IV. Jósika Júlia fikciós prózai műveiről

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kép 4: Képek a hazai népéletből: kolompár cigányok
Forrás: Vasárnapi Ujság 9. 27. sz. (1862. júl. 6.) Digitalizáció: MNM KK OSZK Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis https://epa.oszk.hu/00000/00030/00436/pdf/00436.pdf [letöltés: 2024. 10. 19.]
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nagyon prózailag állitjuk a dolgot, tudjuk jól – de épen a próza és gyakorlat az, mi sokkal szükségesebb az életben, mint a költőiség s a szép theoriák.
Fájdalom igen igen prózai században élünk, s nem sokára a költőiségről csak mint valami régi traditióról fognak a jövő ivadékok szólni; ki tehát költői eszmékben ringatván magát, az élet prózáját tekintetbe sem veszi, az nem sok szerencsét fog korszakunkban aratni.1
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezzel a romantikaellenes sóhajjal nyilatkozik Jósika Júlia a próza aktualitásáról a Pályavezető Tehetségeink kimivelése című fejezetében. Az idézet első felére e könyv bevezetőjében tételmondatként hivatkoztam, és a fikciós prózai művek tárgyalásához érkezve csak még relevánsabbá vált Jósika Júliának ez a kijelentése. Őt semmiképp nem érheti az a vád, hogy figyelmen kívül hagyta volna „az élet prózáját”; fikciós szövegei csakúgy a hasznosságra irányulnak, mint a nőnevelési írásai vagy a publicisztikái. Persze a közvetlen hasznosíthatóság igénye azonnal kitessékeli ezeket a fikciós irodalmi műveket a művészi szövegek köréből, de – meglátásom szerint – ide Jósika Júlia nem is törekedett soha. A fenti idézet fogalomhasználatát tekintve a próza és költőiség dichotómiája értelmezhető a használati szöveg és művészi szöveg szembeállításaként is – anélkül, hogy ezek között hierarchikus viszonyt állítana fel. Meggyőződésem, hogy Jósika Júlia itt nem műfaji kategóriákat különböztet meg prózáról és költőiségről beszélve, hanem a „prózai” fogalomhoz társítja azokat a gyakorlatias, olykor didaktikus szövegeket, amelyek az egyén boldogulását, döntéseit, helyzetfelismerését és a társas életben való eligazodását közvetlenül segítik. Ez lehet direkt tanácsadás vagy a fikciós művekben ábrázolt karakterek és viselkedésminták példája. A „költői” fogalomhoz ebben a dichotómiában a közvetlenül nem felhasználható, nem tanító jellegű, művészileg megformált szövegek tartozhatnak. Értelmezésemben Jósika Júlia nem minősíti le az irodalmi művek utóbbi csoportját, pusztán arra világít rá, hogy a gyakorlatias, hétköznapi olvasásra szánt művek sem alacsonyabb rendűek a „költői” szövegeknél, amennyiben az olvasás aktusának céljaként az olvasó mindennapi életben való boldogulásának közvetlen segítését határozzuk meg. Nőnevelési könyvében Jósika Júlia a jellemformáló, normaközvetítő használati szövegek mellett tesz hitet – ahogyan az Olvasás fejezetről szólva ezt már kifejtettem –, és saját fikciós prózáját tekintve is következetes marad ehhez. Nincs arról szó, hogy feledésre méltónak tartaná a művészi szövegeket a 19. századi modern olvasó számára, sőt. Pusztán kiáll a jól megírt használati szövegek létjogosultsága mellett.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Elsősorban középrendű női célközönségének szóló novellái kezdetben hetilapokban, miscellániákban, kalendáriumban jelentek meg, majd 1863-ban háromkötetes gyűjteményben adta ki őket Heckenast Gusztáv Való és költött. Novellák és vázlatok gyűjteménye címen. Három regényt írt: az Éva 1860-ban, a Családélet 1862-ben, Az élet esélyei pedig 1864-ben látott napvilágot.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Habár a francia nyelvű irodalomtörténeti munkáját Arany János Jósika Miklós iránti elfogultsága miatt bírálta, de fikciós prózai műveivel kivívta az ő elismerését is. 1862-ben szöveget kért tőle a Szépirodalmi Figyelő számára:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Méltóságod egyik közelebbi műve a Figyelőben is úgy volt ismertetve, mint a tiszta nőiség s erkölcsi nemesség kinyomata: s bizonyára nagyot vesztenének lapom olvasói, ha azon gyöngéd toll tiszta vonásait nélkülöznék, mely kivált női közönségünk előtt oly méltán kedvessé teszi Méltóságod iratait.
Bátorkodom annálfogva szíves tisztelettel fölkérni, hogy lapomat e részben pártoltjai közé bevenni, s olykor egy beszéllyel gazdagítni méltóztassék.2
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Arany János által említett elismerő hangú bírálat Jósika Júlia Családélet című regényéről szól.3 A felkérő levél egy Jósika Miklóshoz szóló levél mellé volt csatolva, melyben Jósikát maga által megszabott díjazással kecsegteti, ha vállalja, hogy publikál a Szépirodalmi Figyelőben. Nem találtam arra utaló nyomot, hogy Jósika Júlia eleget tett volna Arany János kérésének, és küldött volna egy elbeszélést a Szépirodalmi Figyelőnek, de 1863-ban Arany másik lapjában, a Koszorúban két novellát is publikált folytatásokban. A fegyencz május 17. és május 24. között jelent meg, a Nagyanyám naplóját pedig szeptember 27. és október 11. közt közölték.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fikciós prózai művei többségében korábban idézett elveinek megfelelően felfedezhető a tanító, jellemformáló jelleg. Karaktereinek fejlődésére nemegyszer a Pályavezető vonatkozó fejezetének tanácsai olvashatók rá, mintegy történetekkel illusztrálva a társadalomban való boldoguláshoz írott direkt útmutatókat. A didakszist hol jobban, hol gyengébben leplezi, de a Jósika Miklós regényeire jellemző szentenciózus tanulságoktól sokkal jobban megtartóztatja magát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A következőkben Jósika Júlia négy novelláját és egy regényét állítom a középpontba, de a szövegek holdudvarának felfedezése közben a fikciós prózai életmű számos egyéb darabja felbukkan majd. Tekintettel arra, hogy ritkán olvasott, modern kiadásokkal nem rendelkező szövegekről lesz szó, bőséges idézetekkel és tömör cselekményismertetéssel dolgozom fel őket. Válogatásom – mint minden válogatás – bizonyos mértékig önkényes. Megközelítési stratégiáim, a jellemző tematikus és stilisztikai elemek, illetve a szövegek megalkotottsága felőli olvasat alapján ezeket a szövegeket tartottam a legtermékenyebbnek ahhoz, hogy Jósika Júlia fikciós prózai munkásságáról minél átfogóbb képet alkossak.
 
1 Jósika, Pályavezető… 142.
2 Arany János Jósika Júliához, 88.2. (1862), Jósika Miklós, „Idegen, de szabad…” 490.
3 Salamon Ferenc, „Belirodalom – Családélet. Regény két kötetben. Irta Józsika Julia”, Figyelő 2. 26. sz. (1861) 402–406.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave