Szabó Katalin, Bara Zoltán, Hámori Balázs (szerk.)

Intézményi közgazdaságtan


Opportunizmus és hihető elköteleződés

Az opportunista magatartás jelenléte a piacokon és a szervezeteken belül sajátos intézményi megoldásokat hív életre. Még akkor is, amikor rendelkezésre is áll a tulajdonjogok és a szerződésjog stabil rendszere, van lehetőség és ösztönzés az opportunista magatartásra, ami további, gyakran nem állami, hanem piaci vagy vállalati intézményi megoldásokat tesz szükségessé. A szerződések ugyanis tipikusan nem specifikálnak minden lehetséges helyzetet, ami a szerződéses kapcsolat során létrejöhet. Ez leginkább hosszú távú, ismételt tranzakciókkal járó kapcsolatok esetén fontos, amikor a felek a kapcsolatból származó többlet növelése érdekében kapcsolatspecifikus beruházásokat eszközölnek (Williamson, 1985). Ezek a beruházások a feleket egymással szemben valamennyire kiszolgáltatottá teszik, egy- vagy kétoldalú monopóliumot eredményezve. Az egyik fél beruházását követően a másik fél felbonthatja a szerződéses kapcsolatot, vagy olyan magasra emelheti az árat, amit a kooperáció folytatása érdekében a másik fél még hajlandó kifizetni. Mivel azonban az előző befektetés fix költsége nem szerezhető vissza (elsüllyedt költség), emiatt összességében veszteséget könyvelhet el. Ha az ex post „vesztes” fél ezt ex ante tudja (mert tisztában van vele, hogy ezután a másik fél a csere teljes többletét el tudja sajátítani), akkor előzőleg már nem éri meg beruháznia a kapcsolatba. A másik fél emiatt, paradox módon, érdekelt lehet abban, hogy a saját opportunista magatartását már előre korlátozza, tudva azt, hogy ezzel másokat több beruházásra ösztönöz, és ezzel az ő többlete is növekszik. Tehát: hihetően el szeretne köteleződni a „nem opportunista” magatartás mellett.

Intézményi közgazdaságtan

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 540 8

A közgazdaságtan egyik legfőbb célja, hogy segítse megérteni a társadalmi folyamatok gazdasági vetületeit és segítsen olyan döntések meghozatalában, amelyek növelik a társadalom tagjainak jólétét. A kötet az intézményi közgazdaságtant – a közgazdaságtan egyik leggyorsabban fejlődő területét – mutatja be az Olvasónak. A gazdasági intézményekről szerzett mélyebb tudással felvértezve képesek lehetünk megérteni, hogy a gazdasági fellendülés és a gazdagsági válság nem egyszerűen váratlan ajándék, vagy sorscsapás. A gazdasági folyamatokat szabályok és viselkedésminták – másnéven intézmények – sűrű szövete veszi körül, amelyek jelentősen befolyásolják a gazdaságok működését. A piacgazdaság sajátosságainak megértése szempontjából ezek alapvető fontosságúak, és a belőlük levont következtetések általánosíthatók. Mégis, megvalósulási formáik gyakran koronként, kultúrákként, földrajzi régiókként, nemzetgazdaságonként és sok más tényező szerint nagy változatosságot mutatnak, ami biztosítja alkalmazkodóképességüket és stabilitásukat is. E spontán vagy tervezetten, tudattalanul vagy tudatosan követett szabályok, azaz az intézmények mibenlétének, keletkezésének, működésének és változásainak a felfedező útjára csábít a kötet. Higgye el, kedves Olvasó, megéri útra kelni!

Hivatkozás: https://mersz.hu/szabo-bara-hamori-intezmenyi-kozgazdasagtan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave