4.1.1. Hogyan jött létre a nemzetközi emberierőforrás-menedzsment?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A NEEM fejlődéstörténetének máig tartó, hosszú útján három meghatározó időszakot érdemes megkülönböztetni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Az 1900 előtti évek, amelyeket pretudományos időszaknak is nevezhetünk. Ekkor ugyan már léteztek nemzetközi szervezetek, de körükben csak a tudásátadás egyes esetei voltak megfigyelhetők. Mivel az EEM-nek még nem volt központi szerepe, vagyis inkább adminisztratív, támogató funkciót töltött be, így nem beszélhetünk tudatos, átfogó, stratégiai emberierőforrás-menedzselési tevékenységekről.
  • 1900–1990-es évek, amelyek a NEEM első valódi korszakának tekinthetők. Az első nagyvállalatok ebben az időszakban hoztak létre nagy számban kirendeltségeket, leányvállalatokat más országokban. Már az első világháború első éveiben több tucat cég működött nemzetközi színtéren. Később a leányvállalatok jelentős növekedése arra késztette őket, hogy egyre több munkavállalót bízzanak meg külföldi kiküldetéssel vezetői vagy tanácsadói minőségben. Ekkor vált világossá, hogy a sikeres nemzetköziesedéshez elengedhetetlen a különböző nemzeti kultúrákhoz történő alkalmazkodás és az ezekre való felkészülés, felkészítés. A NEEM ekkor tehát főként a multinacionális vállalatokon belüli emberierőforrás-menedzsmentre, azon belül is a különböző kultúrák közötti munkavégzés összehangolására fókuszált. A 20. század menedzsmentiskoláinak fontos felismerése volt az emberi erőforrások szervezeti versenyképességben játszott kulcsfontosságú szerepe.
  • Az 1990-es évektől napjainkig. A globalizáció erősödésével a nemzetközi cégek jelentős része túlméretezett központi részlegeinek leépítésébe kezdett. A centralizált koordinációt – a helyi kultúrának, szakembereknek nagyobb teret biztosítva – hálózatos megoldások váltották fel. Ebben a szakaszban az empirikus felmérések rohamos fejlődésének köszönhetően a NEEM integrált tudásanyaggá érett (Poór, 2013; Fan et al., 2021).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gonda megfogalmazása szerint a nemzetköziesedés legalább négy tényezőn keresztül hat az emberierőforrás-menedzsmentre (Gonda, 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Egyrészt kulturális tényezőkön keresztül, hiszen a különböző országok kultúráit integrálni kell a szervezet HR-stratégiájába, ahol a szervezet jelen van.
  • Másodsorban a gazdasági környezeten keresztül, hiszen a szervezetek működését alapvetően befolyásolja a piaci környezet, a munkaerőpiaci szabályozások mértéke stb.
  • Harmadrészt figyelembe kell venni, hogy a munkaerő költsége országonként eltérő, ráadásul a valutaárfolyamok ingadozása további hatást fejt ki ennek mértékére.
  • Végezetül számolni kell az érdekegyeztető rendszerek különbözőségeivel, a szakszervezetek eltérő dominanciájával is.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fan és szerzőtársai az ebben a témában az elmúlt ötven évben megjelent közel kétezer nemzetközi cikk áttanulmányozása alapján megállapították, hogy a legtöbb NEEM-kutatást az Amerikai Egyesült Államokban, Angliában, Ausztráliában, Kínában, Németországban, Kanadában, Spanyolországban, Finnországban és Franciaországban végezték (Fan et al., 2021). A cikkek három fő téma köré csoportosultak:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • a külföldi kiküldöttek menedzselése;
  • a globális humán tőke vizsgálata;
  • NEEM-irányelvek és -gyakorlatok.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave