9.2.2. Slágermódszerek alkalmazása – hatékonyan

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lovas önismereti vezetőfejlesztő tréning, tűzön járás, szabadesés, meseterápiás tréning, outdoor tréning, agilis vezetői tréning, asszertív kommunikációs tréning, érzelmi intelligencia tréning, csapatépítők, „kiemelkedően eredményes emberek hét szokása” tréning, mindfulness, stresszkezelési, konfliktuskezelési és időgazdálkodási tréningek – csak hogy néhányat említsünk a cégek számára elérhető lehetőségek közül. A tréningpiac bővelkedik a potenciális felhasználók számára kínált szolgáltatásokban, ugyanakkor a szervezetek a kész megoldások helyett ma már egyre inkább testre szabott képzéseket igényelnek. Ez azt jelenti, hogy a tréning vagy más fejlesztés célját és eszközeit egy előzetes szervezeti diagnózis felállítását követően dolgozzák ki: mire van szüksége a cégnek, milyen kihívások és problémák állnak fenn, és ezek kezeléséhez milyen intervenció (beavatkozás) illeszkedik a leghatékonyabban. A fenti tréningek mellett komplex szervezetfejlesztést, coachingot, team-coachingot vagy mindezek kombinációját is kérhetik a tréningpiac számos külső cégétől. Léteznek erre a célra komplex szolgáltatáscsomagot nyújtó tanácsadó- és tréningcégek, szervezetfejlesztő cégek – olyanok, mint például a GROW Csoport, a FLOW Consulting Kft., a Sämling vagy a Franklin Covey. (Kattintson ide a legnagyobb hazai tréningcégekről szóló legfrissebb listához.) A külső szolgáltatókon kívül – főként nagyvállalatoknál és „multiknál” – gyakran saját képzési–fejlesztési központot is létrehoznak, ahol belső trénerek és belső coachok – tehát a szervezet saját alkalmazottai – tervezik meg és hajtják végre a kollégák fejlesztését – néhány óriáscégnél saját vállalati egyetemükön.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mit is jelent a tréning, a coaching, a mentorálás, a workshop és a szervezetfejlesztés? Mikor melyiket érdemes választani, mikor melyik tudja hatékonyabban támogatni a kollégák fejlődését? A következőkben e kérdések mentén tekintjük át a használható fejlesztési, tanulási módszerek jellegzetességeit.
 
Tréning
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A pszichológiai alapokon nyugvó tréningmódszert Kurt Lewin dolgozta ki 1946-ban T-csoport (tréningcsoport) néven. Későbbi kísérletei alátámasztották, hogy a szokásokat hatékonyan meg lehet változtatni a strukturált tapasztalatszerző gyakorlatokon, játékos szituációkon alapuló csoportos fejlesztés eszköztárával (Karoliny–Poór, 2017; Titkos, 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tréninget a munkatársak egy bizonyos csoportjának kompetenciafejlesztésére szokták alkalmazni egy adott témakörben, ami sokrétű lehet (például középvezetők konfliktuskezelési készségének vagy adminisztratív kollégák együttműködésének javítására). A módszer lényege, hogy kisebb csoportokban – például 8–12 fő – saját élmény alapján, cselekvésorientált módon begyakoroltat a résztvevőkkel bizonyos készségeket, kompetenciákat. A tréning tartalmát, ívét mindig egy konkrét célra dolgozzák ki (például kommunikáció, delegálás). Ez a módszer egyúttal hozzájárul az önismeret fejlesztéséhez (a visszajelzéseken keresztül) és az önreflexióhoz (a saját felismerések által): a résztvevők reflektálnak a különböző feladatok során és a különféle szituációkban mutatott viselkedésükre (gyengeségeikre és erősségeikre), tanulságokat vonhatnak le. Jellemzője a gyakorlatorientáltság: 20 százalék elmélet és 80 százalék gyakorlat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindezt a Kolb-féle tapasztalati tanulás ötödik lépése szerint lehet elképzelni (László, 2022; Kolb, 1984), ami azzal kezdődik, hogy (1) a csapat közösen átéli a gyakorlatot, majd (2) a trénerrel együtt visszatekintenek a csapat működésére, ennek alapján (3) levonják az általános tanulságokat, és (4) az új, közös felismeréseket beépítik a következő csoportszituációba. Végül pedig a csapat (5) alkalmazza a tanultakat egy új gyakorlatban. A tréning legfőbb szabályai között lehet említeni például a titoktartást, az „itt és most” elvét (kizárjuk a külvilágot, kikapcsoljuk a telefont), hogy meghallgassuk egymást, mindenki kifejthesse a gondolatait, miközben nem minősítünk senkit, és nem általánosítunk. A tréning során a tréner nem oktató, hanem aktív résztvevő, és katalizáló, úgynevezett facilitátor szerepben van. Fontos, hogy a tréner képes legyen kezelni a csoportdinamikát, az esetleges résztvevői ellenállásokat, és a tréningtematika megfelelő előkészítésével, illetve a tréning során az energiaszint fenntartásával kézben tartsa a folyamatot.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tréningek különböző fajtái közül kiemelésre érdemes csoportok: házon belüli (indoor: pl. iroda, tanterem, konferenciaterem) és kültéri (outdoor: pl. kalandpark, erdő) tréningek. Utóbbi esetében megkülönböztetjük a standard (nem elvárás a fizikai aktivitás) és az extrém (pl. tűzön járás, magasból leesés) formákat. A 2020-as koronavírus-járvány hatására nagymértékben előretörtek a tréningek online és hibrid formái, ahol különösen ügyelni kell a résztvevők figyelmének fenntartására, bevonására (Besnyi et al., 2021). (A tréningpiac legújabb trendjeihez kattintson ide.) Az online tréningek esetében nem lehet közös fizikai térben megvalósuló gyakorlatokat végezni, óhatatlanul korlátozottak lesznek a mozgási, érintési, elhelyezkedési stb. lehetőségek, ugyanakkor sok kreatív eszközzel és platformmal lehet helyettesíteni az élményt (pl. Jamboard, Mentimeter, Padlet). Lehet közösen rajzolni, szerkeszteni, videókat vetíteni, vagy olyan feladatot végrehajtani, amelynek során a résztvevő otthoni eszközökkel dolgozik (például emléktárgyakkal).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

HR-ügyek: „Vak háromszög” mint vezetőfejlesztési módszer?
 
Egy szituációs gyakorlat során – például bekötött szemmel alakítsanak ki egy kötélből egyenlő oldalú háromszöget – bizonyos résztvevők dominálják a csoportmunkát, míg mások csendben maradnak, és alkalmazkodnak. Mindkét esetben meg lehet fogalmazni, hogy a jövőben jobban oda fognak figyelni, hogy megfelelő szinten tartsák az interakciók intenzitását: a „hangosak” meghallgassanak és bevonjanak másokat, míg a „csendesebbek” többször nyilvánuljanak meg, és mondják el meglátásaikat. A következő gyakorlatban már igyekeznek beépíteni a tanulságokat, és változtatnak a viselkedésükön.
 
Coaching
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tréninggel szemben a coaching elsősorban nem a csoportokra összpontosít, hanem inkább személyre szabott, egyéni fejlesztő beszélgetést jelent (bár van csoportos változata is).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A coach nem tanácsadó: a hangsúly nem a coach saját ötletein van, hanem igyekszik az ügyfél (coachee) erőforrásait azonosítani, és azokra támaszkodva megtalálni a számára legelfogadhatóbb lehetőségeket. A coach nem irányítja és nem dominálja a beszélgetést, hanem követi a klienst. Egyúttal módszeres kérdezéstechnikával, perspektívaváltásokkal, visszajelzések adásával (tükörtartás), pozitív elfogadással, megerősítésekkel, tudatosítással és felelősségben tartással kíséri az ügyfelet az útján. Üzleti „edzőnek” is nevezik a business coachot, aki támogatja a kliensét elakadásainak feltárásában – úgynevezett önismereti vakfoltok azonosításában – és a megoldás keresésében. A coaching folyamat eredményeképpen növekszik az ügyfél teljesítménye, autonómiája, tudatossága, spontaneitása, önbizalma, és bővül az önismerete, önreflexiós készsége. A coachokat szokták tudatosság- vagy tudatosító trénereknek is nevezni, ami azt jelenti, hogy a kliens egyre inkább felismeri, megérti viselkedési mintázatait, rálát saját hasznos és káros szokásaira, amelyeken ily módon változtatni is képes. A coachingra sokféle definíció létezik; az alábbiakban a Nemzetközi Coach Szövetség meghatározását mutatjuk be.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A coachingnak többféle típusa létezik. Kelló a következőket nevesíti (Kelló, 2014): life (magánéleti), business (üzleti), executive (felső vezetői), peer (munkatársi) coaching. Létezik ezek egyéni és csoportos formája. A coach pedig lehet belső (a cég alkalmazottja) vagy külső, aki nem a megbízó munkatársa, hanem általában szervezetfejlesztő cégnél dolgozik, főállásban coachinggal foglalkozik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az utóbbi években nagyon népszerű lett a coaching, sokan végeztek el hosszabb-rövidebb képzéseket, és kezdtek el coachként praktizálni. Ennek veszélyei miatt a professzionális coachok és potenciális megbízóik érdekeit – szakmai minőségi sztenderdek alapján – két nagyobb nemzetközi szervezet is védi. Az egyik az Európai Mentoring és Coaching Szervezet (European Mentoring and Coaching Council, EMCC), a másik pedig a Nemzetközi Coach Szövetség (International Coach Federation, ICF). Mindkét szervezet nemzetközi minősítéseket ad ki az elvárásaiknak megfelelő tagok számára.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

HR-ügyek: Mi a coaching?
 
A coaching az ügyféllel való partneri együttműködés, olyan gondolatébresztő és kreatív folyamat, amely arra inspirálja az ügyfelet, hogy a legtöbbet hozza ki önmagából személyes és szakmai szempontból is. A coaching egyedi szolgáltatás, és elkülönül a terápiától, tanácsadástól, mentoringtól és a tréningtől egyaránt. Akik résztvevői lesznek egy coaching folyamatnak, megtapasztalhatják annak élményét, hogy másképp látják majd személyes kihívásaikat és lehetőségeiket, megerősödik gondolkodásuk és döntéshozó képességük, fejlődik személyes hatékonyságuk, nő az önbizalmuk, és közelebb kerülnek munkájuk és életszerepük beteljesítéséhez.
Forrás: ICF: Mi a coaching? https://www.coachingfederation.hu/mi-coaching (2022. 07. 13.)
 
Szervezetfejlesztés (Organization Development, OD)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A csoportra (csoporttagokra) ható tréning és az elsősorban egyénekkel foglalkozó coaching mellett ez a képzési/tanulási módszer az egész szervezet hatékonyságát és életképességét kívánja növelni. Mindez felülről építkezve, tervszerűen és a magatartástudományi ismeretek alkalmazásával történik (Beckhart, 1974; Cummings, 2019). Érintheti a vezető és a beosztottak közötti kapcsolatot, a vezetési stílust, a kommunikációmenedzsmentet, a stratégia- és jövőképalkotást. Módszertípusai közül az egyénekre ható módszerek a munkatársak fejlesztésén keresztül közvetve hatnak a szervezeti teljesítményre (pl. csapatépítés, érzékenyítés, személyiségtesztek, visszajelzések, készségfejlesztés), míg a struktúrára ható eszközök érintik például a munkaköri rendszereket, a hatásköröket, a hierarchikus szinteket, a vállalati kultúrát, a javadalmazási rendszert, ami már közvetlen kapcsolatban áll a szervezeti teljesítménnyel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az OD folyamata általában külső tanácsadó cégek (szervezetfejlesztő cégek) részvételével zajlik, és a megbízó szervezetnél végzett előzetes helyzetfelméréssel kezdődik. Interjúk, kérdőívek segítségével megismerik a jelenlegi állapotot, a vezetői célokat, majd erre alapozva meghatározható a diagnózis és a beavatkozás mikéntje, az akcióterv. A megvalósítás során komplex módon, egymást támogatva alkalmazhatnak tréningeket, coachingot és workshopokat is. Az utóbbi szakmai műhelybeszélgetést, „szakember-találkozót” jelent, amelynek mindig van egy fő témája – például jövőtervezés, karriermenedzsment, stratégia- és kultúrafejlesztés. Az OD folyamat zárását követi az utókövetés (follow-up), amelyben felmérik, milyen eredményeket értek el a szervezetfejlesztés segítségével.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave