Hasonló jellegű bezártsággal kell megküzdenie a Varga János és A cigány leány című novellák főhőseinek is, habár társadalmi állásuk igen távol esik Anna arisztokrata családjától. A Varga János paraszti hősei egyszerre szembesülnek a falusi kisközösség földrajzi elzártságával, és azon belül is a vérségi kapcsolatok abszolút hatalmának nyomasztó jelenlétével, egyfajta családba zártsággal. A cselekmény középpontjában az archaikus társadalmi berendezkedéssel szembeni normasértés áll: Varga János parasztgazda az anyja akarata ellenére lefelé nősül, egy Klári nevű cselédlányt vesz feleségül. Ez János anyjának dühét, később egyre fokozódó őrületét okozza, ami a fiatalasszony brutális bántalmazásában kulminálódik. Klári hallgat erről, azonban a rendszeres verések és lelki terror hatására első gyermeküket elvesztik, a fiatal nő pedig lázálmában kiáltozva árulja el férjének a vetélés okát, aki megfenyegeti ugyan az anyját, de nem tesz lépéseket a felesége kimenekítésére az élhetetlenné vált családi otthonból. (A lázálomban kibeszélt titok motívuma ismerős lehet Jósika Miklós Abafi című regényéből is, ahol Csáky Margit eltitkolt szerelmét árulja el hasonló körülmények között. Mindkét esetben olyan írói fogás ez, amelynek segítségével felszínre kerülhet egy sorsfordító titok, de közben a titkot őrző, a szenvedést némán tűrő nő is megőrzi a passzivitását.)