Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Metafizika

Az 1900-as években Russellnek a matematika ontológiai problémáinak kezelésében alkalmazott módszere, illetve a kijelentések logikai szerkezetének általános elemzése jelentősen hozzájárult ontológiai elképzeléseinek további kibontakozásához, az ún. „logikai atomizmus” metafizikájához. Russell ekkoriban úgy vélte („On the Relation of Universals and Particulars” [Univerzálék és egyedi dolgok viszonyáról], 1912), hogy léteznek partikulárék és univerzálék, minőségek és viszonyok is. A világ atomi tényekből épül fel. Egy atomi tény az, hogy egy egyszerű partikuláré rendelkezik valamilyen egyszerű minőséggel, de atomi tények a különböző egyszerű partikulárék közötti egyszerű viszonyok is. A komplex tények pedig atomi tényekből állnak össze. A logikai elemzés feladata a komplex tényeket kifejező komplex kijelentések szerkezetének elemzése, amellyel megállapítható, hogy milyen atomi kijelentésekből állnak, és így az, hogy milyen atomi tényekből áll a világ. Russell később elvetette, hogy léteznének partikulárék, és úgy vélte, csak minőségek együtt jelenlévő komplexumai léteznek. Ez a változás hozzájárult speciális metafizikai nézeteinek megváltozásához, a fizikai tárgyak és az egyedi elmék létezésének tagadásához is.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave