5.3.4. MKKV-SPECIFIKUS VEZETÉSI ISMERETEK
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__77/#m1107kgem_75_p1 (2024. 11. 10.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 10. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__77/#m1107kgem_75_p1)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 10. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__77/#m1107kgem_75_p1)
A vezetés az emberi erőforrás mind hatékonyabb kihasználása érdekében épít fel és működtet számos konkrét, logikailag egymáshoz kapcsolódó részfunkciót. Ezek közül talán a személyzeti munka, a képzés, a felügyelet, a döntéshozatal, a motiválás, a belső tanácsadás és a kommunikáció emelhetők ki, melyek mindegyikének gyakorlatát áthatja az MKKV-vezető által alkalmazott vezetési stílus.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__77/#m1107kgem_75_p2 (2024. 11. 10.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 10. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__77/#m1107kgem_75_p2)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 10. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__77/#m1107kgem_75_p2)
Azt már a vezetésistílus-elméletek klasszikus kutatói (Lewin et al. 1939, Tannenbaum–Schmidt 1958, Blake–Mouton 1964, Likert 1977) is megállapították, hogy elegendő a felső vezető hatalomgyakorlásának módját megvizsgálni, mert az lényegében meghatározza a szervezeten belül is a hatalmak eloszlását. Egy keménykezű, parancsoló felső vezető alatt szinte szükségszerűen gyengekezű középvezetői szint keletkezik, míg egy puha felső vezető alatt a szervezetből a teljesítményt kipréselő középvezetők jönnek létre. Előbbi eset a folyamatok felső vezető személyétől való függőségének kialakulásában játszik kulcsszerepet, míg utóbbi a középvezetők saját érdekeinek térnyerésében.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__77/#m1107kgem_75_p3 (2024. 11. 10.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 10. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__77/#m1107kgem_75_p3)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 10. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__77/#m1107kgem_75_p3)
Az mindenesetre bizonyos (Davies et al. 2002), hogy felső vezetők személyéhez köthető tényezőknek kulcsszerepe van az MKKV-k sikerében és/vagy kudarcában. Az empirikus tanulmányok az egyes konkrét vezetési stílusok közül a kisvállalkozás-menedzsment gyakorlatában a Likert-féle (1977) „jóakaratú parancsoló” stílus nagyobb arányú alkalmazását jelzik. Egy ilyen vezető alapvetően bizalommal fordul beosztottjai irányába (amíg azzal nem élnek vissza), működteti a felfelé irányuló kommunikációs csatornákat, de az igen ritka, hogy a vállalat működtetése és főbb döntései során az alkalmazotti és más vélemények kiaknázására törekedjen, vagy a döntéseket alacsonyabb döntési szintű munkatársak kezébe utalja. A beosztottak munkáját rendszeresen ellenőrzi és – ha teheti – él a pozitív megkülönböztetés (dicséret, jutalmazás) eszközével, miközben a negatív eszközök alkalmazása nem gyakori.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__77/#m1107kgem_75_p4 (2024. 11. 10.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 10. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__77/#m1107kgem_75_p4)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 10. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__77/#m1107kgem_75_p4)
A vállalkozói jellemvonások (Timmons–Adams 2015), valamint a vállalkozói tulajdonságok (Burch 1986, Lukovszki 2011) és magatartás (Szerb 2011) különböző elméletei jól ismertek a szakirodalomban. A szerzők között (pl. Busenitz–Barney 1997, Nuijten et al. 2020) nagy az egyetértés abban, hogy a vállalkozók (főleg az életciklus korai, magvető-induló szakaszában, az első nehézségekkel való szembesülést megelőzően) nagyon magabiztosak, gyakran még túl is értékelik saját vállalkozói/vezetői tulajdonságaikat/képességeiket, illetve üzleti döntéseik pozitív kimenetelét. A következményeket tekintve azonban nincs egyetértés; ez a fajta túlzott önbizalom a kognitív kutatások eredményei (pl. Navis–Ozbek 2017) szerint az objektív ítélőképesség torzulásához vezet, gyakori és nagyon káros, míg mások szerint (pl. Szerb–Vörös 2021) nagyon fontos növekedési forrás is lehet.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__77/#m1107kgem_75_p5 (2024. 11. 10.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 10. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__77/#m1107kgem_75_p5)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 10. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__77/#m1107kgem_75_p5)
Az MKKV-szektor mindenképpen népszerű a munkavállalók körében az informális (családias) szervezeti viszonyok és az alacsony szinten specializált, változatos (gyakran funkció- és/vagy feladategyesítő) pozíciók miatt, amelyeket betöltve a szakmai fejlődésre nagy a tér. Nagy hátrány azonban, hogy lényegesen alacsonyabbak a fizetések, és a laposabb szervezeti struktúrában nincsenek igazán előlépési lehetőségek. Ezen hátrányok miatt az MKKV-szektorban munkát vállalni sokak számára nem vonzó, illetve az alkalmazottak pótlása is nehézségekbe ütközhet, amit a kevésbé erős munkaadói márka is nehezít. Ezekkel az emberierőforrás-gazdálkodási problémákkal az MKKV-vezetők is tisztában vannak, így inkább hajlamosak elfogadni az alkalmazottaik hibáit és hiányosságait.