2. Két Petőfi (A Petőfi-diskurzus differenciálódása)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Petőfi sorsáról és a fehéregyházi csatáról nem lehetett nyíltan beszélni a szabadságharc utáni esztendőkben. Csak a politikai viszonyok lassú enyhülésével, pusztán az 1850-es évek derekán jött el az ideje, hogy a forradalmár költő életéről – ha szűkszavúan is – értekezni lehessen. Természetesen a politikailag kényes témák mellőzése mellett, hiszen az életútnak nemcsak az utolsó mozzanata, hanem a teljes egésze tisztázásra és megírásra várt. S még ezekben az években is sok gonddal járt egy-egy Petőfiről szóló írás megjelentetése, mivel a szerkesztők és kiadók joggal tartottak az utólagos cenzúra és a rendészeti ellenőrzések (kiszámíthatatlan) szigorától.1

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A továbbiakban e lassan és nehezen kibontakozó párbeszéd kezdeti törésvonalait kívánjuk mélyebben megérteni, tudomány és kollektív emlékezet különállását és kapcsolódási pontjait vizsgálva. Pontosabban szólva azt az időszakot mutatjuk be, amikor az (irodalom)történet-írás megkezdte a Petőfi emlékezetét formáló tevékenységét: arra vagyunk kíváncsiak, hogy vajon milyen „belső” (módszertani) és „külső” (társadalmi) kritériumoknak kívánt megfelelni a 19. század közepén elkülönülő (nemzeti) történettudomány, mely vizsgálathoz az irodalom alrendszerének emlékezetalakító működését vesszük kontrollanyagként.
 
1 A korszak kiszámíthatatlan és jelentős szerzői-szerkesztői öncenzúrát eredményező művelődéspolitikájáról összefoglalóan lásd: Buzinkay 1974.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave