Van-e átmenet egyik modellből a másikba? Hogyan tehető demokratikussá egy kollégium-iskola-közösség?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Rajk demokráciamodellje, lássuk be, messze nem általános Magyarországon. De igény azért lenne rá: ezt bizonyítja a több tucat, többé-kevésbé a Rajk mintájára létrejött szakkollégium és a több száz próbálkozás, ahol (jellemzően a diákokban) megvolt a szándék, csak beleütközött valamilyen erős ellenállásba (jellemzően a tanárok, illetve a fenntartó intézmény oldaláról).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Alapvető kérdés hát, hogy hogyan lehet demokratizálni egy meglévő közösséget? Ezt a kérdést itt általánosságban, de az iskola-kollégium-diák viszonyokra kikacsintva válaszoljuk meg. Általánosságban azt hiszem, három eshetőséget érdemes külön vizsgálni:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • amikor alulról jön a demokráciaigény – hívjuk ezt „forradalomnak”,
  • amikor felülről jön az igény – legyen ez a „felvilágosodás”,
  • végül, amikor külső nyomásra – ez a „demokráciaimport” modellje.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A forradalmakat a feszültség szüli: ekkor a tagok egy része úgy érzi, sokkal jobban is mehetnének a dolgok. Paradox módon jól vezetett szervezetekben, tehetséges és empatikus vezetők ellenében ritkán tör ki forradalom. Forradalmak kirobbantásához ugyanis nagy elszánás kell, komoly lelki és anyagi költségei vannak, és komoly kockázatot hordoz szembeszállni a fennálló viszonyokkal, a tanárokkal, eddigi vezetőkkel. És mindig ott vannak a forradalom alternatívái: megszoksz vagy megszöksz. Azokban a közösségekben, ahol az életünknek csak relatíve kis szeletét töltjük, vagy amikhez csak rövid ideig kell kapcsolódnunk, érdemesebbnek tűnik tűrni, megszokni a rosszabb viszonyokat is, mint mindent borítani. Tehát erős, évekig fennálló és viszonylag zárt közösségekben alakulhat ki inkább a demokrácia forradalmi igénye. (Például egy gimnázium ilyen lehet, egy féléves tanulócsoport kevésbé. Egy olyan kollégiumban, ahol csak 1-2 évet töltenek a diákok – mert például nem jellemző a mesterképzés vagy azt jellemzően már más városban végzik –, nehezen alakulhat ki kellő elszánás.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Azokban a közösségben is kicsi az esélye a forradalmaknak, amelyeknek erős alternatívái vannak, amikből viszonylag könnyű kilépni (megszökni). A jelenlegi iskolarendszerben és munkaerőpiacon a legtöbb iskolának, kollégiumnak és munkahelynek léteznek alternatívái, ha nem tetszik az egyik, tovább lehet lépni, bár vannak jellemző kivételek, például a területi mobilitás korlátai miatt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében alulról szerveződő kisközösségi demokráciák nagyon ritkán születnek már meglévő szervezetek átalakulásával. Jellemzőbb, hogy az elszánt forradalmárok kilépnek, és új, demokratikus szervezetet alapítanak: a legtöbb alulról (diákkezdeményezésre) szerveződő szakkollégium is így jött létre.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Számos példa van arra is, hogy egy nem demokratikus szervezet vezetőitől származik a demokrácia igénye. Ugyan miért akarnak ezek a vezetők lemondani a saját döntési jogköreikről, és átadni azokat a közösségnek? Ebben a fejezetben már részletesen bemutattuk, hogy a demokráciának számos csábító ígérete van – felelősség kiterjesztése, sok egyéni energia felszabadítása, önmagában az élmény stb. Egy szervezet erejét a külvilág szemében is megsokszorozza, ha demokratikusan épül fel. Képzeljük csak el a különbséget: mekkora egy „átlagos” kollégium vezetőjének súlya egy egyetemi hierarchiában, és mekkora, ha öntudatos diákok tömege áll mellette!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A felülről jövő demokratizálás kulcsa a hitelesség. A szervezeti tagok jellemzően örömmel veszik a jogaik-szabadságuk kiterjesztését, a demokrácia elfogadtatásával ritkán akad gond. Nincs is kellemesebb annál, mint amikor a közösség demokratikus alapon is azt a döntést hozza, amit a vezetőség egyébként is szeretne. Az igazság pillanata akkor jön el, amikor a vezetést leszavazzák. De ha a közösség ennek lehetőségét eleve nem hiszi el a vezetésről, akkor a nulladik pillanattól hiteltelen „jófejkedésnek”, színjátéknak fogja tartani a demokratikus játékot, és valószínűleg távol tartja magát tőle. A demokrácia kulcsa tehát a tudatos, előre hitelesen deklarált önkorlátozás. Ilyen hitelességteremtő eszköz lehet a hatalommegosztás szervezeti biztosítékainak felépítése.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nagyon érdekes egy budapesti iskolának, a Kürt Gimnáziumnak a példája. Itt egy új igazgatótól indult el a demokrácia kiépítésének folyamata. Esetükben a klasszikus igazgatói hatáskörök egy jelentős részét a szülők-diákok-tanárok által alkotott testületek vették át. Ez a hatalommegosztás tette hitelessé az igazgató kezdeményezését.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Még a hiteles kezdeményezések esetében is sok idő és gyakorlat kell a „tanult tehetetlenség” leépítéséhez, a tagok aktivizálásához.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Léteznek sikeres példái a „felülről” jövő demokratikus kezdeményezéseknek (végső soron valamikor 1969–70-ben a Rajkot is egy tanársegéd kezdeményezte), de sajnos nagyon gyakori a visszarendeződés: amikor a kezdeményező vezetőket a számukra igazán fontos kérdésekben leszavazzák, akkor visszaveszik a kontrollt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Végül fontos kérdés, hogy vajon kívülről lehet-e demokráciát teremteni? Magyarországon és a világban is oly sok remény fűződött ehhez a pozitív válaszhoz: elég előírni, hogy legyen diákönkormányzat, szülői munkaközösség, választások stb. (van is minden iskolában), de demokrácia ettől nem lett. Talán mert mély eredendő ellentmondás van a demokrácia szelleme és a külső beavatkozás között.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindig döbbenten álltam, amikor demokratikus országok hadseregei úgymond „demokratikus” csoportok helyzetbe hozásáért bombáztak másokat. Vajon lehet demokráciát exportálni? Lehet akár erőből rákényszeríteni egy másik közösségre-kultúrára ezt közösségszervezési formát? És csak, ha tovább gondoljuk, akkor nem lehet-e, hogy ez az egész demokráciakultusz, csak egy ránk kényszerített gondolati keret – amit ránk bombáztak?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tapasztalataink alapján kívülről nehezen lehet demokráciát teremteni. Elő lehetne írni, hogy minden magyar kollégium a Rajk-modell szerint épüljön fel (akár törvényi szabályozás vagy az egyes fenntartó intézmények – például egyetemek – belső szabályzatai alapján előírva), de több mint kétséges, hogy a mindennapi működésben ez magától szervesen megvalósulna. Ehhez részeleteiben meg kell értenünk, és biztosítanunk kell a demokrácia működési feltételeit és a potenciális kudarcok elkerülésének eszközeit.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mégis hasznos lehet önmagában is a külső impulzus! Mert mintát, példát mutat arra, hogy a demokratikus felépítés egyáltalán lehetséges, és ezzel kapukat nyithat a létező igényeknek. Ez a régi nékoszos1hangulat feldolgozása valahol: egyértelmű, hogy nem lehet felülről-kívülről rendezni mások életét, de mégis fontos példát mutatni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében tehát az a legjobb, ha több, különböző irányú szándék találkozik, és széles koalíció alakul ki több belső érintett között – így van kik közt megosztani a hatalmat. A korábbi vezetés részéről elengedhetetlen a hiteles elköteleződés. Végül a demokratikus kultúra kiépüléséhez hosszabb távú gyakorlat kell, ami leépíti a tagokban a „tanult tehetetlenséget”, elhiteti, hogy valóban a saját kezükben vannak a fontos döntések, rajtuk múlik a közösség sorsa.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1 Népi Kollégiumok Országos Szövetsége
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave