4.1.1. Szaknyelv – jogi nyelv

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szaknyelvnek és a jogi nyelvnek a nemzetközi és a hazai szakirodalomban is számos meghatározása létezik. A téma gazdag szakirodalmára és jelen írás terjedelmi korlátaira tekintettel e fejezetnek nem lehet célja a megközelítések teljes körű bemutatása és összevetése, ezért a továbbiakban csak azokat a jellemzőket emelem ki, amelyek az uniós kutatások szempontjából relevánsak. Kurtán (2010) szerint a különböző felfogások közösek abban, hogy a szaknyelv fogalmát a köznyelvtől próbálják elkülöníteni – lexikai, szintaktikai, grammatikai, stilisztikai, szövegszerkezeti és pragmatikai mennyiségi és minőségi szempontok alapján. Legtágabb az a felfogás, amely a szaknyelvet önálló regiszterként, szakmai kommunikációs célra használt nyelvváltozatként értelmezi. Kurtán (2010) a szaknyelv további sajátosságaként említi annak rétegződését és más nyelvekhez, kultúrákhoz való kapcsolódását.1 Ezen ismérvek alapján – mint ahogyan később, a kutatásokkal igazolt eredmények alapján is látni fogjuk – az európai uniós szaknyelvet is önálló szaknyelvnek, pontosabban szaknyelveknek, azaz a 24 hivatalos nyelvben megjelenő nyelvváltozatnak tekinthetjük.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szaknyelv fogalma szorosan összefügg a szakterület fogalmával is, hiszen a szaknyelv egy szakterület létezését is feltételezi.2 Így szükségszerűen felvetődik a kérdés, hogy mit tekintünk európai uniós szakterületnek. Rádai-Kovács (2010: 348) rámutat, hogy az EU önálló jogalanyisága miatt jogos önálló szakterületről beszélni, amely hat nagy alterületre bontható: az alapelvekre, az európai integráció (bővítés és mélyítés) folyamatára, az intézményrendszerre, a jogi keretre, az uniós költségvetésre és a szakpolitikákra. Az európai uniós szaknyelv mögött így további szakterületek és szaknyelvek állnak. Klaudy (2007: 244) szerint emiatt nehéz is általánosságban jellemezni az európai uniós szaknyelvet, hiszen az uniós jogi szövegek értelemszerűen a jogi nyelv, a politikai beszédek pedig a politikai retorika sajátosságait fogják magukon viselni. Az előzőekben láthattuk, hogy az uniós kutatások elsősorban az uniós jogi nyelv sajátosságainak feltárására irányulnak, ezért erre részletesebben is ki kell térnünk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jog nyelve a legősibb szaknyelvekhez tartozik (Dobos 2010a: 259). E nyelvre is igazak mindazon sajátosságok, amelyek a szaknyelvet általában jellemzik, de vannak kifejezetten a jogi szaknyelvre jellemzőek. Dobos (2010a) hét ilyen megkülönböztető ismérvet sorol fel. Az első ismérv a logikailag és nyelvileg is rendszerezett, definiált, jogszabályokban rögzített és intézményesített terminológia, amelyre a görög és latin eredetű szavak használata, valamint a nemzetközi szóhasználat átvétele is jellemző.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

További sajátosság a jogi szaknyelv széles hatóköre, amely túlmutat a jogász szakmán és a jog határain, és az egész társadalomra, szakterületek sokaságára hat. Ezzel összefüggésben a jogi szaknyelv a köznyelvben is érezteti hatását, mind terminológiájának, mind stílusának, mind műfaji és formai sajátosságainak széles körű, a köznyelvben is látható nyelvi hatása van. Emellett a jogi szaknyelv a szabályozott szakterületek nyelvhasználatát is akceptálja. E sajátosságokból adódik egy további fontos jellemző – a jogi terminológia köznyelvvel való szoros kapcsolata, amelynek köszönhetően a jogi szakszókincs alapját a köznyelv szókészlete képezi. Végül a jogi szaknyelv használatához kapcsolódik a közérthetőség és a szakszerűség követelménye, és az a tény, hogy a használathoz jogi következmények fűződnek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Balogh (2020: 28) emellett a jogi szaknyelv kettősségét („egyszerre kell megfelelni a szakmának és a laikus közönségnek”) és a szakma által követett, de „láthatatlan” konvencióit emeli ki. Hangsúlyozza, hogy a jogi szövegek ugyan törekednek a pontos szóhasználatra és a szabatos megfogalmazásra, de jellemző lehet a szándékoltan homályos fogalmazás is, ami rugalmasságot ad a döntéshozók számára. Balogh felhívja a figyelmet arra is, hogy bár a jogi nyelvnek vannak olyan jellemzői, amelyek a legtöbb jogi szövegfajtában azonosíthatók, a jellemzők többsége szövegfajta- és műfajfüggő. Ezek pontos azonosításához műfajokra vagy szövegfajtákra bontott korpuszokra van szükség. A műfajnak ezért a fordításban is nagy jelentősége van, hiszen a fordításban az egyik fő feladat a forrásnyelvi szöveg műfaji identitásának megőrzése (Károly 2007: 173). Nem véletlen, hogy az uniós kutatásokban – mint az előzőekben láthattuk – a műfajok önálló kutatási irányokat is kijelölhetnek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Európai uniós kontextusban különösen nagy jelentősége van annak a megállapításnak, hogy a „legtöbb szaknyelvvel szemben a jog a fogalmak és azok egymáshoz való viszonyának művészete” (Balogh 2020: 27). Ezért a jogi nyelv mindig egy adott rendszerhez és jogi kultúrához (pl. az angolszász, a kontinentális vagy éppen az európai uniós jogi rendszerhez) kötődik, amely a jogi nyelvet alapvetően megkülönbözteti a természettudományok szaknyelvétől (Šarčević 2000b: 9). Míg a természettudományokban (az univerzális fogalmaknak köszönhetően) lehetnek olyan területek, amelyeket nemzetközi szinten egységesítettek, a jogi nyelvben ez kevésbé lehetséges. Ebből adódóan a jogi nyelv egyazon nyelven belül is eltérhet, ha a nyelvek különböző országok jogrendszerét írják le (lásd erre a 3.1.2. alfejezetben a fordítás 3. esetét). Éppen a rendszerhez kötöttség, a fogalmi szint jelentősége indokolja azt, hogy a terminológiai kérdéseket a későbbiekben külön alfejezetben vizsgáljuk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentieknek megfelelően a jogi nyelv sajátosságait is több szinten vizsgálhatjuk: a szöveg, a szintaxis, a morfológia és a lexika szintjén. A szövegszintű sajátosságok egyike a definíciók nagy száma, a lábjegyzetek, a kereszthivatkozások bonyolult rendszere és egyes műfajoknál a kötött struktúra – rendelkező szövegek, ítéletek és magánjogi dokumentumok, például szerződések esetében (Balogh 2020: 31). Jellemző még az intertextualitás, amelynek uniós kontextusban különösen nagy jelentősége van, hiszen ez azt jelenti, hogy a szöveg más, hasonló jellegű szövegektől is függ, és az egyik szöveg megértése feltételezi a másik szöveg ismeretét. A szintaxis tekintetében a sokszorosan összetett, legtöbb esetben alárendelő mondatszerkezetet, szélsőséges esetben több oldalas mondatokat, végül a metaforák használatát említhetjük. A morfológia szintjén – a magyar jogi nyelvet – vizsgálva az egyik fő jellemző a cselekvést kifejező szavak nominalizációja (Dobos 2010a: 260). További jellemző az archaizmus, azaz mindezen (szövegtani, mondattani, lexikai) jellemzőknek az évszázadok óta tartó fennállása.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az európai uniós kontextus tekintetében a fő kérdés az, hogy vannak-e olyan sajátosságok, amelyek kifejezetten az uniós szövegezés és fordítás hatásának köszönhetők, és ezek alapján beszélhetünk-e egy önálló európai uniós szaknyelvről, illetve szaknyelvekről. A továbbiakban bemutatom, milyen megnevezések születtek e jelenség leírására, milyen kutatások indultak a témában, és ezek milyen közös és tagállami sajátosságokat tártak fel.
 
1 A szaknyelv további ismérveiről lásd még Kurtán (2006) átfogó monográfiáját.
2 Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint Dobos (2010b) Szaknyelvi kommunikáció címmel megjelent tanulmánykötete, amelyben a kötet szerzői a szaknyelvkutatás elméleti és gyakorlati kérdéseit, más tudományterületekhez való kapcsolódásának vizsgálatát követően tizenkét szakterület szaknyelvének sajátosságait tárgyalják, a gazdaságtól kezdve a rendészeten át egészen a reklámig.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave