Kerpics Judit: Jósika Júlia irodalmi munkássága • A 19. századi emigrációs kulturális transzfer és a szociális normativitás összefüggéseiben
›
II. Jósika Júlia, az újságíró

II. Jósika Júlia, az újságíró

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kép 2: Magyar divat, női és férfi utcai viseletek télre
Forrás: Nővilág 3. 50. sz. (1859. dec. 11.) Digitalizáció: Österreichische Nationalbibliothek, Wien
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jósika Júlia első sajtómegjelenése 1855-ben volt, az Egy lövés ára1 című elbeszélésével mutatkozott be a Vasárnapi Ujságban. E művét később az 1863-ban kiadott háromkötetes Való és költött. Novellák és vázlatok gyűjteménye című kiadványba is felvette. A rákövetkező évben a Magyar Sajtó A cigány leány című elbeszélését közölte folytatásokban; és irodalmi munkássága lezárásáig rendszeresen publikált fikciós prózai műveket több orgánumban is, így például az Anyák hetilapjában, a Koszorúban, a Családi Körben és a Fővárosi Lapokban is. Tényleges újságírói munkája 1857-ben indult, amikor a frissen alapított Nővilág főmunkatársaként a divatrovat vezetésére, később életvezetési tanácsadó cikkekre és egyéb, külföldi érdekességeket, szokásokat bemutató cikkekre kapott megbízást. Szintén 1857-ben lépett be a Divatcsarnok munkatársai közé is, ide két éven át virágkertészeti és kertgazdálkodási témájú rovatra szerződött.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Újságírói ambíciói a külföldi piacra is kiterjedtek. 1857-ben – vagyis három évvel az első női szerkesztő, Kánya Emília lapja, a Családi Kör megjelenése előtt2 – komolyan foglalkozott egy brüsszeli magyar nyelvű szépirodalmi hetilap indításának tervével, azonban ez kellő anyagi támogatottság híján nem valósult meg.3 Jósika Miklós Pompéry Jánoshoz írt leveléből4 határozott koncepció rajzolódik ki. Az itt olvasható lapterv öt meghatározó témakört különít el. Az első pontban leszögezi, hogy a hetilap politikamentes lenne, „mi természetes, nő lévén a szerkesztő”.5 Habár nem jelent meg egyetlen lapszám sem, Jósika Júlia a tervben felsorolt témák mindegyikéből publikált írásokat magyarországi lapokban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az első, szépirodalmi rovatba egyrészt magyar szerzők művei, másrészt német, angol, francia, spanyol és olasz írások magyar fordításai kerültek volna. A második rovatot az új találmányoknak, művészeti, ipari és mezőgazdasági újításoknak szánta egy meghatározott szempont szerint: „(…) mindig szemmel tartva a közvetlen életbe vágót és a hazára hasznost és érdekest.”6

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A lap a továbbiakban szórakoztató cikkeket tartalmazott volna. Ennek megfelelően a harmadik rovatba humoros anekdotákat, élceket, érdekes és meghökkentő történeteket tervezett. A negyedik rovat a divatról szólt volna – természetesen divatképekkel kiegészítve. A brüsszeli lapterv megfelel az 1850-es évekbeli női sajtókonvencióknak, az ekkoriban születő irodalmi igényű női lapok mind hasonló struktúra szerint épültek fel. Ha eredetiségével nem is tűnik ki Jósika Júlia terve a többi lap közül, mégis tanúskodik a szerző saját határozott újságírói szerepfelfogásáról. Az 1857 és 1860 közti időszakban heti rendszerességgel közölt írásaiból egy rendkívül gazdag publicisztikai anyag áll össze, melyet először divattudósításaihoz kapcsolódó rejtett politikai üzenetek felől közelítek meg, majd a szerző különböző társadalmi rétegeket célzó cikkeinek eltérő beszédmódját vizsgálom a Nővilágban megjelent vegyes témájú cikkei és a Divatcsarnokban közölt műkedvelő botanikai írásai összevetésével. Az életvezetési tanácsadó cikkeivel a Jósika Júlia nőnevelési munkáiról szóló III. fejezetben új kontextusba helyezve is foglalkozom.
 

II.1. A divat nyelvébe rejtett politikai diskurzusról az 1850-es és 1860-as évek fordulóján

II.2. Jósika Júlia újságírói nyelve

1 Jósika Júlia, „Egy lövés ára”, Vasárnapi Ujság 2. 19–22. sz. (1855. május 19. – június 3.) 146.; 154.; 162.; 169.
2 Fábri, A szép tiltott táj.... 113.
3 Dézsi, Báró Jósika… 298–299.
4 Jósika Miklós Pompéry Jánoshoz, Jósika, „Idegen, de szabad…” 748–749.
5 Uo. 748.
6 Uo. 748.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave