2. Saját kutatások

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Érdemes nyitásként leszögezni, hogy a digitalizációval kapcsolatban kifejezetten a kkv-szektorra vonatkozó kutatási eredményekkel nem rendelkezem, sőt, a kkv-szektor nem is igazán volt kutatásaim középpontjában kutatói karrierem alatt. Sokkal inkább a termelés és a multinacionális vállalatok foglalkoztattak. A továbbiakban néhány olyan aspektusát emelném ki kutatásaimnak, ami releváns lehet a vita tárgyát képező tanulmány szempontjából.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kezdeném a DESI-indexszel, amit röviden Szerb László is említett, és azon belül is az üzleti digitalizációval. A DESI-index négy dimenzióból épül fel. Ezek a 1) humán tőke, 2) konnektivitás, 3) digitális technológia integrációja, 4) digitális közszolgáltatások. A 5.3. ábra a 3. dimenzió alapján készült, ami elsősorban a vállalati digitális gyakorlattal foglalkozik. Bár az ábra hosszabb időtávot ölel fel, mint a tanulmány, mégis jól rezonál azzal. Az ábrán látható, hogy több KKE EU-tagország található az ábra bal alsó negyedében, ami mind az index abszolút szintjét, mind annak változását tekintve a leggyengébb negyed.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nem minden ország pozíciója felel meg annak, amit a Szerb-tanulmányban láthattunk, de Csehország kivételével az összes többi bekeretezett ország – legalábbis az abszolút szintet megragadó vízszintes tengelyt tekintve – a DEE-ben is a gyengén teljesítő országok közé tartozik. Arra, hogy a DESI-index hasonlóan alakul a DEE-indexhez, Szerb László is utal. Ez azt jelenti, hogy többnyire a vállalkozói szféra teljesítménye sem tud elszakadni más vállalatok teljesítményétől. Úgy is fogalmazhatunk, hogy egy nagyobb ökoszisztéma részét képezik. Az alaposabb összevetéshez és a várttól eltérő pozícióban lévő országok jellemzőinek értékeléséhez először ugyanarra a dimenzióra kellene hozni a két ábrát. Ezáltal választ kaphatnánk arra, hogy Csehországban az üzleti digitalizáció miért marad el a digitális ökoszisztéma teljesítményétől, vagy arra, hogy Horvátország miért teljesít jobban. De azt is jó lenne látni, hogy Bulgária mivel tudott az elmúlt két évben a DEE-ben ekkorát fejlődni.
 
5.3. ábra. Vállalati digitalizáció az EU-ban (DESI-adatok alapján)
Forrás: Eurostat.
 
 
A digitalizáció akadályai több szinten
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 5.3. ábra felvillantásával azonban nem csak a hasonlóságot akartam vizuálisan is megjeleníteni. Az ábra saját kutatásom motivációja is egyben, amelyet a Babeş–Bolyai Tudományegyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem és az Aalborgi Egyetem kollégáival együtt végzünk, és amelyben arra keresünk választ, hogy milyen akadályokkal szembesülnek a KKE-országok, ami miatt az üzleti digitalizáció terén az olló nemhogy zárul, de kifejezetten nyílik a fejlett nyugat-európai országokhoz viszonyítva (https://business-digitalization.ro/).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatást irodalomáttekintéssel kezdtük, melynek keretében 74, a kialakított feltételeknek megfelelő, empirikus nemzetközi folyóiratcikk részletes elemzését végeztük el. A kutatásban összetett keretet alakítottunk ki az elemzéshez. Az akadályokat több szinten kerestük: egyén, vállalat, vállalatközi kapcsolat szintjén és makroszinten. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznék, a cikkekben felmerült lehetséges okokat a 5.4. ábrán foglaltuk össze.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 5.4. ábra a négy szinten túlmenően az akadályokat a digitalizáció stratégiai céljai, erőforrásai (technológia és ember), az erőforrások közötti kapcsolatok és a rátekintés/perspektíva jellege (anyagi/folyamat, információs, gazdasági/pénzügyi, jogi) szerint csoportosítja. Ebből annyi első ránézésre látszik, hogy a digitalizáció akadályai rendkívül sokszínűek. A legnagyobb változatosság a szervezet szintjén, a cellát tekintve pedig az egyén és a szervezet terén látható.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 5.4. ábrából azonban az említett szempontok száma nem látható, ezt az 5.1. táblázat részletezi. A táblázatban megjelenő számok azt mutatják, hogy a vizsgált 74 cikkből hány cikk jelzett az adott kategóriában problémát. A digitális törekvések nehézségét jól jelzi, hogy minden szinten máshol csúcsosodnak a problémák. Az egyén szintjén a kulturális, a vállalat szintjén a gazdasági/ pénzügyi, vállalatközi szinten az általános kapcsolat, makroszinten a jogi (és szorosan mögötte a HR (képzési)) területen. Osszuk a cikkeket két csoportba (5.2. táblázat) az empirikus alapot képező országok digitális fejlettsége alapján (Magyarország a kevésbé fejlett csoportba tartozik)!
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5.1. táblázat. A digitalizáció akadályainak gyakorisága (74 cikk alapján)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5.2. táblázat. A digitalizáció akadályainak gyakorisága az országok digitális fejlettsége alapján
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Megjegyzés a 5.2. táblázathoz: először a cellákba tettük a korlátokat. Utána százalékot képeztünk az adott csoporthoz tartozó cikkek száma alapján. Például, ha 5 érték szerepelt az alacsonyabban digitalizált ország egy cellájában, akkor a %-os érték 5/30 = 16%. Ezután a két országcsoport értékeit kivontuk egymásból. A táblázat alsó részében a 10%-nál nagyobb különbségeket kiemeltük. A negatív értékek azt jelzik, hogy az adott korlát a magas digitalizáltságú országcsoportban sűrűbben jelent meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egyrészt megállapítható, hogy a hangsúlyok nem különböznek a két országcsoportban, ugyanazok, mint a teljes mintán. Másrészt a kevésbé fejlett országokban öt területen számottevően kritikusabb a helyzet a fejlett országokhoz viszonyítva: ezek a stratégia/gazdaságpolitika, a technológiák integrációja, a HR, a kultúra és az adatmenedzsment/adatbiztonság területei. A szinteket tekintve a vállalatközi kapcsolatok szintjén van a fejlett és a kevésbé fejlett országok között a legnagyobb különbség, de minden szinten vannak jelentős különbségek.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave