3. Az első fecske: a kínai napelemipar állami támogatásának története
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2025): Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_968/#m1297trend_6_968 (2025. 12. 05.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2025. Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_968/#m1297trend_6_968)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2025). Trendek és töréspontok VI.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_968/#m1297trend_6_968)
Ahogy fent már kifejtésre került, a kínai állam számára a „zöld nagy ugrás”, ennek jegyében pedig a megújuló energiákra vagy épp az elektromos autókra való átállás több legyet üt egy csapásra: olyan lehetőség, amelynek révén a környezeti károk csökkentése, a gazdasági fejlődés és a belpolitikai stabilitás fenntartása, valamint a globális vezető pozíció is biztosítható. A napelemgyártás e zöld átmenet egyik első zászlóshajója, így az iparág fejlődéstörténetének – és az állam abban játszott szerepének – áttekintése mindenképp hasznos a kínai állami beavatkozás megértése szempontjából.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2025): Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_969/#m1297trend_6_969 (2025. 12. 05.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2025. Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_969/#m1297trend_6_969)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2025). Trendek és töréspontok VI.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_969/#m1297trend_6_969)
Az 1990-es évek közepe és különösen a 2000-es évek eleje óta a kínai napelem ágazat rendkívüli fejlődésen ment keresztül, melynek eredményeként Kína 2008-ra a világ legnagyobb napelemgyártójává vált. 1994 végén a napelemmodul-gyártási kapacitás Kínában még csupán 5 MW, miközben a tényleges termelés mindössze 1,4 MW volt (Zhang et al., 2013), 2023-ra viszont a modulgyártási kapacitás elérte az 1000 GW-ot, míg a termelés az 500 GW-ot, ami a teljes globális modulgyártási kapacitás, illetve termelés több mint 80%-át jelentette (Wood Mackenzie, 2023). Ami a napelemek hazai telepítését illeti, itt a folyamat kicsit lassabban haladt, de az utóbbi években ez is felgyorsult: a 2012-es 4,2 GW-hoz képest 2023-ra Kína már 609 gigawattnyi beépített napenergia-kapacitással rendelkezett, ami a világ kumulatív kapacitásának nagyjából 40 százaléka (IREA, 2023). Az ENSZ 2020-as éghajlatváltozási csúcstalálkozóján Hszi Csin-ping elnök azt ígérte, hogy 2030-ra 1200 GW teljes telepített szél- és napenergia-kapacitást érjenek el.1 A Kínai Nemzeti Energiaügyi Hivatal adatai szerint azonban ez a cél már 2024 júliusának végére teljesült (China Daily, 2024).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2025): Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_971/#m1297trend_6_971 (2025. 12. 05.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2025. Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_971/#m1297trend_6_971)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2025). Trendek és töréspontok VI.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_971/#m1297trend_6_971)
Kína napelemgyártás terén elért jelentős eredményei (vagy épp a telepítés relatíve szerényebb fejlődése) nem egyetlen koherens politikai programnak köszönhetőek. A kínai napelem-politika az 1990-es évek közepe óta többször is változott, és ebben külső eseményeknek és belső folyamatoknak, például más ágazatok politikai prioritásainak egyaránt szerepe volt.
| 1 | Ez a vállalás utóbb a 14. ötéves tervbe (2021–2025) is bekerült (NDRC, 2021). |