D) Hány Petőfi? (Az azonosíthatóságot megerősítő és kimozdító regényelemek kompozíciója)
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Owaimer Oliver (2025): A költő születése. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641498 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1326ksz__43/#m1326ksz_41_p1 (2025. 12. 05.)
Chicago
Owaimer Oliver. 2025. A költő születése. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641498 (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1326ksz__43/#m1326ksz_41_p1)
APA
Owaimer O. (2025). A költő születése. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641498. (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1326ksz__43/#m1326ksz_41_p1)
Visszatérve a regény kettős koncepciójához, kulcskérdés, hogy melyek azok az utalások, amelyek Pusztafi (és Zeleji) karakterét a Petőfivel való azonosíthatóság irányába mozdítják el, s mikor függesztődik fel a Petőfi-olvasat érvényessége.1 A posztmodern irodalomelméleteken edződött irodalomtudós – például Paul de Man vagy Wolfgang Iser teóriája alapján – akár megoldottnak tekinthetné a problémát. Mondván, a fikció és biografikusság közötti különbség sohasem jelenik meg egyértelmű szembenállásként, hiszen éppen az eldönthetetlenségen van a hangsúly. E válasz azonban elfedné, hogy Jókai regényében milyen eszközökkel és milyen prózapoétikai okokból jön létre a fikció és autobiografikusság közötti oszcilláció.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Owaimer Oliver (2025): A költő születése. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641498 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1326ksz__43/#m1326ksz_41_p2 (2025. 12. 05.)
Chicago
Owaimer Oliver. 2025. A költő születése. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641498 (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1326ksz__43/#m1326ksz_41_p2)
APA
Owaimer O. (2025). A költő születése. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641498. (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1326ksz__43/#m1326ksz_41_p2)
A Politikai divatok elbeszélésének időbeli aspektusait vizsgálva célszerű az allúziókat két csoportra osztani. A határvonalat – cím szerint is – A végzet kezdete s a kezdetnek a vége című fejezet jelenti, mely a segesvári csatajelenetet beszéli el. Az első csoportba tartoznak azok az elemek, melyek a költő eltűnése előtti időket idézik fel, azaz a szabadságharc előtti múltat rendezik valamilyen narratívába: ilyenek a költő külső megjelenésére, jellemrajzára, kalandos tetteire és forradalmi tevékenységére emlékeztető utalások. A másik csoportba tartozó textusok pedig a Bach-korszak kvázi-jelenéről szólnak: a költő lehetséges sorsait elevenítik meg, illetőleg eszünkbe juttathatják Szendrey Júlia második házasságát és az arról szóló korabeli pletykákat.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Owaimer Oliver (2025): A költő születése. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641498 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1326ksz__43/#m1326ksz_41_p3 (2025. 12. 05.)
Chicago
Owaimer Oliver. 2025. A költő születése. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641498 (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1326ksz__43/#m1326ksz_41_p3)
APA
Owaimer O. (2025). A költő születése. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641498. (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1326ksz__43/#m1326ksz_41_p3)
Az allúziókat emellett a mediatizáltságuk szempontjából is csoportosítani lehet. Például bizonyos szövegrészek a nyilvánosságban nemigen tárgyalt (mégis általánosan elterjedt vagy szélesebb körben kevéssé ismert) információkra utalnak, míg mások kifejezetten a Petőfi-diskurzusból építkeznek, azaz megtalálhatjuk az eredetüket a sajtóban vagy levelezésekben.
1 A Petőfivel való azonosíthatóságot nyilvánvalóan erősítő, a kritikai kiadás által alaposan föltárt és Szilágyi Márton által is elemzett Petőfi-idézetekkel pusztán érintőlegesen, az érvelésem szempontjából lényeges esetekben kívánok csak foglalkozni.