Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan II.

Az agrárfejlesztés mikro- és makroökonómiája

Elméleti háttér

Az élelmezésbiztonság értelmezése az elmúlt 40 évben folyamatosan változott. Először 1974-ben jelent meg a fogalom a Világélelmezési Konferencián, ahol az élelmezésbiztonságot úgy definiálták, mint „az alapvető élelmiszerekből történő globális rendelkezésre állás annak érdekében, hogy fedezni tudjuk a folyamatosan növekvő élelmiszer-fogyasztást, és hogy ellensúlyozzuk a termelés és az árak változékonyságát” (FAO, 2003, 27). Ez a fajta megközelítés alapvetően az 1970-es években kialakult világméretű élelmezési problémákat tükrözi, és az élelmezésbiztonságot egy központi politikai kérdéssé teszi. A FAO 1983-ban kiterjesztette az eredeti koncepciót, és az élelmiszerhez való hozzáférhetőséget is az élelmezésbiztonság részének tekintette, jelezve, hogy a keresleti oldalról való megközelítés legalább annyira fontos, mint a kínálati oldal (rendelkezésre állás). Ahogyan azt a kibővített definíció is mutatja, az élelmezésbiztonság azt is magában foglalja, hogy „az összes embernek lehetősége legyen arra, hogy anyagilag és fizikailag is mindig hozzájuthasson a számára szükséges alapvető élelmiszerekhez” (FAO, 2003, 27). A Világbank 1986-ban elkészült „Szegénység és éhínség” című tanulmányának hatására a koncepció tovább bővült, beleértve a definícióba azt is, hogy „az összes embernek lehetősége legyen arra, hogy mindig hozzájuthasson annyi élelmiszerhez, ami biztosítja számukra az aktív és egészséges életet” (FAO, 2003, 27). Ez a fajta megközelítés tehát már magában foglalja az alultápláltságot, a szegénységet és az élelmiszer-biztonságot is (előrevetítve a felhasználás funkciót).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 187 5

Gazdaság

Az agrárgazdaságtani ismeretek alapvető fontosságúak minden agrármérnök szakos hallgató számára. A tankönyvben bemutatásra kerülnek az agrárgazdasági szektor termelési tényezői (föld, tőke, munkaerő), az üzemszervezet, a mezőgazdaságban is nélkülözhetetlen kutatás-fejlesztés-innováció vagy az élelmiszer-marketing. A makrofejlődésről szóló rész tárgyalja az élelmezés- és élelmiszer-biztonságot, a mezőgazdasági fejlődés és a gazdasági növekedés viszonyát, valamint az agrárkereskedelmet. A záró fejezet a mezőgazdaság és a környezet viszonyát mutatja be a fenntarthatóság szempontjából. Az Agrárgazdaságtan II. szerves folytatása az I. kötetnek, részletesen és olvasmányosan mutatja be a téma legfontosabb, még hiányzó területeit, így bátran tudom ajánlani mind az oktatók, mind a hallgatók részére.

Dr. Feldman Zsolt, helyettes államtitkár,

Földművelésügyi Minisztérium

Az Agrárgazdaságtan tankönyvek Mizik Tamás által szerkesztett második kötetében a szerzők a mezőgazdasági fejlődés mikro- és makroökonómiai elemzésével foglalkoznak. A mikroökonómiai témakör a mezőgazdaság termelési tényezői (föld, tőke, munkaerő) mellett a mezőgazdasági üzemszervezet elméletével és sajátosságaival, a technológiai fejlődéssel és élelmiszer-marketinggel foglalkozik. A makroökonómiai rész a globális élelmezésbiztonság, a mezőgazdasági fejlődés és a gazdasági növekedés összefüggéseit, a nemzetközi agrárkereskedelem, az élelmiszer-biztonság és a fenntartható gazdálkodás főbb kérdéseit tárgyalja. A sorozat második kötete is híven tükrözi a nemzetközi szemléletet, a magyar agrár-felsőoktatás oktatói és hallgatói, valamint a szakmai szervezetek pedig hasznos könyvként forgathatják a szerzők művét.

Dr. Popp József,

az MTA doktora

A közgazdaság-tudomány az elmúlt fél évszázadban olyan speciális területek elemzését vállalta fel, mint az érzelmek, társas kapcsolatok vagy éppen az egészség kérdésköre. Eközben azonban olyan klasszikus témáktól fordult el a figyelem, mint az agrárium elemzése. Történt mindez akkor, amikor az agrárium robbanásszerű fejlődés előtt áll a digitalizáció előrehaladtával, és olyan kihívásokkal kell megküzdenie, mint a klímaváltozás. E tények alapjaiban fogják átrendezni a jelenlegi agrárrendszert. Ezért nagyon jó hír, hogy új agrárgazdaságtani tankönyvsorozat indult, melynek jelen, második kötete a soha nem avuló témákat (pl. földpiac) ugyanolyan igényességgel tárgyalja, mint a legújabbakat (pl. GMO), esélyt adva a magyar hallgatóknak, hogy sikeresen kapcsolódhassanak be a hazai és nemzetközi agráréletbe.

Dr. Kemény Gábor, igazgató,

Agárgazdasági Kutató Intézet

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-ii//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero