3.7.2. Fordítók – jogászok

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Európai uniós kontextusban nem beszélhetünk fordítókról jogászok nélkül. Bár a korábbiakban megállapítottam, hogy az uniós szövegeknek csak egy részét teszik ki a jogi szövegek, ez utóbbiak jelentőségére tekintettel fontos megvizsgálnunk, mely fordítói munkakörökben követelmény a jogász végzettség, illetve hol kapcsolódnak jogászok a fordítók munkájához.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A végzettség tekintetében az európai uniós intézmények fordítói igen változatos képet mutatnak. Ez alól a Bíróság jelenti a kivételt – a Bíróság Jogi Szakfordítási Igazgatóságán ugyanis kizárólag jogi diplomával rendelkező szakemberek dolgoznak. Łachacz és Mańko (2013: 86) szerint ez a tény éppen az EU-jog egységes értelmezését és alkalmazását biztosítja. Ettől tudnak „működni” a fordított bírósági ítéletek a tagállami gyakorlatban, ez biztosítja, hogy a tagállami bírák értelmezése a lehető legközelebb legyen a Bíróság bíráinak szándékához. A kutatók szerint kifejezetten előny, hogy a fordítók elsődlegesen jogászok, azaz „csak” fordítanak, de nem ez a szakmájuk. A fordító jogászoknak folyamatosan két világ – az Európai Bíróság belső világa, valamint a tagállam joga – között kell mozogniuk. Ez pedig olyan sokrétű szaktudást igényel, amely meghaladja bármely jogi végzettségű fordító kompetenciáit. Ezért van szükség e feladathoz magasan képzett, mind az EU-jogot, mind a tagállami jogot ismerő jogászokra, akik ugyanakkor lojálisak az új uniós jogrend iránt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

McAuliffe (2016) is azon a véleményen van, hogy a fordítói végzettség hiánya megkönnyíti az intézményi normák alkalmazását, hiszen a fordítók – korábbi tapasztalat vagy elméleti képzés hiányában – csak az intézményi iránymutatásra támaszkodnak, ehhez alkalmazkodnak. McAuliffe 2002 és 2013 között végzett kutatást az Európai Unió Bíróságán. 78 interjút készített (56 jogász-nyelvésszel, 5 bírával, 3 főtanácsnokkal és 14 bírósági referenssel), miközben folyamatosan figyelte és elemezte a megkérdezettek egymással való interakcióit is. Az interjúk arra is rámutattak, hogy a jogász-nyelvészek nem szívesen írják le magukat „csak” fordítóként. Többen azt is hangsúlyozták, ha a munkának nem lenne jogi eleme, akkor önmagában „csak” a fordítás nem vonzaná őket. Mindemellett az interjúkból az is kiderült, hogy a jogász-nyelvészek nagyon komolyan veszik a munkájukat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Európai Bizottság esetében fontos hangsúlyozni, hogy a fordítóknak nincs jogi végzettsége. A jogász végzettség hiányára – mind a szakemberek, mind a fordítók esetében – az uniós jogszabályok szövegezésénél többen is felhívják a figyelmet (Strandvik 2017). Az Európai Parlament egy új munkakört is bevezetett, az ún. jogi nyelvi szakemberek (legal language professionals – LLPs) munkakörét, akik minden fordítói egységben helyet kapnak (European Parliament 2020). A kezdeményezés célja, hogy az uniós polgárok minél érthetőbb nyelven kapják kézhez a szövegeket.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindemellett fontos hangsúlyozni, hogy a fordítók munkája uniós kontextusban azért is speciális, mert munkájukat négy intézményben (a Bizottságban, a Tanácsban, a Parlamentben és a Bíróságon) jogász-nyelvészek segítik.1 Feladatuk lényege kevésbé a klasszikus értelemben vett lektorálás (amelyet a fordítószolgálatok már elvégeztek), hanem sokkal inkább annak biztosítása, hogy a szövegek képesek legyenek ugyanazt a joghatást kiváltani. Ennek érdekében a jogász-nyelvészek az adott nyelvi verziót vetik össze az „alap” szöveggel, illetve a saját tagállamuk szabályozásával (Cosmai és Best 2014: 126). A rendes jogalkotási eljárásban a szöveg formális elfogadása előtt – de annak politikai elfogadását követően – kapcsolódnak be a munkába. A legkorábban az Európai Bizottság jogász-nyelvészei kapcsolódnak be a folyamatba, a folyamat legvégén pedig a Tanács áll. Guggeis (2015) önálló tanulmányt is szentel annak bemutatására, hogy a Tanács jogász-nyelvészeinek kiemelt szerepe van a fordítások minőségének biztosításában.
1 A jogász-nyelvészeket intézménytől függően más-más kifejezéssel írták le. Az Európai Bizottságban legal revisers (jogi lektorok), a Tanácsban jurist-linguists (jogász-nyelvészek), az Európai Parlamentben pedig reviser lawyer-linguists (jogász-nyelvész lektorok) (Biel 2017a).
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave