghatározott havi jogdíj független az interneten közzétett, illetve a felhasználók által olvasott művek számától és terjedelmétől. A finanszírozás jellegét tekintve a fix díjazás jobban hasonlít az életjáradékra, a jogalapja azonban az írói életművek internetes közzétételének engedélyezése. A posztumuszként megválasztott tagok jogörököseivel egyösszegű szerződést köt a projektgazda intézmény. Fontos elem, hogy a DIA felhasználási szerződés semmiben nem korlátozza az érintett alkotók szerzői jogait: műveiket ott és akkor jelentethetik meg, amikor csak akarják.
 
A DIA-program online szolgáltatása 2000-től napjainkig
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az akkor 86 éves Határ Győző közreműködésével, a 2000. május 31-én tartott ünnepélyes megnyitón vált elérhetővé a DIA állománya az interneten (3. ábra).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. ábra. A DIA nyitólapja 2000-ben

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A DIA-program online szolgáltatásai 2012-től (URL8):

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Létrejött a tagok digitalizált műveiből felépülő, egységes elvekre épülő, strukturált szöveggyűjtemény, amely az élő írók esetében folyamatosan gyarapodik az új műveik megjelenését követően.
  • Az egyes alkotókról készült oldalakon olvashatók az életrajzok, a megjelent műveikről készült, teljességre törekvő bibliográfiák, továbbá a róluk szóló szakirodalom.
  • A művek metaadatait, illetve szövegét visszakereshetővé tevő adatbázis teszi lehetővé a tájékozódást a digitalizált könyvek adatai, illetve a művek keletkezésére vonatkozó információk között.
  • 2000–2008 között a műveket a műfajuk alapján is lehetett keresni.
  • Az Arcképcsarnok menüpont alatt láthatók az élő tagokról a DIA-program által megrendelt, neves festők által készített arcképek.
  • 2008 óta folyamatosan bővül az írók életével kapcsolatos eseménytörténet: fotók, hang- és videofelvételek, egyéb érdekességek gazdagítják az oldalakat.
  • Külön menüpontban tekinthetők meg az Új megjelenések; ez a menü a bekerülés időrendjében sorolja fel az utóbbi két évben az állományba került digitalizált műveket.
  • Tematikus válogatások: a Gyermekkönyvtár a legfiatalabb korosztály számára írt műveket gyűjti össze, az Arany 200 menüpont alatt pedig az Arany Jánoshoz kapcsolódó írásokat lehet olvasni.
  • Évente közzéteszik a DIA-tagok születési és halálozási dátumához kapcsolódó évfordulónaptárt.
  • Népszerű új szolgáltatás a Napi idézet, amely az adatbázis mélyéről hoz felszínre naponta egy-egy művet.
 
 
Kertész Imre Nobel-díja
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az első magyar irodalmi Nobel-díj rendkívül pozitív hatást gyakorolt a DIA-programra és általa a magyar kulturális örökség digitalizálási törekvéseinek valóra váltására. Egycsapásra ismertté vált a DIA honlapja, amikor 2002. október 10-én felröppent a hír: Kertész Imre kapta meg az irodalmi Nobel-díjat. Az irodalmiakademia.hu oldalon az olvasók rendelkezésére állt Kertész Imre addig megjelent összes könyve, köztük a kitüntetett regény, a Sorstalanság, amelynek nyomtatott változata akkor gyakorlatilag nem volt kapható.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A DIA adatbázisban tárolja a digitalizált műveket: ahhoz, hogy a felhasználó eljusson az olvasásig, 2002-ben minimum öt kattintásra volt szükség11, és a tapasztalatok szerint ez túl sok. Ennek ismeretében az intézmény vezetése úgy döntött, Kertész Imre regényeit közvetlenül elérhetővé teszi mindkét honlap (a DIA és a Neumann-ház) nyitó oldalán, HTML-, ePUB-, majd PDF-formátumban is (4. ábra). A Nobel-díjat óriási érdeklődés övezte: Kertész Imre műveit három hónap alatt 155 ezren nézték meg a két honlapon (Tószegi–Kora, 2003).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4. ábra. Kertész Imre regényei e-PUB-formátumban (2002-ben)
 
A könyvdigitalizálás és az új publikációs paradigma
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A két évtizedet átfogó visszatekintést azzal zárhatjuk, hogy a magyar kulturális örökség digitalizálási palettáján a DIA-program igazi sikertörténet. A szolgáltatás széles körben vált ismertté és kedveltté, amelyet az évi 650–680 ezer látogató is bizonyít.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Alig negyedszázados léte alatt jelentősen átalakult a világháló, amely az első időszakban az információhoz való korlátlan hozzáférés ígéretével kecsegtetett. A kezdetekkor a meglehetősen kis létszámú felhasználói réteg azzal a reménnyel fogadta és ünnepelte az új technológia által lehetővé tett webes tartalomszolgáltatást, hogy az a közjót, az egyetemes tudás és az emberi kreativitás terjedését, továbbá a demokrácia és a szabadság kiteljesedését szolgálja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nem kellett azonban két évtized sem ahhoz, hogy tanúi legyünk az internet teljes átalakulásának. Az első jelek már a széles sávú elérést lehetővé tevő web 2.0 megjelenésekor megmutatkoztak. Az addig passzív befogadói létre szorított felhasználók aktív tartalom-előállítóvá váltak, és kis idő múltán elképesztő mennyiségi fölénybe kerültek az immár „hagyományossá” váló, intézményesült, professzionális online tartalomszolgáltatásokhoz (digitális könyvtárakhoz, webes folyóiratokhoz és szövegkiadásokhoz stb.) viszonyítva.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ma már az a kérdés: a 21. század elején exponenciálisan növekvő „újmédia” közegében miként lehet a kellő figyelmet fenntartani a klasszikus könyvkiadás termékeit egy digitális könyvtári adatbázisban hozzáférhetővé tevő online szolgáltatás iránt?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vilém Flusser azon elmélkedve, van-e jövője az írásnak, arra a következtetésre jutott, hogy „most a digitális kód a betűk ellenében működik, hogy meghaladhassa azokat”. Véleménye szerint a digitális kódon alapuló kibernetikus gondolkodás a folyamatszerű, lineáris gondolkodás „elkötelezett ellenfele”. A szövegeknek három évezred „kemény harca után”, a 18. században sikerült a képek uralmát visszaszorítaniuk. „A jelenlegi csata nem fog ilyen soká tartani. A digitális gondolkodás sokkal gyorsabban viszi győzelemre az ügyet” (Flusser, 1997).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lassan eltűnőben az a nemzedék, amely felnőttként találkozott először a számítógéppel. A múlt század derekán született „baby-boom” generáció azonban hiába tanulta meg használni az informatikai eszközöket, értékrendje, gondolkodásmódja alapvetően nem változott meg. Közöttük és a mai tizenévesek Z generációja között óriási szakadék keletkezett az „újmédia” használatában és a hozzá fűződő viszonyban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Z generáció tagjainak mindennapjai az „általános és folyamatosan növekvő, turbulensen változó, folyton újat kínálni akaró kínálatoldali többlet” bűvöletében telnek, amelynek „logikus következménye az időnyomás”, mivel egy egységnyi dologra mind kevesebb és kevesebb idő marad (Soós–Törőcsik, 2015). A figyelemgazdaság óriási intenzitással követeli magának a felhasználók idejét, jól tudva, hogy a figyelem nem racionális tevékenység. A gondolkodás két rendszere közül a figyelem felkeltéséért a Nobel-díjas Daniel Kahneman által leírt 1. rendszer felelős, amely automatikusan, gyorsan dolgozik, és „tevékenységéhez nem társul a tudatos kontroll élménye” (Kahneman, 2013, 28.). Ilyen körülmények közepette vajon meddig lesz olvasójuk a nyomtatott kötetek digitalizált adatbázisainak?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ma még nyitott kérdés, hogy a mai és az utánuk jövő generációk igénylik-e a Digitális Irodalmi Akadémiához hasonló szöveggyűjteményeket, de bízni kell abban, igaza lesz az ismert médiatörténésznek, Frédéric Barbier-nak: a könyvtárakra – legyenek bár fizikailag létező vagy virtuális erőforrások – szükség lesz, mert ők nyújtanak biztonságos helyszínt a 21. század gazdag információs térségében. A hitelt érdemlő intézményi háttér az információk összegyűjtésével és az erőforrások megszervezésével egyfajta rendet, érthetőséget, biztonságot teremt az egyre kaotikusabbá váló interneten. A felhasználóknak szükségük van az autentikus helyekre, a hiteles forrásgyűjteményekre (Barbier, 2013, 289.).
 
Jegyzetek
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szerző köszönetet mond Radics Péternek, a DIA Szerkesztőség vezetőjének önzetlen segítségéért.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kézirat leadása, 2018. március 28. óta eltelt időszakban újabb élő és posztumusz tagokkal bővült a Digitális Irodalmi Akadémia. A 2018. szeptember 17-i ülésen Lengyel Péter lett az új tag, Hajnóczy Pétert és Vasadi Pétert posztumusz tagnak választották.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A DIA Szerkesztősége az év folyamán saját erőből jelentős fejlesztésbe kezdett. 2018. november derekától teljesen megújult a keresőfelület, amely immár nemcsak asztali és hordozható számítógépeken, de a reszponzív technológia alkalmazásának köszönhetően mobil eszközökön is kényelmesen, könnyen elérhetővé teszi a DIA teljes állományát (Tószegi, 2018b).
 
Irodalom
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Barbier, F. (2013): Histoire des bibliothèques: d’Alexandrie aux bibliothèques virtuelles. (collec­tion «U histoire») Párizs: A. Colin

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Flusser, V. (1997): Az írás. Budapest: Balassi Kiadó, 122–123.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Internet Szolgáltatók Tanácsa (2011): 20 éves a magyarországi internet. Budapest: Internet Szolgáltatók Tanácsa. http://mek.oszk.hu/18700/18732/18732.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

ITU (2017): ICT Facts and Figures 2016. https://www.itu.int/en/ITU-D/Statistics/Documents/facts/ICTFactsFigures2016.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

ITU Statistics (2018): Global ICT developments, 2001–2017. https://www.itu.int/en/ITU-D/Statistics/Pages/stat/default.aspx

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kahneman, D. (2013): Gyors és lassú gondolkodás. Budapest: HVG

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kányádi Sándor emlékezése Illyés Gyulára (2003): A magyarok seregtelen vezére. A Nyugati Jelen irodalmi melléklete. 3, 18, 2003. április 5.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

KSH (2018): Rendszeres internethasználók aránya (2006–2017). A 16–74 éves személyek százalékában. https://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/tin00091.html

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Magos Gy. (2000): Tájékoztató a Digitális Irodalmi Akadémiáról. Hungarológia, 1–2, 119–132. https://pim.hu/hu/digitalis-irodalmi-akademia/magos-gyorgy-tajekoztato-digitalis-irodalmi-akademiarol

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

NKA (1998): Emlékeztető az NKA Bizottságának XXXIII. üléséről, 1998. április 6. [Kézirat] Nemzeti Kulturális Alap irattár, 300/02/98/TA

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Project Gutenberg (2018): Free e-books. http://www.gutenberg.org/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ropolyi L. (2017): Virtualitás mint harmadik létszféra. Magyar Tudomány, 178, 8, 918–928. http://www.matud.iif.hu/2017/08/05.htm

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Soós J. – Törőcsik M. (2015): A Z generáció és a figyelem. In: Törőcsik M. (szerk.): A Z generáció magatartása és kommunikációja. Pécs: Pécsi Tudományegyetem, 88–103.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szűts Z. (2013): A világháló metaforái. Budapest: Osiris Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

TÁRKI (2006): Feketén, fehéren. TÁRKI Monitor Jelentések 2005. Budapest: TÁRKI. http://mek.oszk.hu/13400/13415/13415.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tószegi Zs. (2018a): A Digitális Irodalmi Akadémia első két évtizede. In: Kiszl P. – Csík T. (szerk.): Valóságos könyvtár – könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2018. Budapest: ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet. 155–165. DOI: 10.21862/vkkv2018

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tószegi Zs. (2018b): Megújul a húszéves Digitális Irodalmi Akadémia szolgáltatási rendszere. Könyvtári Figyelő, 28, 64, 4, 526–535.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tószegi Zs. – Kora A. (2003): Az irodalmi Nobel-díj hatása a Neumann János Digitális Könyvtár életére. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 50, 3, https://tmt.omikk.bme.hu/tmt/article/download/1711/2510

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

We Are Social Special Reports (2018): Digital in 2018: World’s Internet Users Pass the 4 Billion Mark. https://wearesocial.com/blog/2018/01/global-digital-report-2018

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL1: gopher://gopher.mek.iif.hu

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL2: http://mek.iif.hu

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL3: Milestones. Mérföldkövek a MEK életében. http://mek.oszk.hu/joomla/egyesulet/esemenyek/mek15/merfoldkovek.htm

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL4: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL5: https://www.felvi.hu/pub_bin/dload/media/OH_mediaajanlat.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL6: https://pim.hu/hu/muzeum/rolunk/muzeumtortenet

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL7: https://pim.hu/hu/dia/irodalmi-szakertok

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL8: www.dia.hu
1 Az első szolgáltatás 1995-ben volt elérhető (URL1), a webes szolgáltatás 1996 tavaszán indult (URL2). Milestones. Mérföldkövek a MEK életében (URL3).
2 1998 végéig 1564, 2002-ben pedig 2385 oktatási intézmény csatlakozott a Sulinet-programhoz. 2002-ben a középfokú oktatási intézmények 99 százaléka, az általános iskolák 20 százaléka és néhány határon túli magyar iskola rendelkezett interneteléréssel a Sulineten keresztül (Internet Szolgáltatók Tanácsa, 2011, 151.).
3 A Sulinet Tudásbázis elérhetősége: URL4. Hét tudományterületen jelenleg több mint 10 000 animáció, 60 000 tesztfeladat és 100 000 audiovizuális tartalom ingyenes hozzáférését teszi lehetővé (URL5).
4 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről.
5 Az 1954-ben alapított Petőfi Irodalmi Múzeum 1998. január 1-je és 1998 decembere között Magyar Irodalom Háza néven működött, két intézményt, a Magyar Irodalmi Múzeumot és a Kortárs Irodalmi Központot magába foglalva. 1998 decemberétől Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ néven folytatta munkáját, majd ez utóbbi 2000. évi megszűnése után a Károlyi Palota Kulturális Központ része lett. 2003-tól ismét önálló intézményként, Petőfi Irodalmi Múzeum néven működik (Múzeumtörténet. URL6).
6 Adminisztratív hiba miatt 1998-ban a Kossuth-díjjal és Babérkoszorúval kitüntetett írók, költők mellett négy Széchenyi-, illetve Állami-díjas írót is felkértek a csatlakozásra, de a DIA megalakulása előtt visszavonták a felkérést. 1998 decemberében Hámori József miniszter kezdeményezte az NKA Bizottságánál, hogy az érintett Fekete Sándor, Lengyel Balázs, Nemeskürty István és Rába György is a DIA-tagok közé kerüljön. A javaslatot az NKA jóváhagyta, Nemeskürty István azonban köszönettel visszautasította a tagságot. A DIA tagjai: https://pim.hu/hu/dia/az-akademiarol/a-dia-tagjai.
7 A DIA alapító tagjai: Ágh István, Bertók László, Bodor Ádám, Csoóri Sándor, Dobos László, Esterházy Péter, Faludy György, Fejes Endre, Gyurkó László, Gyurkovics Tibor, Határ Győző, Hubay Miklós, Jókai Anna, Juhász Ferenc, Kányádi Sándor, Kertész Imre, Konrád György, Kuczka Péter, Lakatos István, Lászlóffy Aladár, Lator László, Lázár Ervin, Méray Tibor, Mészöly Miklós, Moldova György, Nádas Péter, Orbán Ottó, Parti Nagy Lajos, Petri György, Rákos Sándor, Rakovszky Zsuzsa, Sánta Ferenc, Somlyó György, Spiró György, Sütő András, Szabó Magda, Szakonyi Károly, Takáts Gyula, Tandori Dezső.
8   Az 1998-ban megválasztott posztumusz tagok: Illyés Gyula, Mándy Iván, Nemes Nagy Ágnes, Németh László, Szabó Lőrinc.
9   A szintén havi járandósággal is járó Nemzet Színésze díjat 2000-ben, a Nemzet Sportolója díjat 2004-ben, a Nemzet Művésze díjat pedig 2013-ban alapították.
10 Az irodalmi szakértők névsora és életrajza megtalálható a DIA honlapján: URL7.
11 A 2000-től 2008-ig terjedő első időszakban a DIA-honlapra belépve megjelenő segédablakban el kellett fogadni a szerzői jogi feltételeket. Miután a 2007-ben új feltételekkel megkötött felhasználási szerződések alapján megszűnt a letöltési lehetőség, erre a közbenső lépésre már nincs szükség. A szolgáltatás 2008. évi újraindulása óta minimum négy lépésben lehet eljutni a művek olvasásáig.
chevron_left
chevron_right
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave