Hivatkozás
Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:Harvard
Chicago
APA
Az integráció iránti elkötelezettség a professzori életút központi eleme. Ugyanakkor a kritikai szemléletből fakadóan ez túlmutat az európai integráció vizsgálatán. Így annak fókuszában az európai növekedési potenciál eróziója, az európai növekedési és felzárkózási modell, az új tagországok növekedési modelljének sajátosságai állnak – kiemelt hangsúlyt helyezve e fejlődési modell utóbbi évtizedekben tapasztalható kifulladásának jeleire. Ennek okán rendkívül találó az emlékkötet harmadik fejezetének címe. Utóbbi – az Európa válaszúton – tematikus egységként vizsgálja, hogy a 2010-es évek végén, szűk hét évtized alatt meddig jutott el a kontinens annak megvalósításában, amit Schuman röviden annyiban foglalt össze, hogy „lelket kell adni Európának”. A „permanens válságok koraként” megjelölt jelen kori időszak megtépázta az Európai Uniót is. E fejezet szerzői ennek megfelelően kitérnek az európai növekedési és kapitalizmusmodellek elemzésére, az integráció jelenlegi helyzetére – így kiemelten a felmerülő kihívásokra és válaszlehetőségekre, a jelenlegi helyzet újrakitalált vagy revitalizált Európaként történő politológiai magyarázatával. Több elemzés is foglalkozik az uniós költségvetést érintő 2020 utáni változásokkal, a tágabb értelemben vett visegrádi térség, Magyarország felzárkózási lehetőségével, valamint az euró bevezetésének esélyével, a balti államok gazdaságát érintő növekedés jellegzetességeivel. A fejezet írásai tárgyalják a válaszúton lévő Európa absztraktabb, valamint ágazati kötődésű fejlődési elemeit: a technikai hatékonyság szerepét az EU mezőgazdaságában, a nemzetközi együttműködés jelentőségét a tudásalapú agrárgazdaságban, az európai hadsereg kialakításának esélyeit, a korlátozott állam szerepét a válságkezelésben, az Európa-ökonómia szükségességét, az optimális valutaövezetek elméletét, végül a gazdaság és jog egymásra hatását az európai fogyasztóvédelmi versenyjogban. Bod Péter Ákos ugyancsak az ünnepelt pályatársaként járja körül az európai növekedési modell eróziójának kérdését. Ennek elemzésével arra a következtetésre jut, hogy inkább modellekről beszélhetünk, de adott tényezők vizsgálata mellett is nehéz régión belüli kisebb (lásd kelet-közép-európai növekedési) modellről értekezni. A válság utáni Európában a gazdasági kormányzás miatti további szuverenitástranszfer adott esetben dinamizmust adhat az európai növekedésnek, de ennek gyakorlati keretei még kialakításra várnak, valamint az sem egyértelmű, hogy Magyarország csatlakozik-e az integráltabb szisztémához.