Vörös Zsófia: Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből
›
3. A kísérletezés szerepe a viselkedési közgazdaságtanban

3. A kísérletezés szerepe a viselkedési közgazdaságtanban

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A viselkedési közgazdaságtan egyik legfőbb eszköze a kísérletezés. A kísérletezés egy olyan kutatási módszertan, amelynek során a kutató egy független változó hatását szisztematikusan vizsgálja egy függő változó alakulására, minden egyéb tényező szinten tartása mellett. Miért van szükség kísérletekre, amikor rengeteg friss adatbázis áll rendelkezésre a gazdasági szereplőkről és a pénzpiacokról?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A neoklasszikus közgazdasági hitrendszerben a piaci várakozások racionálisak, és az új információ mindig beépül a várakozásokba. Annak tesztelésére, hogy ez valóban így van-e, azonban sokszor nem kerül sor. Ha csak történeti adatokat nézünk, amikor egy egyén kereskedik például egy részvénnyel, nem tudjuk, miért teszi azt, miért ad el vagy vesz egy adott eszközt az adott pillanatban, hiszen csak maga a viselkedés rögzül az adatbázisokban. Annak érdekében, hogy kiegészítsék a rendelkezésre álló, természetesen keletkező történeti adatokat, a kutatók felmérhetik például különböző kérdőívekkel az emberek pénzpiacokra vonatkozó várakozásait. Az így gyűjtött adatokból már megállapítható, hogy a várakozások kapcsolatban állnak-e az egyes egyének beruházási viselkedésével, de az adatok még mindig nem adnak magyarázatot arra, hogyan alakulnak ki a hiedelmek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kísérletek során az egyének jól definiált, strukturált körülmények között hoznak döntéseket. A laboratóriumi kísérletek legfőbb előnye a megismételhetőségben és a kontrollált körülményekben rejlik. A megismételhetőség az jelenti, hogy bárki megismételheti a kísérletet, és az eredeti kutatástól függetlenül igazolhatja vagy megkérdőjelezheti az eredményeket. A természetesen keletkező adatokra vonatkozóan a nem megismételhetőség problémát jelent, mivel a természetesen előforduló események, jelenségek mindig egy adott időpontra és helyre vonatkoznak, miközben ezeket az időpontokat és helyzeteket egyéb sajátos, nem rögzített és váltakozó körülmények is jellemezhetnek. A kontroll azt jelenti, hogy a kutatóknak lehetőségük van a döntési körülményeket manipulálni a kísérletezés során, annak érdekében, hogy megállapítsák egy-egy manipulált változó hatását a döntéshozatalra, viselkedésre.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kísérlet tehát túllép azon, hogy egy jelenséget csak leírjon. A kísérlet lehetővé teszi egy változó izolálását és manipulálását annak tesztelése érdekében, hogy az adott változó különböző variációi valóban a vizsgált jelenség módosulását okozzák-e. A kísérletek így direkt módon teszik lehetővé különböző elméletek ellenőrzését és a különböző jelenségeket eredményező folyamatok feltárását. A kísérletek során háromféle különböző manipulációs eljárást alkalmazhatunk:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Környezeti manipuláció
    Környezeti manipulációról beszélünk, amikor a kísérleti személy fizikai vagy szociális környezetét módosítjuk azért, hogy teszteljük a változás feltételezett hatását, miközben a többi feltételt ellenőrzésünk alatt tartjuk. Megfigyelhetjük például, hogy a destruktív vezetés különböző stílusai milyen hatást gyakorolnak a munkatársak csoportmunkájának hatékonyságára, ha ugyanaz a személy egyszer narcisztikus máskor pedig toxikus vezetőként lép fel egy-egy kísérleti csoportban.
  • Instrukció általi manipuláció
    Instrukció általi manipuláció esetén a döntés keretfeltételeit a kísérleti személyeknek adott utasításokon keresztül módosítjuk, vagy a kísérleti anyag, a döntési helyzet leírásának változtatásán keresztül érjük el. Erre szolgálnak például azok a kísérletek, amelyekben előfeszítéssel különböző hangulatot keltenek a kísérletvezetők, vagy egyszerűen csak egy bizonytalan pénzügyi környezetben az egyik csoportnak úgy fogalmazzák meg a várható eseményeket, hogy 50 százalékos eséllyel esés várható, míg a másik csoportnak 50 százalékos emelkedési esélyről beszélnek a részvénypiacokon. Az előhangolás vagy előfeszítés az a jelenség, melynek során egy korábban észlelt inger befolyásolja egy később észlelt inger feldolgozását. Vörös és Kehl (2025) például azt vizsgálták, hogy a vállalkozók értékteremtési szándékát befolyásolja-e, ha bizonyos kulturális normákra felhívják a figyelmüket. Az előfeszítés során a kísérletben a résztvevőknek öt szóból négyet kellett kiválasztaniuk és értelmes mondatokat képezniük belőlük. Az első csoport szavai proszociális (pl. közösség, együtt), a második csoport szavai öncélú viselkedésre utaló elemeket is tartalmaztak (pl. verseny, bevétel), míg a harmadik, kontrollcsoport csupa semleges szóból (pl. piros, alma) illesztett össze mondatokat.
  • Invazív eljárások
    Invazív eljárás során a kísérleti személyek fizikai állapotát módosítják valamilyen eljárással, például gyógyszer adagolásával. Ezek a kutatások a gazdasági kísérletezésre nem igazán jellemzőek.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kísérlet tehát az ok-okozati összefüggések szisztematikus tanulmányozása révén lehetőséget nyújt annak bizonyítására, hogy egy adott jelenség vagy elért eredmény egy adott beavatkozásnak tulajdonítható-e. Egy-egy hipotézis tesztelhető, anélkül, hogy különböző feltevéseket kellene megfogalmaznunk az egyéb vonatkozó körülményekre, befolyásoló tényezőkre. A kísérletek eredményei tehát általában kiegészítik az egyéb utakon keletkező információt, mivel a kísérletek olyan összefüggések tesztelését teszik lehetővé, amelyek más úton nem lennének igazolhatóak. A gazdasági, pénzügyi kísérleteknek különböző céljaik lehetnek:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Viselkedési hipotézisek tesztelése
    Ezek a kísérletek azt tesztelik, hogy egy adott elméleti keretrendszerben valóban a várható viselkedés figyelhető-e meg.
    Egy kísérlet során például le tudunk írni egy gazdaságot olyan paraméterekkel, amelyek meghatározzák, hogy mikor és mibe érdemes befektetni, tehát kontrollálni tudjuk az optimális viselkedést. A magyarázó kutatások során azt vizsgáljuk, hogyan működik egy-egy eljárás, és mik a megfigyelhető működés okai. Különböző manipulációkkal pedig tesztelhetjük, hogy azok megváltoztatják-e és hogyan változtatják meg a viselkedést.
  • Elméleti stresszteszt
    Ezekben a kísérletekben azt vizsgáljuk, hogy egy elmélet feltételrendszerét meddig lehet egyszerűsíteni, mely tényezőket lehet figyelmen kívül hagyni.
    Az elméleti stressztesztek egyik alkalmazási területe a különböző piaci tulajdonságok hatásának vizsgálata az egyéni viselkedésre. A piaci tulajdonságok hatásának vizsgálata a kereskedési viselkedésre nem igazán lehetséges természetesen keletkező adatokkal, mivel a különböző piacok sok tekintetben eltérnek egymástól, így az adatsorokból nehéz kiszűrni egyetlen változó hatását. A kísérletek során azonban pár paraméter mentén definiálhatunk különböző piacokat, és vizsgálhatjuk például, hogy milyen körülmények között indulnak el különböző piaci mozgások.
  • Tapasztalati törvényszerűségek keresése
    A megfigyelt jelenségek között új törvényszerűségek feltárására törekvő kísérletek.
 

3.1. Kísérletek tervezése, validitása

3.2. A technológia szerepe a kísérletezésben

3.3. Egy kísérleti forgatókönyv bemutatása

chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave