Bevezető

Introduction

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nagy Péter Tibor1, Veroszta Zsuzsanna2

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1egyetemi tanár, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar, Wesley János Lelkészképző Főiskola

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

nagypetertibor@gmail.com

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2tudományos főmunkatárs, Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézet
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.179.2018.5.8
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E téma előzménye az Educatio folyóirat Adatbőség címmel megjelent, Veroszta Zsuzsanna által szerkesztett száma (URL1), amelyet egy Nagy Péter Tibor által ugyanebben a témában szervezett konferencia követett (URL2) a Wesley János Lelkészképző Főiskolán. A szerkesztés tapasztalatai és a konferencia vitái egyaránt azt mutatták, hogy napjaink társadalomtudományának egyik legizgalmasabb kérdéséről töprengünk. A Magyar Tudomány szerkesztőinek felkérése után úgy tűnt, hogy mindezek alapján érdemes volna egy olyan tematikus számot készítenünk, amely a társadalom- és bölcsészettudományok és az adatok új világa közötti kapcsolatot tekinti át. Közben azonban jól érzékelhető volt a téma iránti fokozott érdeklődés, konferenciák szerveződtek, s több társfolyóirat is tematikus számokat jelentetett meg a kérdésről. A probléma tárgyalásához ragaszkodva, de az eredeti fókusz szűkítése mellett a szerkesztők a kezdetben tervezett széles körű áttekintés helyett három társadalomtudományi megközelítést kínálnak az olvasónak. Bőgel György közgazdaságtudományi, Kmetty Zoltánt szociológiai, Z. Karvalics László történettudományi nézőpontból vizsgálja a „Big Data” kutatási lehetőségeit. A vendégszerkesztők bevezető tanulmánya pedig átfogó céllal az újfajta és új nagyságrendben rendelkezésre álló adatok általános társadalomkutatási használhatóságára reflektál. Mindeközben a kutatásra fókuszáló szám megközelítésében tudatosan elkerül két témát. Az egyik ilyen, miszerint az adatok összekapcsolásával létrehozott hálózatszerű ismerettömeg még inkább zárójelbe teszi az evidence based decisionnal kapcsolatos, elméletileg nyilván jogos kételyeket. A másik pedig az, ahogyan az adatok összekapcsolhatósága, sőt összekapcsolása személyiségi jogi kérdésekhez vezet. Az elkerülés oka az a meggyőződésünk, hogy e kérdések sokkal inkább politikai és alkotmányjogi diskurzusban, semmint a tudományos kutatás világa felől közelíthetők és kezelhetők.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tudomány világa – akárcsak a változó valóság egyéb területei – ez esetben sem tehet mást, mint hogy mérlegre teszi az új lehetőségeket.
Irodalom

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave