3.4.2. Ekvivalencia – több szinten

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ekvivalencia abból a szempontból is vizsgálható, hogy annak csak a tartalom vagy a forma tekintetében kell megvalósulnia. Láthattuk, hogy az előző alfejezetben bemutatott ekvivalenciadimenziók alapvetően a tartalomra fókuszáltak. E dimenzióknak azonban lehet egy további, formai szintje is. Ez utóbbi általában kevésbé jelenik meg elvárásként a fordításokban, az uniós szövegekben azonban különösen nagy jelentősége van. Az egyes nyelvi megoldásoknak ugyanis gyakran már „ránézésre” is azonosnak, hasonlónak kell lenniük.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Šarčević (2015a) szerint tehát folyamatosan figyelni kell arra, hogy az egyes hivatalos nyelvek egymáshoz is igazodjanak, azaz külső megjelenésükben is hasonlítsanak egymásra. Hanzl és Beaven (2017) szerint az egyes nyelvi verziók formai egyezősége nemcsak formális követelmény, hanem gyakorlati szükségszerűség is. A tanácskozáson ugyanis megkönnyíti a résztvevők párbeszédét az, ha a különböző nyelveken a szöveg ugyanabban a szerkezetben, formában követhető – mindenki éppen ugyanazon az oldalon, szakasznál tart. Látható, hogy e követelmény a szavaktól egészen a szövegig több nyelvi elemet is érinthet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A formai egyezőség megteremtésében a nyelvek közötti távolságnak különösen nagy szerepe van, hiszen e követelményt könnyebben teljesítik azok az uniós hivatalos (cél)nyelvek, amelyek kevésbé különböznek az angol (forrás)nyelvtől. Emellett jelentősége van annak, hogy az egyes nyelvek mikor kerültek az Európai Unióba. A korábban csatlakozott tagországok hivatalos nyelveire ugyanis még inkább a francia volt hatással, míg az újonnan csatlakozott országok esetében egyértelműen az angol nyelv az elsődleges forrásnyelv.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Más fordítási kihívásokat jelent tehát a fordítás egy olyan nyelvpárban, ahol a forrás- és a célnyelv egy nyelvcsaládba tartozik, mint egy olyan nyelvpárban, ahol két külön nyelvcsalád tagja a forrás-, illetve a célnyelv. Az uniós hivatalos nyelvek három nagy nyelvcsaládba sorolhatók: az indoeurópai (ebbe tartozik az angol), a finnugor (ebbe tartozik a magyar) és az afroázsiai nyelvcsaládba. Ahogyan Mori (2018d) rámutat: az ugyanazon nyelvcsaládba tartozó nyelvi változatok, eurolektusok több hasonlóságot, nagyobb homogenitást mutatnak – feltehetően abból is adódóan, hogy könnyebb „lemásolni” a forrásnyelvi nyelvi megoldásokat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E nehézségek leginkább szószinten, a terminusok alkotása során jelentkeznek, így a nyelvek közötti távolság uniós terminusalkotásban betöltött szerepével a későbbiekben, a 6.2.3. alfejezetben foglalkozom. Példákon keresztül mutatok rá arra, hogy az angol–magyar nyelvpárban (azaz két különböző nyelvcsaládba tartozó nyelv esetében) milyen nehézséget okoz az angolról fordított magyar terminusok alkotása.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fontos ugyanakkor arra is felhívni a figyelmet, hogy számos esetben éppen az egy nyelvcsaládba való tartozás okozhat nehézséget a fordítás során. Somssich (2011: 50) mutat rá, hogy az újlatin nyelvcsaládba tartozó nyelvek szenvednek a francia szövegezési nyelv hatásától – különösen az olasz. E hatás olyan kifejezéseket eredményez az olasz nyelvben, amelyek nem léteznek, de idegenségük – az azonos nyelvi gyökerek miatt – mégsem kirívó. Erre példa a 93/13/EGK irányelv olasz szövegében szereplő clausole abusive (tisztességtelen szerződési feltétel) – a francia clause abusive mintájára –, miközben az olasz polgári jog e megatartásra a vessatorie jelzőt használja. Az irányelvet átültető olasz jogszabályba is végül ez a jelző került.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében látható, hogy az ekvivalencia fogalmát uniós kontextusban több dimenzióban és több szinten is értelmezhetjük. Nem véletlen, hogy ebből adódóan a fordítási stratégiákat is részletesebben kell vizsgálnunk. A következő alfejezetben erről lesz szó.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave