Muraközy László

A koreai rejtély

Remetéből világpolgár

Kereskedelem

A leggazdagabb kereskedők az állami monopóliumok tulajdonosai voltak, akiknek száma és vagyona gyorsan nőtt. Ugyanakkor Szöulban, sőt országszerte, elsősorban a fő kereskedelmi útvonalak mellett, rohamosan emelkedett az ilyen jogosítvánnyal nem rendelkező magánkereskedők száma is. Amikor a 15. században megnyitották az első piacokat, még igen kevés volt belőlük, és erős állami kontroll alatt álltak. A 18. században számuk már az ezret is elérte. A fejlődés magával hozta a speciális kereskedelmi privilégiumok eltörlését, ami megnyitotta az utat a magánkereskedelem további virágzása előtt. A piacok általában egy héten ötször voltak nyitva, de a legforgalmasabbak már mindennap. A piacra termelés, a kereskedelem kiterjedése és elmélyülése magával hozta új utak építését és új tengeri útvonalak megnyitását. Ez utóbbi a hajóépítést lendítette fel. A közlekedési infrastruktúra fejlődése pedig visszahatott a kereskedelmi lehetőségek bővülésére. A belső fejlődéssel párhuzamosan a külkereskedelem is fellendült, elsősorban Kínával, de Japánnal is. Az 1678 óta folyamatosan kibocsátott rézpénz – a korábbi számos sikertelen kísérlet után – a 18. század végén kezdett megerősödni. Mivel az adót ebben kezdték beszedni, elkezdte felváltani a rizst és a szövetet a pénz funkciójában. A folyamat egy idő után már pénzhiányhoz vezetett. Lassanként a kereskedők vagyonának is egyre jelentősebb részét tette ki a pénz; már nem csupán a föld és a rabszolgák jelentették a gazdagság forrását.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 568 2

Gazdaság

A 20. század vége és a 21. század kétségkívül a nagy világgazdasági erőközpontok átrendeződésének az időszaka. Sok évszázad után napjainkban úgy tűnik, hogy az európai eredetű gazdaságok elveszíthetik vezető szerepüket. Ázsia egyre jobban érzékelhető felemelkedése nem Kínával kezdődött, hanem Japánnal, az ottani gazdasági csodával. E folyamat során Japán az első, nem európai gyökerű gazdaságként zárkózott fel a legfejlettebb országokhoz. A koreai rejtély mintegy folytatása az Akadémiai Kiadónál megjelent, A Japán rejtély. Útteremtő csodák és végzetes zsákutcák című kötetnek, hiszen 20. század második felében Korea, immár a kontinensen, egyfajta gazdasági csodát jelentő pályával szintén felzárkózott a legfejlettebb országok közé. Miközben kétségtelenül a japán út egyik képviselőjének, közvetítőjének tekinthetjük, ugyanakkor annak számos vonását megőrizve mégis saját fejlődési pályát alakított ki, alkalmazkodva az ország sajátosságaihoz, és a kibontakozó globalizáció új körülményeihez. Immár Korea az amely a nemzetközi gazdaság fontos szereplőjévé válva maga is példát és ösztönzést adhat a térség további felemelkedésének. Japán és Korea pályájának ismerete nélkül a 21. században immár meghatározó gazdasági nagyhatalommá váló Kína fejlődése sem érthető meg. Ez a könyv a koreai felzárkózási pálya és napjaink helyzetének megértéséhez, valamint a jövő lehetőségeinek feltárásához visszanyúl a történelmi és kulturális előzményekhez és feltételekhez. Bemutatja a több évtizedes japán megszállás időszakát és annak jelentőségét a későbbi fejlődésben. Részletesen megismerhetjük a gazdasági csoda évtizedeit, a koreai fejlesztő állam intézményeit és annak előnyeit valamint korlátait. A kötet igen részletesen foglalkozik a legutóbbi évtizedek koreai fejleményeivel, ami azért is különösen fontos, mivel Japán az elmúlt negyedszázadban egyfajta zsákutcába jutott, és képtelen kitörni a stagnálás és a defláció körforgásából. A követőknél és így Koreánál is kulcskérdés, hogy korábbi rendkívüli fejlődés feltételrendszere hogyan modernizálható, hogy a japán csapdát elkerüljék. Nem kis erőfeszítésekkel, de ma úgy tűnik, hogy Korea el tudja kerülni Japán sorsát. Korea a hosszú évszázadokon át elzárkózott remetéből a 21. század igazi világpolgárává vált.

Hivatkozás: https://mersz.hu/murakozy-a-koreai-rejtely//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero