5.2.1. A munkaerő-toborzás célja és folyamatának fő fázisai

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A toborzás a potenciális jelentkezők felkutatásának és jelentkezésre ösztönzésének folyamata. Annak elérése, hogy a számunkra kívánatos személyek éppen megfelelő számban jelentkezzenek a megüresedett vagy az újonnan kialakított pozíciókra. A toborzás célja kettős: vonzás és szűrés. Egyrészt, hogy minél nagyobb biztonsággal elérhetőek legyenek a szervezet számára kívánatos jelentkezők, és őket eredményesen bevethető ajánlatokkal legyen képes jelentkezésre bírni.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ízelítő a jelenlegi munkavállalói igényekről itt és itt.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Másrészt elegendő információt legyen képes eljuttatni a számára nem megfelelő jelöltekhez, hogy azok felismerjék, ha nem őket keresik. Vagyis lehetőleg már ebben a fázisban kiszűrhetőek legyenek, és ne is jelentkezzenek a szervezethez az üres pozícióba nem illő személyek. Ezzel tehermentesíthető a következő fázis, a kiválasztás költséges fázisa. Emellett már ebben a fázisban érdemes egy olyan kép kialakítására törekedi, amely az adott pozíció kapcsán visszautasított jelentkezőket arra ösztönzi, hogy továbbra is pozitív attitűddel viszonyuljanak az őket éppen elutasító szervezethez és termékeihez – ezzel is fenntartva a lehetőséget, hogy amikor valóban rájuk lenne szükség, majd bátran és szívesen jelentkezzenek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A toborzás egy több lépésből álló lineáris folyamatként is értelmezhető (Holm, 2012): 3+1 lépése segítségével ezt szemlélteti az 5.2. ábra.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5.2. ábra. A toborzás folyamata
Forrás: a szerzők saját szerkesztése
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nulladik lépés: döntés a toborzásról – valóban ezzel oldható-e meg a probléma? Nulladik lépésként érdemes átgondolni, hogy valóban szükség van-e új munkatárs felvételére, vagy a létszámhiány más módszerekkel is megoldható. Megoldás lehet a munkakörök áttervezése, a feladatok kiszervezése vagy a manapság egyre inkább terjedő automatizáció, robotizáció. Átmenetileg a túlórában való foglalkoztatás is válasz lehet a problémára. Amennyiben az a döntés születik, hogy az új munkaerő megszerzése elengedhetetlen, akkor indulhat a toborzási folyamat első lépése.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Első lépés: az ideális jelölt azonosítása – a keresési kritériumok meghatározása. A munkakörelemzés eredményére támaszkodva meghatározhatók a keresés kiindulópontjai, azaz beazonosítható az ideális jelölt profilja. Ez a profil megmutatja – mint azt az előző alfejezetben írottak alapján már tudhatjuk –, hogy a keresett jelöltet milyen személyiségjegyekkel, képességekkel, képzettséggel, tapasztalattal rendelkezők között érdemes keresni (Armstrong–Taylor, 2020). Ennek alapján szűkíthető, pontosítható a munkaerőpiacon megcélzandó munkavállalói csoport, körvonalazódik annak lehetősége, hogy a „hol” és „hogyan keressünk” kérdésekre megfelelő válaszok születhessenek. Egy jól megrajzolt, aktualizált profil (személyspecifikáció, kompetenciaelvárások) nélkül elkezdett toborzási munka hatékonysága megkérdőjelezhető, eredményessége esetleges.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Második lépés: az ideális jelöltek vonzása – a toborzási terv elkészítése és végrehajtása. Ennek a fázisnak a tennivalói közé tartozik a toborzási forrás és a célközönség elérésére használni kívánt módszerek kiválasztása. Majd az elvégzendő tevékenységek ütemezése és határidőik meghatározása következik. Toborzási forrásként választhatóak a meglévő (belső) munkatársak éppúgy, mint a még iskolában tanuló vagy a külső munkaerőpiacon elérhető potenciális jelentkezők. Amennyiben a kereséskor a jelenlegi munkavállalókat preferáló döntés születik, belső toborzásról, ha a szervezeten kívüli jelöltek kapnak előnyt, külső toborzásról beszélünk. Az is elképzelhető, hogy a cég párhuzamosan alkalmazza a belső és a külső toborzást. Esetleg üresedés esetén felvállaltan az „először belülről toborzunk” politikát alkalmazza.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A forrás kiválasztása után kell dönteni a toborzás módszeréről, azaz a célcsoporttal való kommunikáció formájáról, tartalmáról és csatornáiról. Ekkor kell megtervezni az álláshirdetést, amely kapcsán azt is meg kell határozni, hogy mit és milyen csatornákon kívánunk kommunikálni az állásról és a szervezetről. A hirdetést magát pedig érdemes nemcsak tartalmát tekintve, hanem formailag is vonzóvá tenni (Zarándné Vámosi–Kovács, 2022).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Harmadik lépés: a beérkezett jelentkezések feldolgozása – a jelentkezők beérkező anyagainak rendszerezése, előszűrése. Ebben a szakaszban a beérkező álláspályázatok, CV-k, jelentkezési lapok, motivációs levelek fogadása, rendszerezése, átvizsgálása és átválogatása történik. (Mások ezt a befejező fázist a kiválasztási folyamat első elemeként tárgyalják.) A rendszerező munka eredménye egy szűkített lista, amelynek alapján kezdődhet a kiválasztás folyamata; ezt fejezetünk harmadik nagy egysége tárgyalja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A toborzási folyamat összetettsége és nehézségi foka eltérő lehet. Befolyásolja az aktuális munkaerőpiaci helyzet, a toborzási célok és a kiválasztott toborzási források (Breaugh–Starke, 2000), sőt olyan szervezeti jellemzők is, mint az ismertség vagy a földrajzi elhelyezkedés.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave