Cím:

Gazdasági, politikai és társadalmi kihívások a 21. században

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

DOI: 10.1556/2065.180.2019.8.15
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az ünnepi kötet címe arra enged következtetni, hogy az olvasó igen szerteágazó, a jelenkor problémáit a lehető legszélesebb értelemben feltáró művet tart a kezében, és ebben nem is kell csalódnia. Halmai Pétert ugyanis kollégái, barátai, pályatársai olyan munkával lepték meg 65. születésnapja alkalmából, amely áttekinti a több évtizedes tudósi-oktatói és tudományos közéleti életút legfontosabb állomásait.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az ünnepi köszöntőt követően a négy szerkezeti egységre tagolt mű hűen követi ennek a pályafutásnak legfontosabb mozzanatait, amelynek kezdetét a Múltidéző című bevezető fejezet adja. Az oktatói és kutatói életút kezdeti, kiemelkedő eredményei is a múlt, így az előző rendszer agrárrendszerének átfogó kritikai elemzéséhez kapcsolódnak. Ez a fejezet ennél is nagyobb vállalást tesz a sokszínű és történelmileg átfogó múltidézést felvázolva. Így elemzi az Európai Tanácsadó Bizottság szerepét Németország megosztásában, a választottbíráskodás vallás- és gazdaságtörténeti gyökereit – egészen a bibliai időkig visszanyúlva. A múltidézés során térnek ki a kollégák a 20. századi fejlődés-gazdaságtan egyik kiváló művelőjének, Sir Peter Thomas Bauernek a munkásságára, a hadászati és védelempolitikai elemzések pedig ugyancsak e század ágazati kihívásait, így a 31. harckocsiezred 1968-as tevékenységét és a védelem-gazdaságtan korábbi és jelenlegi helyzetét veszik számba. Nem kívánjuk a teljesség akárcsak látszatát kelteni, ám érdemes minden fejezet egy-egy kitűnő írását néhány mondat erejéig ismertetni. A Múltidézés keretében a kötet az európai integráció egyik alapító atyjának – Robert Schumannak – az életútjával foglalkozik, így a francia és német gyökerek szülte kettősséggel, a két világháború viszontagságai által kiváltott felismerések fontosságával, amelyek elvezettek a Schuman-nyilatkozat elhangzásáig, amely egyúttal Európa (újjászületésének) napját is jelenti az utókor számára. Hamza Gábor még nagyobb vállalást tesz, mivel számba veszi, hogy ezen európai életútra a 19. század végi és 20. század elején és közepén hódító eszmeáramlatok, a francia–német kiegyezés szükségességének felismerése miképpen hatott ki, valamint kitér Schuman Magyarországhoz fűződő kapcsolataira is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Európa és hazánk meghatározottsága a globális térben Halmai Péter munkásságának is központi eleme. Pályatársai az Átalakuló világ című fejezetben sorra veszik azokat a kihívásokat, amelyek óhatatlanul kihatnak a 21. századi globális fejlődési folyamatokra. Így e fejezet tárgyalja a globalizáció kifulladásának jeleit, az ünnepelt munkásságában is kiemelkedő jelentőségű növekedési gazdaságtan meghatározó tényezőit – számba véve annak diverzitás, innováció, nemzetközi munkaerő-áramlás általi meghatározottságát. A szerzők a gazdasági és szociális követelmények hatására a munkaszerződések megítélésekor, a humántőke, a vezetői szerepkör és a strukturális reformálhatóság kérdéseit is elemzik. A kitekintés nemcsak az egyén, hanem az egyes gazdasági szereplők szintjén is megtörténik. Angol nyelvű cikk vizsgálja a szervezeti sikert vagy bukást determináló, sokrétű tényezőként az okozati homályosság fontosságát. Végül a globalizált világrend átalakuló keretei közt óhatatlanul az egyes regionális tényezők is felmerülnek e fejezetben, így Kína és az Egyesült Királyság átalakuló szerepe, valamint a nemzetek közötti versenyképesség témája is. Csaba László Halmai Péter pályatársaként az illiberális kapitalizmus fenntarthatóságát elemzi. A piacgazdaságot és a tekintélyelvű irányítást együttesen valló hibrid modellek, így Kína és a közép-európai országok példáján keresztül jut el azon végkövetkeztetéséhez, amely szerint a kínai út nehezen ültethető át és tartható fenn, míg a közép-európai változat kevésbé tekinthető modellszerűnek, legfeljebb az európai fősodortól való hangsúlyeltolódásnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az integráció iránti elkötelezettség a professzori életút központi eleme. Ugyanakkor a kritikai szemléletből fakadóan ez túlmutat az európai integráció vizsgálatán. Így annak fókuszában az európai növekedési potenciál eróziója, az európai növekedési és felzárkózási modell, az új tagországok növekedési modelljének sajátosságai állnak – kiemelt hangsúlyt helyezve e fejlődési modell utóbbi évtizedekben tapasztalható kifulladásának jeleire. Ennek okán rendkívül találó az emlékkötet harmadik fejezetének címe. Utóbbi – az Európa válaszúton – tematikus egységként vizsgálja, hogy a 2010-es évek végén, szűk hét évtized alatt meddig jutott el a kontinens annak megvalósításában, amit Schuman röviden annyiban foglalt össze, hogy „lelket kell adni Európának”. A „permanens válságok koraként” megjelölt jelen kori időszak megtépázta az Európai Uniót is. E fejezet szerzői ennek megfelelően kitérnek az európai növekedési és kapitalizmusmodellek elemzésére, az integráció jelenlegi helyzetére – így kiemelten a felmerülő kihívásokra és válaszlehetőségekre, a jelenlegi helyzet újrakitalált vagy revitalizált Európaként történő politológiai magyarázatával. Több elemzés is foglalkozik az uniós költségvetést érintő 2020 utáni változásokkal, a tágabb értelemben vett visegrádi térség, Magyarország felzárkózási lehetőségével, valamint az euró bevezetésének esélyével, a balti államok gazdaságát érintő növekedés jellegzetességeivel. A fejezet írásai tárgyalják a válaszúton lévő Európa absztraktabb, valamint ágazati kötődésű fejlődési elemeit: a technikai hatékonyság szerepét az EU mezőgazdaságában, a nemzetközi együttműködés jelentőségét a tudásalapú agrárgazdaságban, az európai hadsereg kialakításának esélyeit, a korlátozott állam szerepét a válságkezelésben, az Európa-ökonómia szükségességét, az optimális valutaövezetek elméletét, végül a gazdaság és jog egymásra hatását az európai fogyasztóvédelmi versenyjogban. Bod Péter Ákos ugyancsak az ünnepelt pályatársaként járja körül az európai növekedési modell eróziójának kérdését. Ennek elemzésével arra a következtetésre jut, hogy inkább modellekről beszélhetünk, de adott tényezők vizsgálata mellett is nehéz régión belüli kisebb (lásd kelet-közép-európai növekedési) modellről értekezni. A válság utáni Európában a gazdasági kormányzás miatti további szuverenitástranszfer adott esetben dinamizmust adhat az európai növekedésnek, de ennek gyakorlati keretei még kialakításra várnak, valamint az sem egyértelmű, hogy Magyarország csatlakozik-e az integráltabb szisztémához.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A kötet olyan fejezettel, egyúttal témakörrel zárul, amely mindig is az ünnepelt által folytatott kutatások részét képezte, így ez a szerkezeti egység Magyarország szerepét vizsgálja a globalizált térben. Az eddig említett minden egyes tematikus egység magyar kötődéssel is bírt, kezdve a hazai átalakulás kritikai elemzésével, a globális és európai változási folyamatok, szakpolitikai keretek magyar szempontú feldolgozásával is. E fejezet írásai a legtágabb értelemben reflektálnak a 2010-es évek végének magyarországi kihívásaira mind gazdasági-politikai, mind társadalmi értelemben: kitérnek ennek megfelelően a különös magyar földöröklési rendszerekre, a hazai felsőoktatásra, az új Ptk. szerződési szabályozására, a magyar gazdasági kamarák helyére az európai kamarai tipológiában, végül a számvitel gazdaságtörténeti szerepére. Vékás Lajos angol nyelvű tanulmányában mutatja be az új Ptk. szerkezeti felépítését, a kontraktuális és deliktuális felelősség elhatárolásának témáját, a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség (kimentés) kérdését az új kódexben, végül az előreláthatóság követelményének fontosságát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Nagy ívű kötetet érdemelt e gazdag tudományos pálya, amelynek koránt sincs még vége, hiszen ahogyan köszöntésekor az ünnepelt fogalmazott: „Az évek szállnak, mint a percek, de a lendület nem csökken. A fiatalság nem kronológiai kategória.”
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

(Halm Tamás – Hurta Hilda – Koller Boglárka szerkesztők: Gazdasági, politikai és társadalmi kihívások a 21. században – Ünnepi kötet a 65. éves Halmai Péter tiszteletére. Budapest: Dialóg Campus Kiadó, 2018, 534 o.)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Szegedi László

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

egyetemi adjunktus,

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar