Felterjesztés a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytára ügyében az MTA Biológiai Osztálya felé (2018. január 25.)

On the Current Status of the Botanical Department of the Hungarian Natural History Museum Petition to the Section of Biological Sciences of the Hungarian Academy of Sciences

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Podani János

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

az MTA rendes tagja, egyetemi tanár

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

podani@ludens.elte.hu
Összefoglalás

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Magyar Természettudományi Múzeum helyzete az utóbbi évtizedben egyre nehezebbé vált, s különösen súlyos gondokkal néz szembe a Növénytár. Fenntartójának legfrissebb utasításai alapján területének egyharmadát az idén ki kell ürítenie. Mindez súlyosan veszélyezteti a közgyűjteményi, közművelődési és tudományos feladatok ellátását és a teljes működésképtelenség felé sodorja az intézetet. Közvetlen és helyrehozhatatlan károkat okoz a gyűjtött anyagban, amely közép-európai viszonylatban páratlan összesítése kétszáz év botanikai kutatásainak Kitaibel Páltól Jávorka Sándorig. Javaslatom szerint az intézkedéseket sürgősen fel kell függeszteni, és hosszú távú intézkedéscsomagot kell kidolgozni az MTM általános helyzetének megnyugtató rendezésére, amelyben az MTA szerepe kulcsfontosságú lenne.
 
Abstract

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

The general situation at the Hungarian Natural History Museum has become critical in the past decade. The status of the Botanical Department is of particular concern, because the Ministry responsible for national museums has instructed its director to clean out one-third of its basal area by the end of this year. This reduction would seriously risk the public functions of the museum, including scientific research. The herbarium and other collections, which represent a unique summary of our botanical knowledge accumulated on the Carpathian Basin in the past 200 years, would suffer serious and irreversible damage. I suggest that the move should be suspended immediately and a long-term program package has to be developed to find a radical and comforting solution to this problem, a project in which the HAS should play defining role.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: herbárium, költözés, kutatói infrastruktúra, területcsökkentés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: area reduction, herbarium, move, research facilities
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.179.2018.4.10
 
„Vállaljuk, hogy örökségünket, a magyar kultúrát, egyedülálló nyelvünket, […] a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk.”
Magyarország Alaptörvénye, Praeambulum
 
„[A fenntartó] …biztosítja a muzeális intézmény működési engedélyében meghatározott szakmai besorolása szerinti feladatai ellátásához szükséges személyi és infrastrukturális feltételeket”
1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről. VI. 50. § (2c)
 
[Az Akadémia] „…támogatja a tudományok művelését és a tudományos kutatások végzését”
A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 3. § (1a)
 
„Az Akadémia, a tudományos kutatások tendenciáinak alapján, kétévente javaslatokat fogalmaz meg a magyarországi tudományos kutatások irányait, szervezeti formáit, finanszírozását és egyéb feltételeit illetően.”
Akadémiai törvény, Alapszabály 2.§ (3)1
 
„…– saját elhatározásukból vagy felkérésre – a tudományt érintő országos jelentőségű kérdésekben és a társadalmi élet átfogó problémáiban az Akadémia köztestületi szervei (a Közgyűlés, az Elnökség, a tudományos osztályok, a tudományos bizottságok), valamint az akadémiai intézetek elvi állásfoglalást tehetnek, egyedi kérdésben véleményt nyilváníthatnak.”
Akadémiai törvény, Alapszabály 3. § (2)
 
Gyorsjelentés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szakmai körökben gyorsan elterjedt az a friss információ, miszerint a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) Növénytára (Bp. VIII. Könyves Kálmán krt. 40. (1., 2., 3. kép) felszólítást kapott fenntartójától, az EMMI-től (Emberi Erőforrások Minisztériuma), hogy igen gyorsan készüljön fel területe jelentős részének átadására, mert az épületbe a Nemzeti Pedagógus Kar irodáit akarják beköltöztetni. A felszólítás ultimátumszerű, a költözés első szakaszának végrehajtására (300 m2 alapterületet érintve) az EMMI 2018. január 15-től számítva 70 munkanapot ad, de már január végén ellenőrizni akarják, hogyan is áll a csomagolás-költözködés. Később, de még ebben az évben át kellene adni az épület első emeletén fekvő összes többi helyiségét is, melynek területe mintegy 400 m2, így az átadandó rész mindösszesen 700 m2. Új épületről, másutt való elhelyezésről nincs szó; az épületen belüli „átmozgatással” javasolják megoldani a helyzetet. A költözködés költségeihez anyagi támogatást ígérnek. Amikor azonban a múzeum dolgozói felvetették aggályaikat, még olyan cinikus válasz is elhangzott, hogy akkor majd az „igazgató otthoni munkát is elrendelhet”. Mindezek egyértelműen azt jelzik, hogy a fenntartónak nem számít, vagy nem is tud arról, mit kockáztat meggondolatlan lépésével.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. kép. A „Tündérpalota” frissen felújított épülete

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2–3. kép. A bejáratnál látható cégfeliratok (2018-ban), mely utóbbiak állapotában mutatkozó különbség sok mindent sejtet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
Az értékek

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az MTM Növénytár anyaga ugyanis óriási nemzeti és tudományos értéket képvisel, ami a költözködés során szükségszerűen károsodik, sőt, jelentős része megsemmisülhet. Nemzetközi tapasztalatok szerint egy átlagos állapotú múzeumi anyag legalább 5%-a sérül minden egyes mozgatáskor – a törékeny növényi anyag pedig még inkább. A gyűjtemény jelenleg 2 milliónál is több leltározott tételt (herbáriumi lapokat, gombákat, ősnövénymaradványokat és egyebeket) tartalmaz. Ezek közül is kiemelkedő az első magyar polihisztor, Kitaibel Pál teljes – eddig – épségben megmaradt, sok száz lapos gyűjteménye a 19. század első feléből, illetve Kossuth Lajosnak az Alpokban gyűjtött, két díszes szekrényt elfoglaló kollekciója (4. kép), amelyek páratlan tudományos és eszmei értékű hungarikumok is egyben. A hazai botanikatörténet számos más kiválóságának gyűjtései is itt találha­tók; a legismertebbek Borbás Vince, Degen Árpád, Haynald Lajos érsek, Janka Viktor és Jávorka Sándor. A Kárpát-medencére vonatkozó anyag (Herbarium CarpatoPannonicum) egyedülálló és pótolhatatlan, csaknem 800 000 herbáriumi lappal, és még ennél is nagyobb a zárvatermő növényeknek az egész világra kiterjedő gyűjteménye (Herbarium Generale). Mondanunk sem kell, hogy Magyarországon ehhez mérhető botanikai anyag sehol sem található, de még Közép-Európában is csak Prágában és – kissé távolabb – Kijevben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4. kép. Kossuth Lajos egyik gyűjtemény­szekrénye; már eddig is csak a folyosón fért el.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nagyságra vonatkozó adatok már eleve érzékeltetik, hogy a múzeumi munka sokkal összetettebb egy átlagos irodai tevékenységnél. A gyűjteményekben a kurátori feladatok ellátása mellett kiállítások megszervezése és elkészítése, valamint fontos közművelői tevékenység is folyik. Legalább ennyire lényeges természetesen a tudományos kutatás: a tár 12 fő muzeológusából kilencen PhD-fokozattal rendelkeznek, egyikük esetében pedig most van folyamatban az MTA doktori fokozat megszerzése. Munkájuk jelentősen növeli a hazai tudományosság összteljesítményét; ők tizenketten eddig mintegy 750 tudományos közlemény szerzői, amelyből 100 könyv, illetve könyvfejezet. A Növénytárban jelenleg három OTKA-pályázat fut, és a kutatók három további, külső pályázat résztvevői. Ezenkívül a Növénytár rendelkezik egy After LIFE-pályázattal, és rendszeresen részesül az MTA könyv- és folyóirat támogatásából. A hazai kutatóintézetekkel és egyetemekkel való kapcsolat szorosságát jelzi, hogy magyar vendégkutatók évente átlagosan 200 napot töltenek el itt. Az MTM Növénytár jelentősége azonban túlmutat országunk határain. A legutóbbi években évente 15–30 külföldi botanikus dolgozott a múzeum falai között, mintegy 20 ország képviseletében, évente átlag 100 kutatónapot eltöltve nálunk. Ennek révén a Növénytár jelentősen hozzájárul a magyar tudományosság jó hírnevének öregbítéséhez.
 
Előzmények – térben és időben

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindezek ismeretében azonnal felmerül a kérdés: miként alakulhatott ki ez a méltánytalan helyzet? Hogyan lehetséges egyáltalán, hogy egy ilyen összetett tevékenységet végző, hazai és nemzetközi tekintélyt élvező és fontos állami funkciót is ellátó intézmény ilyen ultimátumot kap saját fenntartójától? Ennek megértéséhez kicsit vissza kell mennünk a múltba.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az MTM Növénytára 1979-ig a városligeti Vajdahunyad várban volt elhelyezve. Ebben az évben költöztették át mostani helyére, a köznyelvben „Tündérpalota” néven ismert épületbe, a Néprajzi Múzeum helyére. Fontos adat: a Növénytár ekkori összes alapterülete 3907 m2 volt. Itt 1998-ig az MTM mint tulajdonos szerepelt. Egy régóta húzódó probléma megoldásaként ekkor merült fel az a javaslat, hogy az MTM összes intézménye egy helyre, az egykori Ludovika Akadémia épületébe költözzön. Ez a megoldás ideálisnak látszott, hiszen az épület mérete, statikai tulajdonságai és egyéb adottságai tökéletesen megfeleltek a gyűjtemények és kiállítások elhelyezésére. Az MTM tehát ekkor lemondott tulajdonosi jogáról ama, szerződésbe is foglalt ígéret ismeretében, hogy összes ingatlanai majd a Ludovikára cserélődnek. Egy záradék azt is kikötötte, hogy a Növénytár területe nem csökken tovább a majdani Ludovikára történő költözés előtt. A Ludovika épületének fokozatos átépítése meg is kezdődött, de pénz hiányában a munkálatok csak lassan haladtak. Mindenesetre az Embertani tár, az Őslénytár és az Ásványtár, valamint az Állattár egy része is oda került, és megépült az udvar alatti, több emelet mély raktár is – érdekes építészeti megoldással kötve át a Ludovika melletti egykori Lovarda, később Alfa mozi, majd az MTM kiállítási csarnokához.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1998-ban tehát a Tündérpalota teljes tulajdonjoga átkerült az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumhoz (OPKM). Ezt követően elkezdődött a Növénytár területének zsugorítása, években és négyzetméterekben a következő lépésekben:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2000: –154; 2006: –825; 2007: –150; bár az érintett helyiségek jelentős része még pince és barakk volt. 2008-ban az OPKM az Oktatás Fejlesztési Intézet (OFI) részévé vált, és a területvesztés tovább folytatódott újabb 200 m2 formájában – ekkor az alapterület már kb. 2500 m2-re csökkent; az eredeti 3907-hez képest tehát a múzeum jelentős veszteséget szenvedett el.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Növénytár, illetve nyilvánvalóan az egész MTM számára a leginkább kritikus időszak azonban 2010-ben kezdődött. Egy kormányzati döntés következtében a Ludovika múzeummá alakítása véglegesen leállt, a már itt levő gyűjtemények összehúzódni kényszerültek, helyzetük a „megtűrt” állapotba merevedett. A Növénytárat illetően az MTM „két szék között a padlóra került”, a régi tulajdonjogot elveszítette, az újat azonban nem kapta meg. Bár kezdetben felmerült a Növénytár teljes átköltöztetése is különböző helyszínekre, illetve egyes helyiségek (például a Jávorka–Csapody-emlékszoba) „átadása” az OFI számára, mindezek elmaradtak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A dolgok 2017-től fordultak még rosszabb irányba. Ekkor az épület és a benne lévő OFI feletti fennhatóság az egri Eszterházy Károly Egyetemhez (EKE) került. Már januárban tervet kértek a teljes (!) tár kiköltöztetésére, de legalább 200 m2 terület felszabadítására, majd júniusban „mindössze” 2000 m2 „átadása” is felmerült (a 2500-ból!) – azzal a megjegyzéssel, hogy az MTM talál majd valahol helyet a gyűjteménynek. Ekkor a Növénytár, a fenntartótól kapott felszólításra, már elkészített egy vészforgatókönyvet a teljes költözésre, illetve a teljes költözést elkerülendő az első emelet átadásának lehetőségét is kidolgozta, kiemelve, hogy az anyag bedobozolásával az intézmény túljuthat a működőképesség végső határain. Így jutunk el a mához, a további leépítést előíró utasításhoz, melyről a legelső bekezdésben már szóltunk.
 
Teendők – és korlátaik

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az első, és gyakorlatilag már most folyó összehúzódási szakasz elsősorban az irodákat, laboratóriumokat és az előkészítő szobákat érinti. Nem volt azonban felmérés arra vonatkozóan, hogy új laborok a jelenlegi szabályoknak megfelelő módon kialakíthatók-e egyáltalán az épület más részein. A legtöbb nehézséget az elektronmikroszkóp átköltöztetése jelenti, ami speciális feladat és milliós költséggel jár. Ez a lépés már eleve hónapokra felborítja a munkarendet is. A második szakaszra kijelölt teendők még ennél is súlyosabb problémát jelentenek. Az érintett 400 m2-es terület java három gyűjteményi terem, a gombagyűjtemény (5. kép), a Generale kisebb része, a harasztok és a történeti gyűjtemény (6. kép), illetve a mohagyűjtemény (7. kép). Az anyag nagy méretű fémszekrényekben van elhelyezve, ezek több sorban állnak, helyenként a plafonig érnek. A szekrények súlya és helyigénye igen jelentős, máshol nem férnek el az épületben. Ha egy részük a folyosón elvileg még be is szorítható a már ott lévő bútorok közé (8. kép), nem vizsgálták meg, hogy a megnövekedett terhelést egyáltalán elbírja-e az épület. Ezen anyag egy része átvihető ugyan a Ludovika épületének pincetárolójába, de ekkor az anyag és a vele dolgozó kutatók messze kerülnek egymástól, és a munka lehetetlenné válik. A Ludovika pincéje csak tárolásra alkalmas, érdembeli kutatómunka ott nem végezhető – és az is kérdéses, meddig maradhat egyáltalán ott az MTM.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5. kép. A gombagyűjtemény részlete. Az anyag jelentős része már el sem fér a szekrényekben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

6. kép. Részlet a Generale és harasztkollekcióból. Balra fenn sorakoznak a Kitaibel gyűjteményt tartalmazó szekrények.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

7. kép. A mohagyűjtemény fémszekrényei. Ma ebbe a terembe látogat a legtöbb hazai és külföldi kutató.
(A fényképeket készítette: Podani János)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

8. kép. Folyosórészlet a földszinti épületrészben. Már itt sincs hely, nemhogy a termekben.
(A fényképeket készítette: Podani János)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindezek már a teljes ellehetetlenülést jelentenék, és nincs garancia arra, hogy a folyamat ezzel megállna. A fentiekből teljesen egyértelműen kirajzolódik az EKE és az EMMI szándéka, a Növénytár teljes „nyugalomba helyezése”, vagy akár felszámolása. Kiköltöztetésről pedig nyilvánvalóan csak akkor lehetne beszélni, ha felmerülne egy új, minden szempontból megfelelő csereépület lehetősége – de erről legfeljebb korábbi ígéretek vannak. Ezekben nincs hiány, jómagam Pócs Tamás és Szathmáry Eörs akadémikustársaimmal már 2011-ben jártunk az illetékes miniszteri biztosnál, Fürjes Balázsnál, hogy megtudjuk, várható-e az egész MTM számára valami kedvező megoldás. Ott megismerhettünk néhány előzetes tervet, ezekből azonban semmi nem valósult meg.
 
Megoldási javaslat

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az MTA–ELTE–MTM egyik kutatócsoportjának vezetőjeként, az MTA Diverzitásbiológiai Tudományos Bizottsága és az Antropológiai Osztályközi Tudományos Bizottsága tagjaként és a Ludovika épületében korábban elhelyezett ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék munkatársaként, majd vezetőjeként elég jól át tudtam/tudom tekinteni a Növénytár és általában a MTM sorsának alakulását. Az az egyértelmű összkép alakult ki bennem, hogy a helyzet nem tartható tovább sokáig, és mindenképpen megoldást kell találnunk erre az áldatlan és méltánytalan állapotra. Egyik önmagára adó európai kultúrállam sem hag yhatja, hogy nemzeti kincseivel így bánjanak – és ez reményeim szerint Magyarországra is érvényes. Az osztály egyik, az ökológia területén érintett tagjaként azzal a kéréssel fordulok tehát az MTA Biológiai Osztályához, hogy a Magyar Természettudományi Múzeumot, és ezáltal a magyar biodiverzitás-kutatásokat súlyosan érintő akut problémával kapcsolatban foglaljon mihamarabb állást, nyújtson segítő kezet, és felterjesztésemet támogatólag továbbítsa az MTA Elnökének.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Konkrét javaslataimat a következőkben foglalom össze:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Kérem az MTA-t, hogy sürgősen forduljon az EMMI illetékeseihez, s kérje a Növénytárat érintő mostani intézkedések azonnali hatállyal történő felfüggesztését. Az Állam – mint az MTM és az EKE OFI – fenntartója, bizonyára tud jobb megoldást is annál, minthogy egyik nagy történeti múltú intézményében nagy károkat okozzon azért, hogy oda irodákat telepítsen a másik számára.
  2. Minél előbb alakuljon meg egy előkészítő bizottság az MTA felügyeletével, amely a teljes MTM helyzetét felméri, és javaslatokat fogalmaz meg a múzeum helyzetének javítására, illetve egy mielőbbi végleges megoldás kidolgozására – összhangban az Akadémiai törvény és Alapszabály megfelelő kitételeivel.
  3. Fontolja meg az MTA, hogy miképpen tudna anyagilag is hozzájárulni egy új MTM-épület kialakításához. Manapság tanúi vagyunk annak, hogy az MTA jelentős beruházásokkal fejleszti infrastruktúráját, és a pályázati rendszerekben is egyre nagyobb összegek csoportosulnak. Mindezek elsősorban az ún. infrás területeket érintik, s jóval kevesebb jut a szuprás vonalra, amely azonban egyre jobban visszanyeri fontosságát az egész világon – gondoljunk csak a biodiverzitás-krízis témakörére. Első hallásra talán meghökkentőnek tűnik a javaslat, de az MTM átvétele az MTA illetékességébe jelenthetné a leginkább megnyugtató megoldást – természetesen csak akkor, ha minden fél egyet is ért ebben. Erre egyébként van példa olyan országokban, ahol tudományos akadémia működik.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1 A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény, a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya és Ügyrendje egységes szerkezetben.
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave