4. A befektetésösztönzés rendszerének változása

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Miután felismerték a külföldi közvetlentőke-befektetések gazdaságra és versenyképességre gyakorolt potenciális pozitív hatását, a kormányok az elmúlt években – a válságévek kivételével – jelentősen csökkentették az ezek előtt álló akadályokat, javították az általános befektetési környezetet, és különböző ösztönzőket vezettek be a (külföldi) befektetők számára (Blomström–Kokko, 2003). Míg a hetvenes-nyolcvanas években ezek az ösztönzők, az empirikus tanulmányok szerint, nem igazán hatottak a multinacionális cégek külföldi telephelyválasztásaira, addig újabb elemzések szerint a hasonló potenciális befektetési helyszínek közötti választásnál számíthatnak az ösztönzők, de hatásuk és hatékonyságuk olyan tényezőktől függően változik, mint az ösztönző típusa, a fogadó ország gazdasági környezete és a befektető vállalkozás jellemzői. (Lásd pl. De Mooij és Ederveen (2008), Blonigen és Piger (2014) vagy Cuervo-Cazurra et al. (2022).) Az intézményi befektetésösztönzés fontosságát jelzi, hogy Harding és Javorcik (2011) empirikus vizsgálata szerint a feltörekvő és fejlődő országokban a befektetésösztönző ügynökség megléte emeli a beáramló FDI nagyságát. Ugyanakkor azt alig vizsgálták, hogy a befektetésösztönzésre költött pénzek megtérülnek-e. Képesek-e az így „vonzott” FDI-projektek magasabb gazdasági növekedést és pozitív helyi hatásokat generálni?
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave